2026. június 24. szerda
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2026. június 24. 12:31

2026. júniusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint friss termésbecsléseket is bemutatunk.

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen nincs jó állapotban (vörös területek) bolygónkon: Brazíliában, az USA délnyugati államaiban, Afrika déli és keleti részén, Madagaszkáron és Ausztráliában. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index Észak-Amerikában, Ausztráliában és a Száhel övezetben mutat (2. ábra). A becsült májusi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak, a legtöbb eső természetesen a trópusi területeken hullott, de sok esett például Kína déli tájain, a Kaukázus térségében, Törökország keleti felén, valamint az USA délkeleti államaiban is (3. ábra). A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Délnyugat-Ázsiában, Brazíliában és Argentínában, Afrika középső területein és Észak-Amerika nyugati területein. Ugyanakkor több esett Ausztrália és Dél-Afrika egyes részein valamint Kínában is nagy területen (4. ábra). 

Európa
Májusban és június első felében hőhullámok érintették Spanyolországot, Portugáliát, Franciaországot, a Benelux államokat, Németország nagy részét, Ausztriát, Csehország egyes térségeit, Északnyugat-Magyarországot, Szlovéniát, Horvátország egyes részeit, valamint Észak- és Közép-Olaszországot. Emellett hőhullámok alakultak ki Északnyugat-Afrikában, Északkelet-Ukrajnában és Törökország európai részén is (5. ábra). Spanyolországban, Portugáliában, valamint Marokkó és Algéria partvidéki térségeinek egyes részein a szokásosnál 10–15 nappal több forró nap fordult elő, amikor a napi maximumhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 °C-ot (6. ábra). Északnyugat-Spanyolországban, valamint Nyugat- és Délnyugat-Franciaországban a hőhullámok következtében a hőösszeg jelentősen meghaladta a szokásos értékeket: a felhalmozott hőmérsékleti összegek 10–30%-kal voltak magasabbak az átlagosnál, az átlagos napi hőmérsékletek pedig akár 3 °C-kal is meghaladták a megszokott értékeket. Hasonló pozitív hőmérsékleti eltérés jelentkezett Közép- és Észak-Finnországban is, ahol a hőmérsékletek akár 4 °C-kal voltak magasabbak a megszokottnál. Egyes térségekben – például Észak-Marokkóban, Észak-Tunéziában, Dél-Spanyolországban és Délnyugat-Németország legnyugatibb részein – a hőhullámokat csapadékhiány kísérte, és a lehullott csapadék mennyisége az átlagos érték felét sem érte el. Csapadékhiány sújtotta továbbá Délkelet-Lengyelországot (ahol a csapadékösszeg az átlag 50-70%-a volt), Nyugat-Romániát, Nyugat-Ukrajnát, Északnyugat- és Dél-Olaszországot, valamint a Balkán középső térségeit (7. ábra). Csapadéktöbblet alakult ki Északnyugat-Franciaországban, Kelet-Belgiumban, Északnyugat-Németországban, Hollandia legkeletibb részein, Norvégia egyes térségeiben, Északkelet-Bulgáriában, Északnyugat-Algériában és Törökország nagy részén. Ezeken a területeken a csapadék mennyisége akár 150%-kal is meghaladta a szokásos értékeket (8. ábra). Törökországban a csapadéktöbblet még jelentősebb volt, és a nyugati, valamint közép-keleti térségekben hőösszeg-hiánnyal párosult: a napi átlaghőmérsékletek akár 3 °C-kal is elmaradtak a megszokott értékektől.

Európa-szerte általában kedvezőek a termesztési feltételek: az őszi vetésű növények többsége az éréshez közeledik, míg a tavaszi és nyári kultúrák a legtöbb térségben jól fejlődnek. Az Európai Unió termésbecslései szerint a várható hozamok valamivel az ötéves átlag felett alakulnak, ugyanakkor elmaradnak a tavalyi eredményektől. A száraz tavasz és a májusi hőhullám azonban rontotta az őszi vetésű növények terméskilátásait Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa egyes térségeiben. Emellett egyre nagyobb aggodalomra ad okot a nyári kultúrák helyzete azokon a területeken, ahol a talajnedvesség-készletek továbbra is alacsonyak, miközben a növények vízigénye folyamatosan növekszik. A június végéig várható magas hőmérsékletek és a csapadékhiány Nyugat- és Közép-Európa jelentős részén fokozni fogják a növények vízstresszét, ami veszélyeztetheti a terméshozamok alakulását. (9-14. ábrák) A gyepterületek fejlődési feltételei összességében továbbra is kedvezőek, amit Nyugat-, Észak- és Délkelet-Európa számos térségében a megfelelő mennyiségű csapadék és a meleg hőmérséklet támogat. Ugyanakkor Közép-Európa és a Pannon régió egyes részein a talajnedvesség hiánya korlátozza a biomassza-képződést, míg a Spanyolország és Portugália közötti déli határvidéken a gyepek állapotát egyre inkább rontja a hőség és a csapadékhiány.

Kelet-Európa
Júniusban Ukrajnában és az európai orosz mezőgazdasági térségekben gyakori záporok és zivatarok biztosították a legtöbb területen a kedvező talajnedvességi viszonyokat. A hónap elején Moldovában, Nyugat-Ukrajnában és Fehéroroszország déli részén jelentős csapadék hullott, ami kedvezett az őszi vetések terméskilátásainak, ugyanakkor helyenként késleltette a nyári növények vetését és a szántóföldi munkákat. A hónap közepén újabb esők érkeztek, amelyek bőséges vízellátást biztosítottak a szemképződés és szemtelítődés szakaszában lévő őszi gabonák és olajnövények számára, bár az érés szempontjából szárazabb idő kedvezőbb lett volna. A hőmérséklet a hónap elején többnyire 2–5 °C-kal az átlag alatt alakult, ami mérsékelte a hőstresszt a fejlődés kritikus időszakában lévő növényeknél, később azonban Oroszország középső térségeiben helyenként 7 °C-os pozitív eltérés és 35 °C körüli maximumok is előfordultak. Június második felében a csapadék és a hőmérséklet egyaránt kedvezően alakult: a talajnedvesség jó vagy kiváló maradt az érő őszi gabonák, a kalászoló tavaszi gabonák és a vegetatív fejlődésben lévő nyári kultúrák számára.
Az előzetes becslések Oroszország búzatermését a 2026/27-es piaci évre 88 millió tonnára várják, melynek közel háromnegyede őszi búza, egynegyede tavaszi. Az előrejelzett átlagos hozam 3,41 tonna hektáronként. Az ukrán búzatermést 4,52 tonna /hektáros hozam mellett 23,5 millió tonnára becsülik. Mindkét ország búzatermése elmarad kissé az előző évitől.   

Törökország:
Törökországban, valamint a tágabb Közel-Kelet és Észak-Afrika régióban az idei évben jelentősen javuló terméshozamokra számítanak. A tavalyi, Törökországot és a régió nagy részét sújtó jelentős terméskiesések után az idei szezonban érkezett, széles körben aszályt enyhítő csapadék kedvező fordulatot hozott, és Törökország búzatermése rekordközeli szintet érhet el. A műholdas megfigyeléseken alapuló NDVI elemzése rekordmagas biomasszát és rendkívül jó növényállapotot mutat a törökországi termesztőkörzetekben. A búza betakarítása Törökországban júliusban és augusztusban zajlik. A USDA becslése szerint a 2026/27-es évben 3,02 tonnás hektáronkénti hozam mellett 22,5 millió tonnára várják a termést, ami 34%-kal meghaladja a tavalyi, és 25%-kal az elmúlt öt év átlagtermését.

Amerikai Egyesült Államok
Júniusban a középső országrészben gyakori záporok és zivatarok helyenként jelentős csapadékot hoztak, ami javította a talajnedvességet és kedvezett a kukorica- és szójatermesztésnek, ugyanakkor villámárvizek, jégesők, erős szél és tornádók is okoztak károkat. A középnyugati kukoricaövben a csapadék általában elegendő nedvességet biztosított az állományok fejlődéséhez, míg a Nagy-síkság egyes területein továbbra is fennmaradt az aszály hatása a legelőkön, a takarmánytermő területeken és a nyári kultúrákban. A déli államokban a hónap közepén az Arthur trópusi viharhoz kapcsolódó esőzések 100–200 mm-t meghaladó csapadékot eredményeztek, enyhítve a korábbi szárazságot, bár helyenként árvizeket is okoztak. A nyugati országrészben ezzel szemben tartósan meleg és száraz idő uralkodott, ami növelte az öntözési igényt, fokozta a vízhiány miatti aggodalmakat, valamint emelte az erdő- és bozóttüzek kockázatát. A hőség különösen a délnyugati államokban volt jelentős, míg az északnyugati államokban időszakosan az átlagosnál hűvösebb idő fordult elő. Az őszi búza betakarítása a Nagy-síkságon gyors ütemben halad, részben azért, mert az aszály által sújtott állományok a szokásosnál korábban beértek és leszáradtak. Június 21-re az országos statisztikák szerint az állományoknak mindössze 26%-a volt jó vagy kiváló állapotban. A becslések szerint az elmúlt tíz év legalacsonyabb terméseredményei várhatók az idén. A kukorica és a szója termesztési feltételei azonban összességében többnyire kedvezően alakultak, június 21-én az előbbi növény állományai 68%-ban, míg utóbbié 66%-ban voltak jó vagy kiváló állapotban.

Kanada
Júniusban Kanada mezőgazdasági területein összességében kedvező időjárási feltételek uralkodtak, amelyek támogatták a tavaszi vetésű növények kelését és fejlődését. A préri tartományokban a vetési munkák a hónap első felére nagyrészt befejeződtek, miközben a rendszeres csapadék többnyire megfelelő talajnedvességet biztosított a gabona- és olajosnövény-kultúrák számára. Alberta és a kanadai–amerikai határ mentén helyenként továbbra is jelentkezett szárazság, ugyanakkor a korábban száraz Peace River-völgy is számottevő csapadékot kapott. Manitoba, Saskatchewan keleti része, valamint Délkelet-Kanada több térsége bőséges esőzésekben részesült, ami helyenként akadályozta a szántóföldi munkákat és kisebb elöntéseket okozott, de jelentősen javította a vízellátottságot. Ontarióban és Québecben a nyári kultúrák fejlődését a többnyire elegendő talajnedvesség segítette, az őszi búza terméspotenciálja pedig továbbra is kedvező maradt. A hónap második felében a hűvösebb időjárás a préri keleti részén és Délkelet-Kanadában kissé lassította a növények fejlődését, ugyanakkor a csapadék hatására megszűntek vagy mérséklődtek a korábbi aszályos viszonyok.

Kelet-Ázsia
Júniusban Kelet-Ázsia nagy részén csapadékos időjárás uralkodott, amely összességében kedvezően támogatta a nyári növények fejlődését és a talajnedvesség fenntartását. Kína déli és keleti területein a gyakori, helyenként bőséges esők megfelelő vízellátást biztosítottak a rizs palántázásához, bokrosodásához, valamint a kukorica, a szója és más nyári kultúrák fejlődéséhez. Észak-Kínában ugyanakkor több térségben az átlagosnál kevesebb csapadék hullott, ami helyenként korlátozta a talajnedvesség utánpótlását és növelte a szárazság kockázatát. A Koreai-félszigeten markáns észak–déli különbség mutatkozott: Észak-Korea rendszeresen jelentős csapadékot kapott, míg Dél-Koreában több alkalommal is szárazabb időjárás uralkodott. Japánban a hónap során többször fordult elő jelentős csapadék, egyes területeken a 200–400 mm-t is meghaladó esőzésekkel, amelyek javították a vízkészleteket és kedveztek a rizs, a kukorica, a szója, valamint más nyári növények fejlődésének. A hőmérséklet többnyire az átlag körül vagy afölött alakult.

Közép-Ázsia
Az északi gabonatermő területeken gyakori záporok és zivatarok, míg több déli térségben inkább szárazabb idő uralkodott június első három hetében. Észak-Kazahsztánban és a közép-oroszországi tavaszi gabonaövben a 10–100 mm közötti csapadék több hullámban biztosította a búza, árpa és napraforgó számára a megfelelő vagy bőséges talajnedvességet. Kelet-Kazahsztánban ugyanakkor a meleg, helyenként 3–10 °C-kal az átlagot meghaladó hőmérséklet növelte a párolgást és a növények vízigényét, de a csapadék többnyire ellensúlyozta a hőhatást. Üzbegisztán középső és keleti részein, valamint Tadzsikisztánban és Kirgizisztánban a késői esőzések kedvezően hatottak a gyapot fejlődésére az öntözés kiegészítésével, ugyanakkor több helyen hátráltatták a betakarítást és az egyéb szántóföldi munkákat. Türkmenisztánban és Nyugat-Üzbegisztánban ezzel szemben a szárazabb és az átlagosnál melegebb időjárás elősegítette az őszi vetésű növények betakarítását, valamint az öntözött gyapotállományok fejlődését. Összességében a júniusi időjárás a régió nagy részén kedvező nedvességi viszonyokat biztosított, bár helyenként a túl sok csapadék vagy a fokozott hőterhelés okozott kihívásokat.

Ausztrália
Júniusban Ausztrália déli mezőgazdasági térségeiben több hidegfront és ciklon vonult át, amelyek rendszeres, a téli vetések számára kedvező csapadékot hoztak. Nyugat-Ausztrália fő búza-, árpa- és repcetermő vidékein 10-40 mm, helyenként ennél is több eső hullott, ami jelentősen javította a talajnedvességet és támogatta az állományok kelését, illetve vegetatív fejlődését. Dél-Ausztráliában, Victoriában és Új-Dél-Wales nyugati részein a közepes vagy bőséges csapadék jó–kiváló nedvességi feltételeket biztosított a téli gabonák és olajos növények számára. Új-Dél-Wales északkeleti részén, valamint Queensland délkeleti területein ugyan több alkalommal érkezett eső, amely enyhítette a szárazságot, de a hosszabb távú aszály hatásai továbbra is érezhetők maradtak. Az ország északi-keleti gabonaterületein a hónap elején a többnyire száraz idő kedvezett a vetési munkáknak, ugyanakkor fokozta az aszály miatti aggodalmakat. Összességében a júniusi időjárás a legtöbb ausztrál téli növénytermesztő régióban kedvezően alakult, és jelentősen javította a termesztési feltételeket.

Brazília
A USDA becslése szerint Brazília kukoricatermelése a 2025/26-os gazdasági évben 138 millió tonna lehet. A betakarított területet 22,8 millió hektárra becsülik, ami 2%-kal nagyobb a 2024/25-ös gazdasági év értékénél, és 3%-kal meghaladja az ötéves átlagot. Az átlagtermés 6,05 tonna/hektár körül várható.
Brazília egymást követő második évben takaríthat be kiemelkedő kukoricatermést. A CONAB szerint az első vetésű kukorica termése 12%-kal nagyobb a 2024/25-ös gazdasági év értékénél, miközben a másodvetésű, vagyis safrinha kukorica termése nagyrészt tartja a lépést az előző évi rekorddal. Brazíliában az éves kukoricatermés mintegy 24%-át az első vetésű kukorica, 76%-át pedig a safrinha kukorica adja.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2026. június 24.


1. ábra
VHI Index 2026. június második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)


2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2026. június második dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.


3. ábra
A 2026. május havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)


4. ábra
2026. május becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt, a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)


5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2026. május 1. és június 13. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, barna csíkozás: csapadékhiány,piros pöttyök: hőhullám(ok), világoskék terület: hőhiány, sárga terület: hőtöbblet)


6. ábra
A 2026. május 1. és június 13. között mért középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


7. ábra
A 2026. május 1. és június 13. között lehullott csapadék (mm)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


8. ábra
A 2026. május 1. és június 13. között lehullott csapadékmennyiség eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


9. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)


10. ábra
Árpa termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)


11. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)


12. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)


13. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)


14. ábra
Szója termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)