2026. februári nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen nincs jó állapotban (vörös területek) bolygónkon: nagy területen Mexikóban, Argentínában és Brazíliában, de Kelet-Afrikában is. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index Argentínában és Algériában mutat (2. ábra). A becsült januári csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak (3. ábra), a legtöbb eső természetesen a déli félteke trópusi területein hullott, de sok esett például a Földközi-tenger térségében, illetve Ukrajna és Oroszország európi területén. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Afrika döntő részén és Délkelet-Ázsiában, de nagy területen Dél-Amerikában is. Ugyanakkor több esett Északnyugat-Afrikában, ill. Dél- és Kelet-Európában (4. ábra). 

Európa
A 2026. január 1. és február 21. közötti időszakban a tágabb Balti térségben a középhőmérséklet helyenként 6 °C-kal is a sokéves átlag alatt maradt. Január végén és február elején Kelet-Lengyelország, a Balti államok és Nyugat-Ukrajna térségében komoly fagyok alakultak ki: a minimumhőmérséklet –20 °C körül, helyenként –25 °C és –30 °C között alakult. Ilyen körülmények között az őszi vetések fagykárosodása valószínű, és akkor is bekövetkezhet, ha megfelelő hótakaró van jelen, ahogyan azt e térségek többségében rögzítették. Az őszi búza általában ellenállóbb a potenciális fagykárral szemben, míg az őszi árpa és a repce érzékenyebbnek tekinthető. A károsodás térbeli kiterjedése és mértéke egyelőre bizonytalan. Bár hideghullámok Közép- és Kelet-Európa egyes részeit, Nyugat-Európa bizonyos területeit is érintették, ezekben a térségekben hótakaró volt jelen, így a szántóföldi kultúrákban nagyobb fagykár kockázata kicsi. (5. ábra)

Csapadéktöbblet volt megfigyelhető Kelet-Írországban, Nyugat- és Délnyugat-Európában, a Mediterrán térségben, Szlovénia és Horvátország egyes részein, valamint Kelet-Ukrajnában. Ezekben a térségekben a csapadékösszeg jellemzően 90 és 250 mm között alakult, ami a sokéves átlag két és félszerese. Több, egymást követő viharrendszer szállított jelentős mennyiségű csapadékot, melyek következtében a Mediterrán térségben az összegzett csapadék többfelé meghaladta a 250 mm-t. (6. ábra) Helyenként jelentős károkat okozó erős viharok és áradások is előfordultak, az őszi vetésekben azonban számottevő károsodást nem jelentettek.
Csapadékhiány volt jellemző Skandinávia nagy részén, Finnországban és az északi Balti térségben, ahol a csapadékösszeg legfeljebb 40 mm körül alakult, ami 50–100%-kal maradt el a sokéves átlagtól. (7. ábra)

Amerikai Egyesült Államok
Rendkívül változatos és változékony időjárás jellemezte az USA időjárását februárban. A hónap legelején hó és szélvihar csapott le az Atlanti-partvidék déli felére, igen hideg légtömeget szállítva az Egyesült Államok keleti harmadára. A sokéves átlaghőmérsékletektől vett legnagyobb negatív eltéréseket az Ohio-völgyében és az Atlanti-régió déli felén, többek közt Floridában mérték, ahol a félsziget nagy részén több napon is fagypont alá, -3 és -7 °C fok közé csökkent a hőmérséklet. A fagykárok elleni védekezést a viharos szél is nehezítette, így jelentős károk keletkeztek a gyümölcs- valamint cukornádültetvényekben, a palánta állományokban, de fagyok érték a dél-floridai zöldségültetvényeket is. Ennek éles ellentéteként a Nagy Síkság északnyugati felén az átlagosnál jóval melegebb időjárás uralkodott ekkor. Február második hetében ért véget a nyugati államokat sújtó, egy hónapon át tartó száraz időszak, eső és hó formájában előbb nyugatra, majd a Síkság középső és déli államaiba is csapadék érkezett. Ugyanakkor nyugaton, ahol a hótakaróban felhalmozódó vízmennyiség jelentős hiányt mutatott az idén a sokéves átlaghoz képest, a januárban kezdődött téli szárazság negatív hatásait csak a február második felében érkezett viharokból származó rendkívül sok csapadék tudta mérsékelni. Ekkor a Sierra Nevada hegységben jelentős mennyiségű hó hullott. A hidegfront nyomán a megelőző napokban rekord meleg középső államokat, ahol már jelentős, állatállományokat is érintő károkat okozó száraz tüzek alakultak ki, igen hideg légtömeg árasztotta el havazás kíséretében. A viharos széllel járó havazás hamarosan az Atlanti-partvidékre is átterjedt. Ezzel együtt azonban sok térség csökkent talajnedvesség-készletekkel fordul rá a tavaszra, mivel 2025 késő nyara óta az átlagosnál szárazabb idő volt jellemző. Az Egyesült Államok területének 51%-át érintette valamilyen mértékű aszály február 24-én – ez 2024. november 5. óta a legnagyobb országos kiterjedés az U.S. Drought Monitor adatai szerint.

Ausztrália
Február elején egy erős hidegfront vetett véget a Dél- és Kelet-Ausztráliát sújtó hőhullámnak, és az addigi 40 °C feletti csúcshőmérsékletek mérséklődtek, csökkentve a nyári növények hőstresszét. Eközben trópusi nedvesség okozott jelentős, helyenként 50–200 mm csapadékot a szigetország északi felén. A hónap második hetében kiterjedt záporok enyhítették a rövid távú szárazságot Dél-Queensland és Észak-Új-Dél-Wales térségében, javítva a talajnedvességet és a víztározók szintjét, bár Ausztrália délkeleti részei továbbra is szárazabbak maradtak. A Mitchell ciklon maradványai Nyugat-Ausztrália téli gabonatermő vidékein is számottevő esőt hoztak, és a csapadékos területeken az átlagosnál 1–3 °C-kal hűvösebb idő alakult ki. Február közepén újabb gyenge hidegfront okozott 5–30 mm-es esőket Kelet-Ausztráliában, ami szezon végi lendületet adott a gyapot fejlődésének. Ugyanakkor a csapadékhiány és a január végi rekordmeleg több helyen rontotta a hozamkilátásokat, különösen az öntözés nélküli területeken. A hónap végén Új-Dél-Wales északi és Queensland déli részén napos, az átlagosnál melegebb idő kedvezett a gyapot érésének, míg Victoria államban jelentős (25–160 mm) csapadék csökkentette a szárazságot és töltötte fel a víztározókat.

Dél-Afrika
Február elején és közepén Dél-Afrikában többnyire kevés csapadék hullott, a kukoricatermő övezet nagy részén 10 mm-nél is kevesebb eső esett, bár a déli területeken helyenként 25–70 mm-t mértek. Az ország nagy részén az átlagosnál akár 5 °C-kal melegebb idő uralkodott, a nappali hőmérséklet gyakran 30–35 °C között alakult, nyugaton pedig helyenként elérte a 40 °C-ot is, fokozva a párolgást és a növények vízigényét. A forró, száraz idő ugyanakkor kedvezett a mezőgazdasági munkáknak, különösen a korán érő gyümölcs- és szőlőkultúrák betakarításának a Nyugat-Fokföldön. Kiterjedtebb esők a hónap második hetében javították a talajnedvességet a legtöbb kukoricatermő térségben, bár az eloszlás egyenetlen maradt. KwaZulu-Natal partvidékén 25–100 mm csapadék hullott, ami kedvezett az esőre alapozott cukornádtermesztésnek, míg a Western Cape tartományban a 10–50 mm-es eső enyhítette az öntözési igényeket a gyümölcs- és szőlőültetvényeken. Február utolsó hete újabb jelentős esőt hozott Dél-Afrika nyugati részeire, helyenként áradásokat okozva, miközben a keleti kukoricatermő övezet többnyire száraz maradt. A csapadék a nyugati térségekben kedvezett a kukorica és más nyári növények fejlődésének.
Az ország búzatermése a 2025/26-os piaci évben várhatóan 1,9 millió tonna lesz, elmaradva mind a tavalyi, mind az elmúlt öt év átlagtermésétől. Az átlagos hozamot 3,68 tonnára becsülik hektáronként.

Argentína
Argentína északi és nyugati térségeiben február elején  10–100 mm eső enyhítette a szárazságot, míg a fő termőterületek egy része továbbra is nedvességhiánnyal kűzdött. Santa Fe déli részén és Buenos Aires tartományban többnyire 25 mm alatti csapadék esett, ami nem volt elegendő a vízhiány felszámolásához. A hőmérséklet az átlag körül vagy kissé afelett alakult, gyakori 30–35 °C-os maximumokkal, északon 40 °C feletti értékek fokozták a hőstresszt. A hónap második hetében az északi mezőgazdasági térségekben 10–50 mm, helyenként akár 100 mm eső javította a talajnedvességet, miközben a déli területeken többnyire száraz maradt az idő. A szója és a kukorica állapota vegyes képet mutatott: a korai vetések a korábbi aszály miatt károsodtak, a késői vetések viszont nagymértékben függtek a további csapadéktól. Február közepén újabb, 10–100 mm közötti esők érkeztek a fő szója- és kukoricatermő területekre, helyenként 200 mm-t is mértek, ami számottevően javította a nedvességviszonyokat, de a hiányt nem szüntette meg teljesen. A meleg idő folytatódott, az északi gyapottermesztő régiókban akár 40 °C feletti csúcsértékekkel. A csapadék javította a szója és a késői vetésű kukorica kilátásait, miközben a napraforgó betakarítását hátráltatta.

Brazília
Február elején Brazília nagy részén jelentős mennyiségű csapadék hullott, de az északkeleti és egyes déli mezőgazdasági térségek szárazak maradtak. A hőmérséklet többnyire az átlag felett alakult, a déli régiókban a 35–38 °C-os meleg fokozta a növények vízstresszét. A hónap második hetében is folytatódtak az esők, helyenként 100 mm-t meghaladó mennyiséggel, ami javította a talajnedvességet, ugyanakkor Rio Grande do Sul egyes részein tartós maradt a szárazság. Mato Grossóban a túl sok csapadék hátráltatta a szójabetakarítást és minőségi problémákat okozott. A kukorica és a szója állapota erősen változó volt: a későbbi vetések többnyire profitáltak az esőkből, míg a korai vetésekben az aszály már visszafordíthatatlan terméskiesést eredményezett. A betakarítás előrehaladt, de a hozamokat jelentősen befolyásolta az egyenetlen csapadékeloszlás és a tartósan magas párolgási igény. A reproduktív szakaszban lévő kultúrák számára további csapadékra lenne szükség a nagyobb veszteségek elkerülése érdekében.
Brazília szójatermését a 205/26-os piaci évben rekord magasra, 180 millió tonnára várják 3,68 tonnás hektáronkénti hozam mellett. A termésmennyiség és a hozam egyaránt jóval meghaladja az elmúlt öt év átlagát. A kukoricatermést 131 millió tonnára becsülik 5,8 tonnás hektáronkénti hozam mellett. Ez a termésmennyiség elmarad a tavalyi rekord terméstől, de így is meghaladja az elmúlt öt év átlagát.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2026. március 4.

1. ábra
VHI Index 2026. február harmadik dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2026. február hamadik dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.

3. ábra
A 2026. január havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)

4. ábra
2026. január becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt, a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)

5. ábra
A 2026. január 1. és február 21. között mért középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars

6. ábra
A 2026. január 1. és február 21. között lehullott csapadék (mm)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
A 2026. január 1. és február 21. között lehullott csapadékmennyiség eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)