2026. márciusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint friss termésbecsléseket is bemutatunk.

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen nincs jó állapotban (vörös területek) bolygónkon: többfelé Argentínában és Észak-Amerikában, Délnyugat-Afrikában és Ausztrália nyugati és keleti tájain is. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index Argentínában, az Egyesül Államok déli és Ausztrália keleti részén lát (2. ábra). A becsült februári csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak (3. ábra), a legtöbb eső természetesen a déli félteke trópusi területein hullott, de sok esett például Európa nyugati és déli, valamint az USA és Kanada nyugati partvidékén, ill. Kína délnyugati tájain is. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Afrika középső részein és nagy területen Dél-Ázsiában valamint Észak-Amerikában is. Ugyanakkor több esett Kanadában, nagy területen Oroszországban és Nyugat- valamint Dél-Európában (4. ábra).

Európa
A télről a meteorológiai tavaszra való átmeneti időszakot ellentétes időjárási mintázatok jellemezték: északon és északkeleten hideg és száraz, míg délen és délnyugaton meleg és csapadékos volt az idő (5. ábra).
A február elejétől március közepéig tartó időszakban Franciaországban, Belgiumban, Olaszország nagy részén, Nyugat-Szlovéniában, Korzika és Szardínia szigetén, valamint Észak-Tunéziában és Északkelet-Algériában hőmérsékleti többlet alakult ki. Ezeken a területeken az átlagos napi hőmérséklet a sokéves átlagot akár 4 fokkal is meghaladta, és legalább tízzel kevesebb hideg napot regisztráltak a szokásosnál (6. ábra). Csapadéktöbblet volt megfigyelhető Kelet-Romániában és Bulgáriában, Görögország egyes részein, Törökország nagy részén, Északnyugat-Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, valamint Észak-Marokkó és Algéria egyes részein. Ezeken a területeken a sokéves átlagnak akár a másfélszerese is lehullott, és a szokásosnál akár 15-el több nedves napot regisztráltak (7, 8. ábra). Hideghullámok érintették az Észak-európai Alföldet, Észak-Ukrajnát, Skandinávia nagy részét, Dél- és Kelet-Törökország egyes részeit, valamint Észak-Marokkó bizonyos területeit. Sok helyen a napi minimumhőmérséklet -20 °C-ra vagy annál alacsonyabbra csökkent, és akár 5–10 nappal több fagyos nap fordult elő a szokásosnál. Csapadékhiány volt megfigyelhető Svédország egyes részein, a Balti államokban, Kelet-Lengyelországban és Nyugat-Ukrajnában, ahol az összegzett csapadék csak 30 mm körül alakult, ami az átlagnak kevesebb mint 50%-a.

Március elején az őszi vetésű növények növekedése kedvező körülmények között indult újra, a talajban jellemzően megfelelő mennyiségű nedvesség állt rendelkezésre és a hőmérséklet is enyhén alakult. Februárban azonban Dél- és Nyugat-Európában, valamint Kelet-Európa egyes részein a túlzott csapadék ideiglenes vízborítottságot és helyi áradásokat okozott. Az ezzel járó megnövekedett talajnedvesség azonban hasznos lehet a szezon további részében, csökkentve az aszály kockázatát és mérsékelve a lehetséges hőstresszt. Észak- és Kelet-Európában ezzel szemben csapadékhiány kezd kialakulni, ami a közeljövőben stresszt okozhat a növényeknek. A februári erős fagyok helyi károkat idézhettek elő Lengyelországban, Ukrajnában és a Balti államokban. A 2025/2026-os szezon első termésbecslései összességében kedvező időjárásra alapoznak, a fő kockázatot a túlzott csapadék a dél-nyugati és keleti területeken, valamint a kontinens északkeleti részén kialakuló csapadékhiány jelenti.

Amerikai Egyesült Államok
Március elején az Egyesült Államok középső és keleti részén heves viharok és tornádók alakultak ki valamint nagy mennyiségű (50–150 mm) csapadék is hullott, ami helyenként áradásokat okozott, ugyanakkor javította a talajnedvességet egy száraz tél után. A hónap első felében több hullámban érkező frontok hoztak esőt, havat és jégesőt, miközben az erős szél és szárazság miatt a síkságokon jelentős erdő- és bozóttüzek is kialakultak. A hőmérséklet sok helyen jóval az átlag felett alakult, ami elősegítette a mezőgazdasági munkák korai megindulását, de a Nyugaton idő előtti hóolvadást idézett elő, csökkentve a hóban tárolt vízkészleteket. Március közepén rendkívül korai hőhullám alakult ki a délnyugati államokban, helyenként 40 °C közeli értékekkel, ami fokozta a párolgást és a növények vízigényét. Ugyanakkor a csapadék nagyon egyenetlen maradt: a nyugati és déli síkságokon sok helyen száraz idő uralkodott, míg keleten változó mennyiségű eső hullott. A hónap során többször előfordultak heves zivatarok és tornádók, amelyek károkat okoztak a mezőgazdasági területeken is. A hirtelen lehűlések szintén problémát jelentettek. Március 17–19. között fagyok léptek fel a délkeleti államokban, veszélyeztetve a téli gabonát és a frissen vetett tavaszi kultúrákat. Összességében a hónapot szélsőséges időjárás jellemezte, amely egyszerre javította a talajnedvességet, ugyanakkor hőstresszt, fagy- és viharkárokat is okozott a mezőgazdaságban.
Mivel 2026 márciusának közepén az U.S. Drought Monitor adatai szerint az USA egybefüggő 48 államának közel 55%-át aszály sújtja, tavaszi árvizekkel kapcsolatban nem merültek fel aggodalmak. Bár egyes térségekben – például a Mississippi középső völgyének egyes részein és az északi Red River mentén – kisebb vagy helyenként mérsékelt tavaszi áradások előfordulhatnak, nagy területet érintő problémák nem várhatók.

Kelet-Ázsia:
Márciusban Kína keleti-középső és déli részein, kedvező mennyiségű csapadék (10–100 mm) hullott, ami támogatta a repce, a tavaszi rizs és részben a téli búza fejlődését. A Jangce-völgyben és a délkeleti területeken az esők és az átlag feletti hőmérséklet elősegítették a növények növekedését. Japánban szintén mérsékelt csapadék és az átlagosnál kissé melegebb idő volt jellemző, ami összességében kedvezett a mezőgazdaságnak. Ezzel szemben a Koreai-félszigeten szárazabb körülmények uralkodtak, csak szórványos, kisebb mennyiségű csapadékkal, ami korlátozta a talajok töltődését. A hőmérséklet itt is az átlag körül vagy kissé felette alakult.

Ausztrália
Ausztrália középső és délkeleti részein jelentős mennyiségű csapadék hullott március elején, ami ugyan már későn érkezett a nyári növények számára, de javította a talajnedvességet és a víztározók feltöltöttségét. Ezzel szemben Kelet-Közép-Ausztráliában meleg, száraz idő uralkodott, ami kedvezett a gyapot érésének és betakarításának. A hónap második hetében Új-Dél-Wales és Queensland déli részén napos, meleg idő segítette a gyapot és a cirok száradását és aratását, miközben északon helyenként heves esők és áradások jelentkeztek, de ezek többnyire nem érintették a fő termőterületeket. Bár a februári esők enyhítették az aszályt, a víztározók töltöttsége sok helyen továbbra is alacsony maradt. Március közepén a meleg idő folytatódott, ami tovább támogatta a betakarítási munkákat, különösen a keleti mezőgazdasági régiókban. Összességében a hónapot a csapadék térbeli egyenlőtlensége és meleg idő jellemezte, ami vegyes hatást gyakorolt a mezőgazdaságra.
Az ország búzatermését a 2025/26-os piaci évben 36 millió tonnára becsülik, ami meghaladja mind a tavalyi év termését, mind az elmúlt öt év átlagát. A hektáronkénti átlagos hozamot 2,9 tonnára várják.

Dél-Afrika
Március elején Dél-Afrikában kiterjedt esőzések voltak, jellemzően 10–50 mm, néhol még több csapadékkal, ami javította a talajnedvességet és kedvező feltételeket teremtett a kukorica és más nyári növények számára. Bár egyes területeken lokális áradások is előfordultak, az alacsonyabb hőmérséklet összességében csökkentette a hőstresszt. A hónap második hetében azonban sok helyen visszatért a szárazság, miközben a kukoricatermő övezetben hűvösebb idő segített fenntartani a kedvező nedvességi viszonyokat. Ugyanakkor a nyugati partvidéken hőhullám alakult ki, 40 °C feletti hőmérsékletekkel, ami fokozta a párolgást és növelte a szőlő- és gyümölcsültetvények vízstresszét. Március közepén ismét csapadék érkezett a fő termőterületekre, ami támogatta a növények fejlődését, bár egyes nyugati térségek továbbra is szárazak maradtak. A hőmérséklet többnyire kissé az átlag felett alakult, ami az öntözött területeken gyorsította a növények fejlődését.

Argentína
Márciuselső felében a nyugati, északnyugati és északi régiókban jelentős esők (helyenként 100–250 mm) hullottak, miközben keleten – különösen Buenos Aires tartományban –fokozódott a szárazság. A hőmérséklet kissé mérséklődött, ami kedvezett a növények fejlődésének, de a szárazabb térségekben fennmaradt a hőstressz. A kiterjedt esők (10–100 mm, helyenként akár 200 mm) a hónap közepén érték el a keleti és déli területeket is, ami jelentősen javította a talajnedvességet és enyhítette a korábbi aszályt. Ez különösen a késői vetésű és másodvetésű kukorica, valamint a szója számára volt kedvező a kritikus fejlődési szakaszokban. A terméskilátások összességében javultak, a szójaállományok többsége jó vagy nagyon jó állapotba került, miközben a napraforgó és a kukorica betakarítása is előrehaladt.
A 2025/26-os piaci évben az ország kukorica termését 6,93 tonnás hektáronkénti hozam mellett 52 millió tonnára becsülik. Ez kissé több, mint a tavalyi termés. Napraforgóból az előző évit 25%-kal meghaladó, 7 millió tonnás termést várnak átlagosan 2,33 tonnás hektáronkénti hozam mellett. A szójatermés előrejelzései 48 millió tonnát várnak hektáronként átlagosan 2,86 tonnás hozammal.

Brazília
A középső és északi termőterületeken márciusban bőséges esők biztosítottak kedvező feltételeket a kukorica és a gyapot számára, miközben az északkeletre csak a hónap közepén érkezett meg a csapadék, egyes déli térségekben pedig tartósan fennmaradt a szárazság és a hőstressz. A túlzott nedvesség egyes helyeken lassította a mezőgazdasági munkákat és a másodvetésű kukorica vetését.
Brazília kukoricatermését a 2025/26-os piaci évben 132 millió tonnára várják, ami kissé elmarad a tavalyi rekordterméstől. A becsült átlagos hozam 5,79 tonna hektáronként.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

   * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
   * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
   * repce: Kanada, Kína, India, EU
   * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
   * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2026. március 25.

1. ábra
VHI Index 2026. március második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2026. március második dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.

3. ábra
A 2026. február havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)

4. ábra
2026. február becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)

5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2026. február 1. és március 14. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, piros csíkozás: csapadékhiány, kék karikák: hideghullám, sárga karikák: hőmérsékleti többlet)