2026. szeptemberi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép termésbecslésekkel

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen nincs jó állapotban (vörös területek) bolygónkon: többek között Nyugat-, és Közép-Európában, a Kaukázustól északra eső területen, Szibériában és az USA nyugati felén. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index Európában és Afrika középső sávjában mutat (2. ábra). A becsült augusztusi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak, a legtöbb eső természetesen a trópusi területeken hullott, de sok esett például Kínában, Észak- és Északkelet-Európában, Mexikóban, Észak-Amerika keleti felén és Brazília déli részén is (3. ábra). A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Közép-, és Kelet-Európában, Afrika jelentős részén, az USA déli államaiban és nagy területen Brazíliában is. Ugyanakkor több esett Észak-Európában, Brazília déli részén és Afrika keleti partvidékén (4. ábra). 

Európa

2026. augusztus 1. és szeptember 19. között Európa nagy részén tartósan az átlagosnál melegebb időjárás uralkodott, különösen Nyugat- és Közép-Európában, valamint a Nyugat-Balkánon (5. ábra). A gyakori magasnyomású helyzetek visszafogták a csapadékképződést, tovább erősítve a szárazságot. Szeptember első felében azonban megváltozott az időjárási helyzet: egymást követő hidegfrontok hűvösebb levegőt és helyenként jelentős csapadékot hoztak Közép-, Észak- és Északkelet-Európába.

• Dél- és Közép-Európában, Kelet-Európa egyes részein, a Nyugat-Balkánon és a Földközi-tenger középső térségében az átlaghőmérséklet jellemzően 3 °C-kal (helyenként akár 6 °C-kal is) meghaladta az 1991–2025-ös átlagot (6. ábra). A Nyugat-Balkán egyes részein, Olaszországban, Dél-Franciaországban és Kelet-Spanyolország nagy részén tartós hőhullámok alakultak ki, helyenként akár 15-tel több hőségnappal, mint általában.
• Jelentős csapadékhiány elsősorban a Balkánt sújtotta, de Románia déli és nyugati területein, Magyarországon, Szlovákiában, Ukrajna egyes részein, valamint Nyugat- és Délnyugat-Európában is jóval szárazabb volt az átlagosnál az időjárás (7. és 8. ábra). Ezeken a területeken az összegzett csapadék többnyire 70%-kal, de helyenként még ennél is nagyobb mértékben elmaradt a sokéves átlagtól.
  Ezzel szemben Észak- és Északkelet-Európában, különösen Svédország és Finnország északi részén, valamint Törökország egyes területein jelentős csapadéktöbblet alakult ki. Helyenként a sokéves átlag duplája is lehullott.

Az Európai Unióban a nyári növények 2026. évi terméskilátásai továbbra is jóval elmaradnak az ötéves átlagtól, és szeptemberben több kultúra esetében tovább romlottak (9-13. ábrák). Az előző hónaphoz képest a cukorrépa várható terméshozamát 7%-kal, a szemeskukoricáét és a szójáét 2-2%-kal, a burgonyáét pedig 1%-kal csökkentették. A rizs uniós termésátlaga várhatóan 3%-kal marad el az ötéves átlagtól, elsősorban a kedvezőtlen olaszországi kilátások miatt. A gyepterületek és a takarmánynövények hozama szintén jelentősen átlag alatti Európa nagy részén. Ezzel szemben a napraforgó terméskilátásai kissé javultak. A nyári növénykárok Franciaországtól Közép-Európán át Magyarországig, Szlovéniáig és Horvátországig továbbra is fennállnak. A szeptemberi csapadék helyenként javított a körülményeken, de általában már túl későn érkezett ahhoz, hogy a korábbi termésveszteségeket érdemben mérsékelje.

• Németországban, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában újabb területekre terjedtek ki az aszálykárok, elsősorban a kukoricát, burgonyát és cukorrépát érintve.
• Szlovéniában és Horvátországban a jelentős csapadékhiány és a szeptember elejéig tartó 30–35 °C-os hőség tovább fokozta a vízstresszt, és gyors állapotromlást okozott a nyári növényeknél.
• A Benelux államokban az augusztus közepéig tartó szárazság lassította a burgonyagumók növekedését, másodlagos növekedést és gumódeformációt okozott, ami elsősorban a burgonya, kisebb mértékben a cukorrépa terméskilátásait rontotta.
• Észak-Spanyolországban a tartósan forró és száraz idő főként az öntözetlen napraforgót, silókukoricát és gyepeket károsította; az öntözött növények jobb állapotban maradtak, de a hőség ezek terméspotenciálját is csökkentette.
• Románia nyugati és Bulgária északnyugati részén, valamint Nyugat- és Délnyugat-Ukrajnában ugyancsak tartós csapadékhiány okozott károkat, Ukrajnában különösen a szója állapotát rontva.
• Tovább tart a vízhiány Franciaország, Olaszország, Németország, Luxemburg, Belgium déli része, Ausztria, Csehország, Szlovénia, Horvátország, Szlovákia, Magyarország, Nyugat-Románia és Északnyugat-Bulgária több térségében. Bár helyenként érkezett csapadék és mérséklődött a hőség, a talajnedvesség továbbra is alacsony. Ez már nemcsak a későn betakarított növényeket veszélyezteti, hanem egyre inkább az őszi kalászosok és a repce talaj-előkészítését, vetését és kezdeti fejlődését is. Dél-Lengyelországban és Nyugat-Ukrajnában szintén tartós csapadékhiány áll fenn.
• A balti országokban az augusztus második felében és szeptember elején hullott nagy mennyiségű csapadék vízzel telítette a talajt, lassította a betakarítást és a szántóföldi munkákat, valamint növelte a növénybetegségek kockázatát.

• A hónap elején a nyugati országrészben lehűlés és záporok érkeztek, miközben a Sziklás-hegységtől keletre többnyire kevés csapadék hullott. A középső és déli síkságokon, a Mississippi alsó folyásának térségében és a délkeleti államokban tartósan forró, száraz idő uralkodott. A hőség fokozta a gyepek, legelők, állatállományok és a még érésben lévő nyári növények stresszét. A száraz talaj a téli búza vetését is több térségben hátráltatta.
• A hónap közepén aktívabbá vált az időjárás. A Kukoricaöv, az Ohio-völgy és a középső síkságok egyes részein jelentős, helyenként 100 mm-t meghaladó csapadék javította a talaj nedvességellátottságát, ugyanakkor villámárvizeket és a szántóföldi munkák átmeneti leállását is okozta. A középső és déli síkságokon továbbra is jelentős maradt a csapadékhiány, ami lassította az őszi búza vetését.
• A hónap végére egy újabb csapadékzóna húzódott a Sziklás-hegység déli részétől a felső Középnyugatig. Ez ismét lassította a kukorica és a szója betakarítását a Kukoricaöv nyugati részén, ugyanakkor kedvezően növelte a talajnedvességet a frissen vetett őszi búza számára, és javította a szárazságtól sújtott középső és déli síksági legelők vízellátottságát. A keleti partvidéken eközben egy erős viharrendszer 50–150 mm, helyenként ennél is több csapadékot, erős szelet és parti elöntéseket okozott.
• Összességében szeptemberben a csapadék több, korábban száraz térségben javította a talajnedvességet és az őszi búza vetési feltételeit, ugyanakkor a Kukoricaövben időszakosan hátráltatta a kukorica és a szója betakarítását. A déli államokban a tartós hőség és szárazság jelentette a legfontosabb mezőgazdasági problémát, elsősorban a legelők és a még fejlődésben lévő nyári növények számára.
• Kukorica: Szeptember 27-re az állomány 96%-a elérte a viaszérés késői állapotát, ami kissé meghaladja mind a tavalyi, mind az ötéves átlagos ütemet. A kukorica 72%-a már beérett, a terület 18%-án pedig megtörtént a betakarítás; utóbbi megfelel az ötéves átlagnak. Az állomány 57%-át minősítették jó vagy kiváló állapotúnak, ami 9 százalékponttal gyengébb az egy évvel korábbinál. A legnagyobb kukoricatermelő államban, Iowában ugyanakkor 75% volt ez az arány.
• Szója: Szeptember 27-re az állomány 75%-án lehullottak a levelek, ami megfelel az ötéves átlagnak. A szója vetésterületének 17%-át takarították be, szintén az átlagos ütemnek megfelelően. Az állomány 58%-a volt jó vagy kiváló állapotban, 4 százalékponttal elmaradva az előző év azonos időpontjától.
• Őszi búza: A 2027-ben betakarítandó őszi búza tervezett területének szeptember 27-ig 27%-át vetették el, ami 7 százalékponttal elmarad az ötéves átlagtól. Az állomány 8%-a kelt ki, 3 százalékponttal elmaradva az átlagos ütemtől. 

 Kanada

• Szeptember első három hetében a gyakori és helyenként jelentős csapadék, valamint a növények késői érése erősen hátráltatta a betakarítást a kanadai Prériken. Alberta és Saskatchewan államokban a betakarítás végig jelentősen elmaradt az ötéves átlagtól. Szeptember közepén a hűvösebb idő tovább lassította a munkákat, és  megjelentek az első kiterjedtebb őszi fagyok is. A hónap utolsó hetében azonban meleg, száraz idő érkezett, ami jelentősen javította a betakarítás feltételeit és felgyorsította a munkákat. A lemaradás ennek ellenére nagy maradt: szeptember 22-én Albertában a főbb növények 39%-át takarították be az ilyenkor szokásos 76%-kal, Saskatchewanban pedig 41%-át a 82%-os ötéves átlaggal szemben.
• Délkelet-Kanadában szeptember elején meleg, csapadékos idő uralkodott, Ontario egyes részein a jelentős esők a szántóföldi munkákat is akadályozták. A hónap folyamán fokozatosan szárazabbá vált az idő, ami kedvezett a kukorica és a szója érésének. Szeptember végén teljesen száraz idő segítette a növények fejlődését, ugyanakkor a korábbi hűvös idő miatt a nyári növények érése továbbra is késésben volt. Az északi termőterületeken elszórtan fagy is előfordult, de általában nem volt elég erős ahhoz, hogy károsítsa az éretlen állományokat.
• Az USDA a kanadai kukorica 2026/27-es termését rekordnagyságú, 16,8 millió tonnára becsüli, ami 13%-kal meghaladja a tavalyi termést és 12%-kal az ötéves átlagot.
• A betakarított terület szintén rekordot érhet el, 1,6 millió hektárral, ami 8%-kal nagyobb a tavalyinál és 7%-kal az ötéves átlagnál. A várható termésátlag 10,70 t/ha, 5%-kal meghaladva mind a tavalyi, mind az ötéves átlagot.
• A rekordterméshez egyszerre járul hozzá a termőterület bővülése és a kedvezőbb vízellátottság. A kukoricaterület 57%-a Ontarióban, 23%-a Québecben és 17%-a Manitobában található. A legnagyobb területnövekedést Manitobában regisztrálták, ahol 11%-kal nőtt a vetésterület.
• Ontarióban a 2026-os szezon lényegesen kedvezőbben alakult a tavalyi aszályos évnél. Bár tavasszal átmeneti vetési késések, délnyugaton pedig helyi szárazabb területek is előfordultak, a magas hőmérséklet gyorsította a fejlődést, a nyár közepén és második felében érkező csapadék pedig a szemkitelítődés szempontjából kedvező talajnedvességi viszonyokat biztosított.

• Az USDA az orosz repce 2026/27-es termését rekordnagyságú, 7,0 millió tonnára becsüli, ami 27%-kal meghaladja a tavalyi termést és 63%-kal az ötéves átlagot.
• A betakarított terület ugyancsak rekordot érhet el, 3,8 millió hektárral, ami 31%-kal nagyobb a tavalyinál és 65%-kal az ötéves átlagnál. A termésátlag ugyanakkor 1,84 t/ha, 3%-kal alacsonyabb a tavalyinál. A rekordtermés tehát elsősorban nem a magasabb hozamnak, hanem a termőterület rendkívüli bővülésének köszönhető.
• Az orosz repcetermés mintegy 80%-át a tavaszi repce adja, amelynek fontos termőterülete Szibéria déli része (a teljes termőterület mintegy 60%-a). A tavaszi vetések idején uralkodó csapadékos idő késleltette a tavaszi gabonák vetését és különösen a tavaszi búza területét csökkentette, miközben a repce és a napraforgó vetésterülete rekordnagyságúra nőtt. A tavaszi repce területének legnagyobb növekedése Szibériában következett be.
• Szibériában ugyanakkor a tenyészidőszak során kevés csapadék és magas hőmérséklet hátráltatta a repce fejlődését. Ezzel szemben az őszi repce és a többi tavaszirepce-termő térség időjárási feltételei kedvezőbbek voltak, így országosan összességében átlagoshoz közeli termésátlag várható.

Kína

Szeptemberben Kína legfontosabb agrometeorológiai problémája az északi és északkeleti termőterületek tartós csapadékhiánya volt. Ez elsősorban az érő kukorica és szója vízellátását rontotta, miközben a hónap végén az Észak-kínai-alföld egyes részein érkező csapadék már javított a nedvességi viszonyokon.

Ausztrália

• Szeptember elején Ausztrália nyugati és déli termőterületein kisebb esők segítették az őszi–téli vetésű növények fejlődését. A búza, az árpa és a repce állapota a legtöbb termőterületen ekkor jó vagy kiváló volt. Ezzel szemben Új-Dél-Wales északi részén és Queensland déli területein egyre melegebb és szárazabb idő alakult ki. Ez már stresszt okozott a reproduktív fejlődési szakaszban lévő gabonáknál.
• A hónap közepétől egyre szárazabbá vált az időjárás. Az augusztusi kedvező csapadékellátottság miatt a kalászoló–virágzó gabonák és a virágzó repce terméskilátásai továbbra is kedvezőek voltak, de további csapadékra lett volna szükség.
• Szeptember második felében is többnyire száraz idő uralkodott. Az átlagosnál 2–5 °C-kal magasabb hőmérsékletek gyorsították a növények fejlődését. Új-Dél-Wales középső részén és Queensland déli részén a 35 °C körüli maximumok már kedvezőtlenül érintették a kalászoló–szemtelítődésben lévő búzát és árpát, valamint a virágzó repcét.
• A műholdas vegetációs index az ország legnagyobb részén továbbra is átlag feletti és a tavalyinál kedvezőbb növényállapotot jelzett, kivéve Queenslandet és Új-Dél-Wales északkeleti részét, ahol a szárazság és a hőség már számottevő állapotromlást okozott.
• Az USDA az ausztrál búza 2026/27-es termését 31,0 millió tonnára becsüli, ami 14%-kal elmarad a tavalyitól és 10%-kal az ötéves átlagtól. A betakarított terület 11,0 millió hektár lehet, ami 11%-kal kisebb a tavalyinál és 14%-kal az ötéves átlagnál. A termésátlagot 2,82 t/ha-ra várják, 4%-kal az ötéves átlag fölé. A termésbecslés jelentős felfelé módosítását elsősorban a tenyészidőszak kedvező időjárása és a vártnál jobb dél-ausztráliai terméskilátások indokolják. A búza betakarítása Ausztráliában egyébként októberben kezdődik.
• Az USDA az ausztrál repce 2026/27-es termését 7,8 millió tonnára becsüli, ami 2%-kal haladja meg a tavalyit és 10%-kal az ötéves átlagot. A betakarított terület várhatóan 3,8 millió hektár, 3%-kal nagyobb a tavalyinál, valamint 7%-kal meghaladja az ötéves átlagot. A termésátlag 2,05 t/ha lehet, ami 1%-kal elmarad a tavalyitól, de 3%-kal meghaladja az ötéves átlagot. A jó termést elsősorban a kedvező csapadékviszonyok indokolják. A körülmények a rekordot hozó 2022/23-as szezonhoz hasonlóan kedvezően alakultak.

 Argentína

• Az USDA az argentin búza 2026/27-es termését 21,5 millió tonnára becsüli, ami 23%-kal elmarad a tavalyi terméstől.
• A betakarított terület várhatóan 6,4 millió hektár, mely 6%-kal kisebb a tavalyinál. A termésátlagot 3,36 t/ha-ra várják, ami 18%-kal alacsonyabb a tavalyi értéknél.
• A búza vetése augusztus közepére befejeződött. A vetést megelőző talaj-előkészítés, a vetés és a kezdeti fejlődés három hónapjában az átlagosnál több csapadék hullott, így kedvező nedvességi viszonyok alakultak ki. Buenos Aires, Santa Fe és Córdoba fontos búzatermő területein a műholdas NDVI-adatok alapján az állományok szezon eleji kondíciója jelentősen kedvezőbb volt az átlagosnál.
• A végleges terméseredmény szempontjából szeptember és október időjárása még meghatározó, a betakarítás pedig november elején kezdődik.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2026. október 1.

1. ábra
VHI Index 2026. szeptember második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2026. szeptember második dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.

3. ábra
A 2026. augusztus havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)

4. ábra
2026. augusztus becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt, a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)

5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2026. augusztus 1. és szeptember 19. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, barna csíkozás: csapadékhiány, piros pöttyök: hőhullám(ok), sárga terület: hőtöbblet)

6. ábra
A 2026. augusztus 1. és szeptember 19. között mért középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
A 2026. augusztus 1. és szeptember 19. között lehullott csapadék mennyisége (mm)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
A 2026. augusztus 1. és szeptember 19. között lehullott csapadékmennyiség eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

9. ábra
Tavaszi árpa termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

10. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

11. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

12. ábra
Szója termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

13. ábra
Cukorrépa termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)