Folytatódik a szárazság

Visszatekintés

Az elmúlt hét első felében elszórtan alakultak ki záporok hazánkban, majd csütörtökön egy front hozott sokfelé kisebb esőt, a hét végén pedig már országszerte száraz maradt az idő. Összességében inkább csak északkeleten hullott 5 mm-t meghaladó csapadékmennyiség, az ország döntő részén alig 1-3 mm esett (1. ábra). Az elmúlt harminc nap csapadékösszege 30-60 mm-rel marad el az ilyenkor szokásostól (2. ábra). Az elmúlt 90 napban pedig 100-180 mm a sokéves átlaghoz képesti hiány (3. ábra).   

A Dunántúl nyugati tájain és helyenként északon a felszín közeli talajréteg nedvességtartalma még kielégítő (4. ábra), 20 cm-nél mélyebben azonban továbbra is rendkívül száraz a talaj, nedvességtartalma 10-20 % között alakul a növények számára hasznosítható víztartalom arányában (5. ábra).

A hőmérséklet jelentősen visszaesett a múlt hétfőre virradóra átvonult hidegfront nyomán, kedden már csak 20 fok körül alakultak a maximumok. Szerda hajnalra pedig Zabaron beköszöntött az első fagy is, majd csütörtök hajnalban a Nyírségben is fagypont alá hűlt a levegő (6. ábra). A hét végén pár fokot melegedett a levegő.

Előrejelzés

Az előttünk álló héten egyhangú, őszi idő várható, igazi vénasszonyok nyara. Napos, száraz idő valószínű, csapadékra szinte semmi esély, így a talaj országszerte száradni fog. A hűvös éjszakákat enyhe nappalok követik majd, a hőmérséklet csúcsértéke 23-24 fok körül alakul majd.   

Főbb növényi kultúrák

A kukorica és a napraforgó döntő része már a magtárakban van, a betakarítást csak átmenetileg hátráltatta egy-egy napon zápor.
A repce fejlődéséhez és az őszi kalászosok talajelőkészítéséhez is csak néhol a Dunántúlon és északkeleten elég nedves a talaj fölső rétege, másfelé rendkívül száraz a talaj.

Műholdas vegetációs indexek

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a szeptember közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke tovább csökkent, a szántóföldi növények mellett a természetes vegetáció is veszített zöld tömegéből, sokfelé az erdők is megbarnultak, megsárgultak, egyes fafajok levelei teljesen elszáradtak vagy már le is hullottak. Az anomália térkép szerint hazánk döntő részén a zöld tömeg mennyisége óriási mértékben marad el a szokásos értéktől, mindez pedig a tartósan aszályos körülmények következménye.

A növényzet felszín fölötti szárazanyag mennyiségét mutató DMP nevű műholdas index értéke szeptember második dekádjában a szántókon és legelőkön gyakorlatilag 0, csak az erdőkben volt biomassza képződés (7. ábra), ez szinte az egész országban jelentős elmaradás az előző öt év átlagához képest. A szezon során összegzett érték a nagyobb összefüggő szántókkal és a legelőkkel rendelkező tájegységeken egyre növekvő mértékben marad el a szokásos értéktől (8. ábra).

Hőösszeg

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1560 és 1810 foknap között alakul, a magasabb számok a délkeleti, az alacsonyabbak az északi, északkeleti országrészekben jellemzőek. Ez a tavalyi értékeknél 60-150 foknappal, a sokéves átlagnál pedig északkeleten 60-100, míg máshol 130-230 foknappal több. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődése a szokásos ütemhez képest bő két héttel előrébb jár, amihez az aszály miatt kialakuló kényszerérés még jócskán hozzátesz.

Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza és Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramon* (9. és 10. ábra).

• Az idén az átlagosnál melegebb kora tavaszi időjárás miatt már március végén elérte a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket. A talajok alaposan átnedvesedtek a március végi esőzések során, ezért a vetést kezdetben a sár hátráltatta. Április első napjaitól azonban hamar szikkadni, száradni kezdett a felszín, így időben el lehetett kezdeni a vetést.
• Áprilisban azonban nagyon kevés csapadék érkezett, így a felső talajréteg is egyre szárazabbá, porosabbá vált. Már a vegetációs időszak kezdetén nagyfokú vagy súlyos aszály sújtotta az állományokat, ami április közepén csak átmenetileg és nem is mindenhol mérséklődött. A vetés helyenként még a hónap végére sem kelt ki, míg máshol egyenetlenül, gyengén kelt állományok voltak megfigyelhetők. A szárazság és az éjszakai fagyok is megviselték a gyenge növényeket.
• A május is száraz idővel kezdődött, az aszály fokozódott. Május második hetében kezdődött csapadékosabb időszak, eleinte csak kevés, majd egyre többfelé jelentős esővel. Az országban lehullott 20-90 (délen volt a nagyobb, északkeleten a kisebb mennyiség) csapadék életmentőnek bizonyult. Az aszály nagy területen mérséklődött, majd meg is szűnt, de ez a helyzet az ország északi felén többfelé csak átmenetinek bizonyult, május második felében jóval kevesebb esett az optimálisnál.
• Június első felét területileg és időben is erősen változékony időjárás jellemezte, egyes országrészek jelentős csapadékot kaptak, míg nagy területek kimaradtak az esőből. Hazánk középső tájain fokozódott az aszály, közepes, helyenként már nagyfokú szintet elérve. Jellemzően délnyugaton alakult ki kedvezőbb helyzet, míg az Alföldön és északon egyre növekedett a csapadékhiány, melyet a ritkán érkező kisebb esők csak átmenetileg enyhítettek. A június közepi zivatarok az ország déli területein helyenként károkozó jégesőt is hoztak, de érdemi csapadék csak kisebb körzetekben hullott. Június utolsó dekádját forró (többfelé 40 fok fölötti csúcsértékekkel) és száraz idő jellemezte, mely a száraz talajjal együtt nagyon megviselte a kultúrákat, a kukorica levele furulyázott, helyenként a növény kiszáradása is elkezdődött, a zöld tömeg országszerte csökkent. A hónap utolsó két napján érkezett zivatarok csak kisebb körzetekben hoztak érdemi csapadékot.
• Július első két napján zivatarok okoztak a Nyugat-Dunántúlon és foltokban keleten jelentős csapadékot, ezt követően már csak elszórt záporok fordultak elő. A hónap közepétől ismét nőtt a csapadékhajlam, főként a Dunántúlon kaptak kisebb-nagyobb öntözést az állományok, de az érkező záporok, zivatarok másfelé alig hoztak esőt. Július utolsó napjaiban száraz, napos, forró időszak vette kezdetét, az ország döntő részén egyre fokozódott a csapadékhiány és az aszály. A kukorica számára ideális júliusi 100 mm csapadéknak csak töredéke hullott le. A kultúrák zöld tömege sokfelé még a 2022-es évjáratnál is gyengébbnek mutatkozott a műholdas mérések alapján, a hónap végén megkezdődött a kényszerérés, a növényszáradás.
• Augusztus újabb súlyos, rekorddöntő hőhullámmal kezdődött, a hőmérséklet csúcsértéke több napon keresztül 40 Celsius fok körül alakult. Számottevő, országos csapadékot sajnos a hőséget megszüntető hidegfront, majd az azt követő időjárási frontok sem hoztak. Az aszály az ország egyre nagyobb területén fordult a legsúlyosabb fokozatba. A kapásnövények kényszerérése, száradása fölgyorsult, a nemzeti ünnepre a kukorica az ország nagyobb részén már teljesen elvesztette zöld tömegét. A hónap utolsó dekádjában sem fordult csapadékosra az idő, a betakarítás a szokásosnál jóval hamarabb elkezdődött.
• Szeptember sem hozta meg a várt esőt, a hónap egyetlen nagyobb területre kiterjedő csapadékhulláma 11-én érkezett, de inkább csak a Dunántúlon és északon hullott 15-30 mm, az Alföld, és főleg a Tiszántúl szárazon maradt, arrafelé a hónap utolsó dekádjában enyhítették kissé az aszályt futó záporok. Így a napraforgó és a kukorica betakarítását csak néhány napon zavarta az eső, a hónap közepére az aratás zöme véget is ért.

A szezon összegzett csapadéka csak ötöde-hatoda az ideálisnak, a szezont szinte végig jelentős aszály jellemezte. A hőösszeg összességében az optimális érték körül van, de június utolsó dekádjában, július utolsó és augusztus első napjaiban is jelentős hőstressz érte az állományokat.

Általános információk

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2026. szeptember 28.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2026. szeptember 27-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. szeptember 27-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. szeptember 27-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható víztartalom arányában 2026. szeptember 27-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható víztartalom arányában 2026. szeptember 27-én (%)

6. ábra
Minimum hőmérsékletek 2026. szeptember 24-én (Celsius fok)

7. ábra
A műholdas mérésekre alapozott növényi szárazanyag produktivitás (DMP) 2026. szeptember 11. és 20. között (kg/ha/nap)

8. ábra
A műholdas mérésekre alapozott növényi szárazanyag produktivitás (DMP) szezonbeli összegének eltérése az elmúlt öt év átlagától 2026. szeptember 20-ig (t/ha)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2026. szeptember 27-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2026. szeptember 27-ig (részletes magyarázat a szövegben)