Fagykárok és szárazság

Visszatekintés

Az elmúlt egy hét során nagyrészt száraz időben volt részünk. Csapadék nagyon kevés hullott, csütörtökön a Bükk tágabb térségében esett egy kevés, részben hó formájában, majd pénteken a nyugati, délnyugati országrészben mérhettünk 0,5-5 mm-t (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékmennyiségét nagyrészt a március utolsó hetében hullott csapadék adta, és mind a 30, mind a 90 napos csapadékösszeg jelentős hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest hazánk túlnyomó részén (2. és 3. ábra).

Ennek megfelelően a talaj felszín közeli 10, 20 cm-es rétege nagy területen kritikusan száraz állapotba került, a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában nedvességtartalma már csak 25-45% közötti (4. ábra). A 20-60 cm-es talajréteg vízellátottsága még általában jónak mondható, a mélyebb rétegekből pedig főként az Alföldön hiányzik 70-100 mm, ami a tél során nem töltődött föl (5. ábra). Az 5 cm-es talajhőmérséklet napi átlaga már tartósan meghaladja a 10 fokot.

A hőmérséklet a múlt hét második felében jellemzően 1-4 fokkal alatta maradt a sokéves átlagnak, a napi középértékek 10 fok alatt alakultak. A múlt keddtől vasárnapig minden éjszaka előfordultak fagyok valahol hazánkban: csütörtökön és pénteken csaknem országszerte 0 fok alá, jellemzően -1 és -4 fok közé csökkent a hőmérséklet (6. ábra), a legerősebb fagyok pedig szombatra virradóra, az északi völgyekben és a Nyírségben alakultak ki, ahol -5 és -7 fok közötti értékeket is mértek (7. ábra), de még vasárnap is sokfelé fagyott (8. ábra). A legtöbb helyen napközben is csak 10-15 fok közé melegedett a levegő. Hétfőtől megszűntek az éjszakai fagyok, melegedett a levegő, a maximumok már 20 fok közelébe emelkedtek.

Főbb növényi kultúrák

Az őszi búza vetések szépen növekednek (9. ábra), a szokásosnál előrébb járnak a fejlődésben, zöld tömegük intenzíven növekszik (10. ábra). A repce teljes virágzásban (11. ábra). Bár gyökérzónájukban még kielégítő mennyiségű nedvesség található, nagy szükség lenne a csapadékra.

A nyári kapás növények vetése többnyire véget ért, a talaj hőmérséklete tartósan 10 fok fölött alakul. A csírázáshoz és a keléshez azonban áztató esőre lenne szükség, mert a magok száraz talajba kerültek.

A gyümölcsök sokfelé komoly fagykárokat szenvedtek a múlt hét második felében. Miskolc-Diósgyőrben -1,6 Celsius fok volt a leghidegebb, ez a kajsziban (12. ábra), őszibarackban, meggyben, almában és szilvában nem okozott kárt, a cseresznye (13. ábra) és a dió (14. ábra) azonban részleges fagykárt szenvedett. Hazánkban nagy területen azonban ennél jóval nagyobb fagyok is előfordultak, a károk is ennek megfelelően sokkal komolyabbak.

Levélnedvesség tartam

Az elmúlt néhány napban a délnyugati és az északkeleti országrészekben volt 10-15, nyugaton 20 órán át vizes a növények levélének felülete, ez a gombás megbetegedéseket számottevő mértékben még nem támogatta. Hosszabb párás időszakok szintén nem voltak jellemzőek.

Műholdas vegetációs index

Az NDVI vegetációs index térképeink a március végére, április elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke intenzíven növekszik, ebben az időszakban „zöldült ki” az ország. Az anomália térkép a szokásosnál sokkal fejlettebb vegetációt mutat, minden előrébb jár a fejlődésben, és a március végi csapadék kedvező hatása is érvényesül.

Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (15. és 16. ábra).

Szeptember első felében országszerte megszűnt vagy jelentősen mérséklődött a nyár nagy részére jellemző aszály. A csapadék igen jól jött a frissen elvetett repce csírázásához és keléséhez, amit ezt követően száraz, nyáriasan meleg idő segített. Szeptember utolsó hetében hűlt le jelentősen az idő, és bár többször, többfelé voltak kisebb esők, záporok, összességében szeptemberben és október első két dekádjában is jóval kevesebb csapadék hullott a szokásosnál. A repce szeptemberben jellemzően kellően megerősödött (bár a déli országrészben hiányosan kelt táblák is előfordultak), az őszi kalászosokat főként az Alföldön száraz, poros talajba vetették.

Október utolsó dekádjában érkezett országos csapadék, ami sokat segített az állományok korai fejlődésében, de a délkeleti országrészben nem esett elegendő, arrafelé csak november második hétvégéjén nedvesedett át a talaj fölső rétege.

November második felében országszerte jelentős csapadék hullott részben hó formájában, és bár ekkor is a délkeleti országrészben esett a kisebb mennyiség, de az őszi vetések gyökérzónája ott is átnedvesedett.

Szinte az egész decembert őszies, borongós, szinte fagymentes és többnyire száraz idő jellemezte, sem hó, sem pedig hideg nem érkezett, így az Alföld talajainak 20-30 cm alatti rétegei szárazon fordultak 2026-ra.

Az új év hideggel és havazással indult, január 8-ra országos, összefüggő, 5-20 cm-es hóréteg alakult ki, mely bő két hétig meg is maradt. A havas felszín miatt kemény hideg is volt, többfelé -15 fok alá hűlt a levegő. Az őszi vetéseket a fagykártól a hóréteg védte. Január utolsó dekádjától jelentősen megenyhült és csapadékosra fordult az idő, így tovább nőtt a talajok nedvességtartalma.

Februárban több hullámban is tavaszias hőmérsékletek zavarták az állományok nyugalmi állapotát. Február végén, március elején napos, száraz, enyhe idővel érkezett meg a tavasz.

A száraz idő március utolsó hetéig kitartott, így a felszín közeli talajréteg egyre jobban kiszáradt, enyhe aszály kezdődött. Négy héten át tartó száraz időjárás után március 25-én kezdődött egy egy hetes esős időszak, az ország nagyobb részén 10-50 mm csapadék hullott. Az őszi vetések a szokásosnál korábban indultak fejlődésnek, közel ideálissá váltak a körülmények a hónap legvégére.

Az április száraz, eleinte enyhe, majd hűvös idővel folytatódott sokfelé éjszakai fagyokkal, de ezek számottevő kárt nem okoztak. A csapadékhiány azonban folyamatosan növekszik, egyre nagyobb terültre terjed ki enyhe vagy közepes aszály.

A szeptember elejétől összegzett csapadékmennyiség hazánk jelentős részén 60-120 mm-rel elmarad az optimálistól, ugyanakkor északon még 30-40 mm-rel meghaladja azt. A hőösszeg országszerte az optimális érték fölött alakul.

Előrejelzés

Az előttünk álló 6-8 nap során nagy területre kiterjedő, jelentősebb csapadék továbbra sem valószínű. Elszórt záporokra, zivatarokra, hétfőn kisebb esőre van kilátás, de területi átlagban a jövő hét közepéig nagy eséllyel 5 mm alatt marad a csapadékösszeg. Ennek megfelelően a talaj tovább szárad, az aszályhelyzet várhatóan tovább romlik majd. A hőmérséklet csúcsértéke vasárnapig marad a 20 fok körüli tartományban, majd hétfőn hidegfront érkezik, mely mintegy 5 fokos lehűlést hoz. Szombaton és a jövő hét közepén helyenként talajmenti fagyok előfordulhatnak majd, de nagyobb területre kiterjedő éjszakai fagyok nem valószínűek.

Általános információk

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2026. április 16.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. November 20-ig a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegének nedvességtartalmát ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2026. április 15-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. április 15-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. április 15-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2026. április 15-én (%)

5. ábra
Vízhiány a talaj fölső egy méteres rétegében a telítettséghez képest 2026. április 15-én (mm)

6. ábra
Minimum hőmérsékletek 2026. április 10-én (Celsius fok)

7. ábra
Minimum hőmérsékletek 2026. április 11-én (Celsius fok)

8. ábra
Minimum hőmérsékletek 2026. április 12-én (Celsius fok)

9. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2026. április 14-én (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

11. ábra
Őszi káposztarepce Miskolc térségében 2026. április 14-én (fotó: Kovács Attila)

12. ábra
Szépen mutatkozó kajszi terméskezdemények Miskolc térségében 2026. április 15-én (fotó: Kovács Attila)

13. ábra
Részleges fagykárt szenvedett cseresznye (a virágoknak az ég felé eső része sérült, míg a talaj felé néző része ép) Miskolc térségében 2026. április 12-én (fotó: Kovács Attila)

14. ábra
Részleges fagykárt szenvedett dió: a hajtások egy része megfagyott (bal oldal), míg más része épen maradt (jobb oldal) Miskolc térségében 2026. április 15-én (fotó: Kovács Attila)

15. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2026. április 15-ig (részletes magyarázat a szövegben)

16. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2026. április 15-ig (részletes magyarázat a szövegben)