További csapadékra lenne szükség

Visszatekintés

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, egyre melegebb időben volt részünk. Csapadék csak a múlt csütörtökön és tegnap (szerdán) fordult elő, előbbi napon igen gyenge záporok formájában a Dunától keletre, míg szerdán kiadósabb záporok, heves zivatarok is kialakultak főként hazánk nyugati felén. Az ország nagy részén azonban az 1 mm-t sem érte el a heti csapadékösszeg, 5 mm-t meghaladó értéket pedig csak kisebb foltokban mérhettünk (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege a május második és harmadik hetében hullott jelentős mennyiségnek köszönhetően az ország déli felén sokfelé mutat pozitív eltérést a sokéves átlaghoz képest (2. ábra). A tavaszi csapadékmennyiségének jelentős része is ekkor hullott le. 100 mm-t meghaladó mennyiség sajnos csak a délnyugati országrészben esett, a Tiszántúl északi felén pedig mindössze 25-50 mm-t mérhettünk (3. ábra). A sokéves átlagnál a délnyugati területeken is kevesebb esett, északon pedig többfelé annak mindössze fele-harmada (4. ábra).

A szerdai záporok a talaj felső néhány centiméterét nedvesítették csak át (5. ábra). A felső fél méteres réteg az Alföld és a Kisalföld nagy részén kritikusan száraz állapotban van, az elmúlt tíz napban nagyon sokat száradt (6. ábra). Az északkeleti országrészben a teljes felső egy méteres réteg rendkívül száraz, a telítettséghez képesti nedvességhiány az Alföldön egyre többfelé meghaladja a 100 mm-t (7.ábra).

A hőmérséklet az elmúlt napokban 4-6 fokkal magasabban alakult az ilyenkor szokásosnál. A hét első napjaiban 30-33 fok közé melegedett napközben a levegő (8. ábra), éjszakánként pedig 11-15 fok közötti értékeket mérhettünk, ma hajnalban volt ennél hidegebb az északkeleti országrészben.

Főbb növényi kultúrák

Az őszi kalászos vetésekben az áprilisi tartós csapadékhiány jelei megmutatkoznak, zöld tömegük növekedése idő előtt megállt, illetve csökkenni kezdett (9. és 10. ábra). Az őszi búza a virágzás végén illetve a szemfejlődés fázisában jár (11. ábra), a repce is a magképződés fázisában van. A május közepi csapadék nagyon sokat jelentett az állományoknak, a további veszteségeket jelentősen csökkentette, de az optimális fejlődéshez az elmúlt és az előttünk álló napokban is több nedvességre lenne szüksége a növényeknek, mint ami rendelkezésre áll.

A nyári kapás növények vetésekor a magok igen száraz talajba kerültek, az állományok öntözés nélkül egyenetlenül, gyengén vagy sehogy sem keltek ki. Ezeknek a növényeknek életmentő volt a május közepén lehullott csapadék, ami megszűntette a vegetációs időszak kezdetén jelentkező aszályt, azonban optimális fejlődésükhöz további csapadékra lenne szükség, a Tiszántúl északi fele mellett máshol is egyre többfelé tér vissza az aszály. 

Levélnedvesség tartam

A mögöttünk álló egy hétben jellemzően száraz volt a növények levélének felülete, ami a gombás megbetegedések kialakulásának és terjedésének nem kedvezett. Tartósabban nedves levélzet csak szerdán a záporokkal érintett területeken fordult elő. Párás időszakok főként a nyugati országrészben fordultak elő, de ezek hossza sem volt jelentős.

Műholdas vegetációs index

Az NDVI vegetációs index térképeink a május közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évnek ebben az időszakában természetesen magas. A jelentős mennyiségű csapadéknak köszönhetően az előző, aszályos időszakban tapasztalt csökkenés is megállt, sőt, többfelé növekedés figyelhető meg (12. ábra). Az anomália térkép tavasszal sokáig a szokásosnál fejlettebb vegetációt mutatott, majd a hosszú száraz időszak során egyre többfelé  (elsősorban a gyepes vidékeken) jelent meg negatív eltérés, de május közepén ismét az átlagosnál zöldebb területek aránya vált meghatározóvá.

Hőösszeg

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 290 és 330 foknap között alakul, intenzíven növekedett az elmúlt napokban. A tavalyi értéket 20-40 foknappal, a sokéves átlagot pedig 10-20 foknappal haladja meg. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődéséhez a hőmérsékleti feltételek az előző évinél kicsit jobbak.

Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramon* (13. ábra).

Szeptember első felében országszerte megszűnt vagy jelentősen mérséklődött a nyár nagy részére jellemző aszály. A csapadék igen jól jött a frissen elvetett repce csírázásához és keléséhez, amit ezt követően száraz, nyáriasan meleg idő segített. Szeptember utolsó hetében hűlt le jelentősen az idő, és bár többször, többfelé voltak kisebb esők, záporok, összességében szeptemberben és október első két dekádjában is jóval kevesebb csapadék hullott a szokásosnál. A repce szeptemberben jellemzően kellően megerősödött (bár a déli országrészben hiányosan kelt táblák is előfordultak), az őszi kalászosokat főként az Alföldön száraz, poros talajba vetették.

Október utolsó dekádjában érkezett országos csapadék, ami sokat segített az állományok korai fejlődésében, de a délkeleti országrészben nem esett elegendő, arrafelé csak november második hétvégéjén nedvesedett át a talaj fölső rétege.

November második felében országszerte jelentős csapadék hullott részben hó formájában, és bár ekkor is a délkeleti országrészben esett a kisebb mennyiség, de az őszi vetések gyökérzónája ott is átnedvesedett.

Szinte az egész decembert őszies, borongós, szinte fagymentes és többnyire száraz idő jellemezte, sem hó, sem pedig hideg nem érkezett, így az Alföld talajainak 20-30 cm alatti rétegei szárazon fordultak 2026-ra.

Az új év hideggel és havazással indult, január 8-ra országos, összefüggő, 5-20 cm-es hóréteg alakult ki, mely bő két hétig meg is maradt. A havas felszín miatt kemény hideg is volt, többfelé -15 fok alá hűlt a levegő. Az őszi vetéseket a fagykártól a hóréteg védte. Január utolsó dekádjától jelentősen megenyhült és csapadékosra fordult az idő, így tovább nőtt a talajok nedvességtartalma.

Februárban több hullámban is tavaszias hőmérsékletek zavarták az állományok nyugalmi állapotát. Február végén, március elején napos, száraz, enyhe idővel érkezett meg a tavasz.

A száraz idő március utolsó hetéig kitartott, így a felszín közeli talajréteg egyre jobban kiszáradt, enyhe aszály kezdődött. Négy héten át tartó száraz időjárás után március 25-én kezdődött egy egy hetes esős időszak, az ország nagyobb részén 10-50 mm csapadék hullott. Az őszi vetések a szokásosnál korábban indultak fejlődésnek, közel ideálissá váltak a körülmények a hónap legvégére.

Az április időnként enyhe, majd több hullámban hűvös időt hozott sokfelé éjszakai fagyokkal, de ezek számottevő kárt nem okoztak a vetésekben. Eső alig esett, a csapadékhiány folyamatosan növekedett, egyre nagyobb terültre terjedt ki az egyre súlyosabb aszály. A repce a teljes virágzás, az árpa pedig a kalászhányás idején kritikus helyzetbe került, ez pedig gyenge termésátlagokat vetített előre.

A május is száraz idővel indult, az aszály tovább fokozódott, a táblák talajában nyár végére jellemző repedések jelentek meg. 7-e körül egy másfél hetes csapadékosabb időszak kezdődött, összességében 20-90 mm esővel, így csaknem mindenütt megszűnt az aszály, május utolsó két hete azonban ismét nagyrészt száraz időt hozott, pedig az optimális növényfejlődéshez további csapadékra lett volna szükség.

A szeptember elejétől összegzett csapadékmennyiség hazánk jelentős részén továbbra is 130-160 mm-rel elmarad az optimálistól, ugyanakkor északon és délnyugaton az őszi többlet miatt helyenként még annak nagyjából megfelelő. A hőösszeg országszerte az optimális érték fölött alakul.

Kukoricára vonatkozó agrogramot** Miskolc térségére vonatkozóan mutatunk be (14. ábra).

Az idén az átlagosnál melegebb kora tavaszi időjárás miatt már március végén elérte a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket. A talajok alaposan átnedvesedtek a március végi esőzések során, ezért a vetést kezdetben a sár hátráltatta. Április első napjaitól azonban hamar szikkadni, száradni kezdett a felszín, így időben el lehetett kezdeni a vetést.

Áprilisban azonban nagyon kevés csapadék érkezett, így a felső talajréteg is egyre szárazabbá, porosabbá vált. Már a vegetációs időszak kezdetén nagyfokú vagy súlyos aszály sújtotta az állományokat, ami április közepén csak átmenetileg és nem is mindenhol mérséklődött. A vetés helyenként még a hónap végére sem kelt ki, míg máshol egyenetlenül, gyengén kelt állományok voltak megfigyelhetők. A szárazság és az éjszakai fagyok is megviselték a gyenge növényeket.

A május is száraz idővel kezdődött, az aszály fokozódott. Május második hetében kezdődött csapadékosabb időszak, eleinte csak kevés, majd egyre többfelé jelentős esővel. Az országban lehullott 20-90 (délen volt a nagyobb, északkeleten a kisebb mennyiség) csapadék életmentőnek bizonyult. Az aszály nagy területen mérséklődött, majd meg is szűnt, de ez a helyzet az ország északi felén többfelé csak átmenetinek bizonyult, május második felében jóval kevesebb esett az optimálisnál.  

A hőmérséklet kedvezően alakult az állományok kezdeti fejlődéséhez, a hőösszeg összességében az optimális érték körül van.

Előrejelzés

Eleinte napos, száraz, majd a hétvégétől változékonyabb kora nyári időre van kilátás. A hétvégén elszórtan, majd vasárnap este főként a Dunántúlon lehet záporokra, zivatarokra számítani. Hétfőn többfelé, majd kedden csak kevés helyen lehet zápor, zivatar, szerdán pedig ismét növekszik a csapadék esélye. Összességében az előttünk álló egy hétben a konvektív (záporos) csapadék lesz a meghatározó, ami nagy területi különbségekkel jár, de területi átlagban északon, északnyugaton valószínű a nagyobb, délkeleten a kisebb mennyiség. Az ország nagy részén a lehulló csapadék nem fedezi a párolgási veszteségeket, így a talaj további nedvességvesztése várható. A hőmérséklet csúcsértéke jellemzően 25 és 30 fok között alakul, pénteken lehet ennél pár fokkal hűvösebb, illetve jövő szerdán a Dunántúlon egy érkező frontrendszerhez kötődően. Éjszakánként többnyire 12-17 fok közé hűl a levegő, péntek hajnalban lesz ennél több fokkal, szombaton pár fokkal hidegebb.   

Általános információk

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2026. május 28.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. November 20-ig a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegének nedvességtartalmát ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

** A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2026. május 27-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. május 27-ig (mm)

3. ábra
90 napos csapadékösszeg 2026. május 27-ig (mm)

4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. május 27-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2026. május 27-én (%)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2026. május 27-én (%)

7. ábra
Vízhiány a telítettséghez képest a talaj felső egy méteres rétegében 2026. május 27-én (mm)

8. ábra
Maximum hőmérsékletek 2026. május 27-én (Celsius fok)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

11. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2026. május 25-én (fotó: Molnár Zsófia)

12. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index változása a 2026. május 9. és 24. közötti időszakban a május 1. és 16. közötti időszakhoz képest

13. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2026. május 27-ig (részletes magyarázat a szövegben)

14. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2026. május 27-ig (részletes magyarázat a szövegben)