Átmeneti enyhülés

Az elmúlt tíz nap téli időjárása kedvező körülményeket teremtett a mezőgazdaság számára. Előbb fedte be hótakaró a szántóföldeket a múlt hét első felében, majd csütörtök estétől érkeztek az igazán komoly fagyok, így az őszi vetések nem károsodtak a hideg hatására. A folytatásban a jelenlegi enyhülés csak szombatig folytatódik, vasárnaptól visszatérnek a fagyos nappalok és keményebben fagyos éjszakák, számottevő csapadék azonban nem valószínű.

A múlt hét elején évek óta nem tapasztalt téli időjárás köszöntött hazánkra. A hét első felében országszerte havazott, majd pénteken délnyugaton már ónos eső esett, míg máshol további havazás volt jellemző. Hétfőn este újabb csapadékzóna érte el hazánkat, és kedden előbb hó, majd az ország nyugati, délnyugati kétharmadán sokfelé ónos eső hullott, míg keleten, északkeleten tovább gyarapodott a hóréteg. Szerdán már országszerte ónos csapadék volt jellemző, többnyire gyenge szitálás formájában. Így az elmúlt tíz napban a déli és keleti országrészekben többfelé esett 20-35 mm, míg északon 10-20 mm, azonban a nyugati, északnyugati tájakon helyenként csak 3-5 mm-t mérhettünk (1. ábra). Ezzel a csapadékkal hazánk déli területein sokfelé csapadéktöbblet alakult ki a 30 napos csapadékösszegben a sokéves átlaghoz képest, míg az északi, északkeleti országrészben továbbra is hiány tapasztalható (2. ábra). Az elmúlt 90 nap csapadékösszege viszont éppen északon, északkeleten valamint délnyugaton mutat többletet (3. ábra). A talaj nedvességtartalma egyelőre nem sokat változott a január eleji állapotokhoz képest, az azóta lehullott csapadék nagyrészt hóréteg formájában van még jelen, így egyelőre nem szivárgott be a talajba. A hóréteg vastagsága napról-napra változik, jelenleg az északnyugati országrészben és Pécs környékén a legvékonyabb, míg máshol jellemzően 10-20 cm közötti (4. ábra).
A hőmérséklet az elmúlt egy hétben is 3-8 fokkal a sokéves átlag alatt alakult. A leghidegebb a múlt pénteken és hétfőn volt, amikor a napi középhőmérséklet is -10 fok körül alakult a keleti országrészben, de máshol is -4 és -7 fok közöttinek adódott (5. ábra), éjszaka pedig pénteken az északi határ mentén és az Alföldön helyenként -20 fok alá hűlt a levegő, de országszerte hidegebb volt -10 foknál (6. ábra). A legtöbb helyen napközben is fagypont alatt maradt a hőmérséklet, csak a nyugati, délnyugati országrészben volt kissé enyhébb az idő. Kedden délen, délnyugaton jelentős enyhülés kezdődött, utóbbi tájakon napközben +10 fok fölé melegedett a levegő, míg továbbra is -4 - -7 fokot mérhettünk (7. ábra). A talajban nem alakult ki fagy a hóréteg szigetelő hatása miatt, igen gyenge talajfagy a felső 5-10 cm-en csak az északkeleti országrészben tapasztalható (8. ábra).

A repce és az őszi kalászosok a hó alatt nyugalmi állapotban vannak. A hó nagyon kedvező, védi a növényeket a fagykártól, és olvadáskor a nedvesség lassan a talajba szivárog. Az Alföldön a mélyebb talajrétegek (30-40 cm alatt) továbbra is szárazak, tavaszig legalább a fölső egy méternek föl kellene töltődnie, hogy a következő nyáron legyen tartalék nedvesség a növények számára.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba és Győr körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Szeptember első felében országszerte megszűnt vagy jelentősen mérséklődött a nyár nagy részére jellemző aszály. A csapadék igen jól jött a frissen elvetett repce csírázásához és keléséhez, amit ezt követően száraz, nyáriasan meleg idő segített. Szeptember utolsó hetében hűlt le jelentősen az idő, és bár többször, többfelé voltak kisebb esők, záporok, összességében szeptemberben és október első két dekádjában is jóval kevesebb csapadék hullott a szokásosnál. A repce szeptemberben jellemzően kellően megerősödött (bár a déli országrészben hiányosan kelt táblák is előfordultak), az őszi kalászosokat főként az Alföldön száraz, poros talajba vetették. Október utolsó dekádjában érkezett országos csapadék, ami sokat segített az állományok korai fejlődésében, de a délkeleti országrészben nem esett elegendő, arrafelé csak november második hétvégéjén nedvesedett át a talaj fölső rétege. November második felében országszerte jelentős csapadék hullott részben hó formájában, és bár ekkor is a délkeleti országrészben esett a kisebb mennyiség, de az őszi vetések gyökérzónája ott is átnedvesedett. Szinte az egész decembert őszies, borongós, szinte fagymentes és többnyire száraz idő jellemezte, sem hó, sem pedig hideg nem érkezett, így az Alföld talajainak 20-30 cm alatti rétegei szárazon fordultak 2026-ra. Az új év hideggel és havazással indult, január 8-ra országos, összefüggő hóréteg alakult ki, és többfelé -15 fok alá hűlt a levegő. Az őszi vetéseket a fagykártól a hóréteg védte.
A szeptember elejétől összegzett csapadékmennyiség hazánk jelentős részén 10-50 mm-rel elmarad az optimálistól, ugyanakkor északon helyenként 40-50 mm-rel meghaladja azt. A hőösszeg országszerte az optimális érték fölött alakul, bár karácsony óta csak délnyugaton növekedett.

Az előttünk álló napokban folytatódik az enyhülés, majd vasárnaptól visszatér a hideg. Csütörtökön és pénteken borongós, párás, ködös időre van kilátás, éjszaka az ország északi felén ónos eső is előfordulhat. Szombaton a legtöbb helyen csökken a felhőzet, majd vasárnaptól többfelé derült, napos, míg máshol borongós, párás időre lehet számítani utóbbi területeken hószállingózással, ónos szitálással, míg előbbi tájakon csapadék nélkül. Így összességében az előttünk álló egy hétben sehol nem várható számottevő mennyiségű csapadék. A hőmérséklet péntek hajnalban még kevéssel fagypont alatt alakul, napközben azonban fagypont köré emelkedik, és éjszaka sem csökken tovább, szombaton pedig csaknem országszerte 0 - +3 fok közötti értékeket mérhetünk. Szombat este északkelet felől hidegbetörés kezdődik, és eleinte északkeleten, majd egyre nagyobb területen ismét -10 fok alá hűl a levegő éjszakánként, és a nappalok is fagyosak maradnak vasárnaptól. Így a hó csak átmenetileg és kis mértékben fog olvadni nagyobb területen pénteken és szombaton, de a legtöbb helyen nem tűnik el a hótakaró az újabb lehűlés előtt.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2026. január 15.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. November 20-ig a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegének nedvességtartalmát ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).