2026. októberi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép termésbecslésekkel

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen nincs jó állapotban (vörös területek) bolygónkon: többek között Nyugat-, és Közép-Európában, a Kaukázustól északra eső területen valamint Kazahsztán nyugati részén, az USA-ban többfelé és Ausztrália keleti és nyugati tájain. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index Nyugat-Európában és a Száhel-övezetben mutat (2. ábra). A becsült szeptemberi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak, a legtöbb eső természetesen a trópusi területeken hullott, de sok esett például Japánban, Új-Zélandon, Az USA középnyugati államaiban és Brazília déli részén is (3. ábra). A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Európa jelentős részén, az USA délkeleti államaiban, nagy területen Afrikában és Brazíliában valamint Ausztráliában is. Ugyanakkor több esett Északkelet-Európában, Brazília déli részén és Afrika déli és keleti partvidékén (4. ábra). 

Európa

2026. szeptember 1. és október 17. között Délnyugat- és Közép-Európa nagy részén tartósan meleg és száraz időjárás uralkodott, szemben az északi és délkeleti térségek egyes részein tapasztalt, az átlagosnál csapadékosabb időjárással (5. ábra).

• A Földközi-tenger nyugati és középső medencéjétől Franciaországon, Olaszországon, Ausztrián és a Nyugat-Balkánon át észak felé, Németország déli részén, a Benelux államokban és Írország nagy részén a napi átlaghőmérséklet akár 4 °C-kal is meghaladta a sokéves átlagot, míg a hőösszeg a szokásos értéket 90–150 foknappal, helyenként még nagyobb mértékben múlta felül (6. ábra). A kifejezett hőhullámos időszakok több régióban is növelték a hőösszeget.
• A csapadékhiány nagyrészt egybeesett a hőhullámok által érintett területekkel: Portugáliában, Spanyolország északnyugati részén, Franciaország nagy részén, Luxemburgban, Belgium déli részén és Németország déli részén a csapadékösszeg 50–70%-kal maradt el az átlagostól, helyenként még nagyobb mértékben. Csapadékhiány jellemezte továbbá Lengyelország egyes térségeit, Ausztria déli részét, Szlovákiát, Magyarországot, Szlovéniát, Horvátországot, Románia nagy részét, Ukrajna legdélnyugatibb területeit és Észak-Afrika nyugati részének egyes térségeit is. Ezeken a területeken a csapadékösszeg a szokásos mennyiség felét vagy annál is kevesebbet érte el (7. és 8. ábra).
  Ezzel szemben Svédország déli részén és Finnország középső területein csapadéktöbblet jelentkezett, a csapadékösszeg 50–100%-kal haladta meg a sokéves átlagot. Még csapadékosabb időjárás uralkodott Törökország nagy részén, Görögország legdélebbi területein – beleértve Krétát is – és Cipruson, ahol a pozitív csapadékanomália elérte a 150%-ot, helyenként pedig ennél is nagyobb volt.

A 2026-os nyári termesztési időszak a végéhez közeledik, Európa nagy részén a betakarítás már előrehaladott állapotban van. Az uniós termésátlagokra vonatkozó előrejelzések a múlt hónap óta viszonylag keveset változtak, és a legtöbb növény esetében az ötéves átlag alatt maradnak (9-13. ábrák). Egyes régiókban az előrejelzéseket kissé tovább csökkentették, mivel a tartósan kedvezőtlen talajnedvességi viszonyok mérsékelték a terméshozamokat és késleltették a betakarítást.
Az új őszi vetésű növények termesztési időszaka egymástól jelentősen eltérő kihívásokkal indul. Az aszály által sújtott térségekben az alacsony talajnedvesség hátráltatja a repce kelését és az őszi kalászosok kezdeti fejlődését, ami egyenetlen állományfejlődéshez vezet. Ezzel szemben a balti államokban és Finnországban a túlzott mennyiségű csapadék késleltette az őszi vetésű növények vetését, ami az őszi vetésterület csökkenéséhez vezethet, különösen a balti államokban.

• Spanyolországban és Portugáliában a vetési munkák még csak most kezdődnek, azonban az elmúlt hetek tartósan meleg és száraz időjárása hátráltatta a magágy-előkészítést, különösen a délnyugati területeken. Amennyiben a csapadék mennyisége továbbra is kevés marad, késésekre lehet számítani. A durumbúza vetése várhatóan novemberben kezdődik.
• Franciaországban az őszi búza vetése viszonylag lassan indult, az előrehaladás összességében kissé elmarad a tavalyitól. Az őszi árpa vetése valamivel előrébb tart. A közelmúlt csapadéka azonban javította a magágy állapotát, ezért a következő hetekben a vetés ütemének gyorsulása várható. Ebben az időszakban kezdődik majd a durumbúza vetése is.
• A Benelux államokban az őszi árpa vetése a befejezéséhez közeledik, míg az őszi búza vetése jelenleg teljes ütemben zajlik. Az állományok kezdeti fejlődése általában kedvező, annak ellenére, hogy Belgiumban a levéltetvek jelenléte veszélyezteti az őszi árpát. Luxemburgban a tartós szárazság korlátozza és késlelteti az őszi búza vetését.
• Németországban a korai nyári betakarításnak köszönhetően a vetés a tervezettnél előrébb tart, bár az északi területeken néhány táblán még nem fejeződtek be a munkák. A meleg időjárás kedvezett a kelésnek, és az állományok jó állapotban haladnak a téli nyugalmi időszak felé.
• Lengyelországban az őszi árpa vetése már befejeződött, az őszi búza vetése pedig éppen megkezdődött. A talajviszonyok kedvezőek a növények keléséhez és kezdeti fejlődéséhez, a repce is szépen fejlődik.
• Olaszország középső és déli részein az őszi árpa vetése a tartós aszály miatt késik, míg az északi területeken a meleg hőmérséklet lehetővé teszi az őszi búza vetésére rendelkezésre álló időszak meghosszabbodását. Mindkét növény esetében lassú az előrehaladás, de az őszi árpa vetésében nagyobb az elmaradás. A durumbúza vetéséhez szükséges magágy-előkészítés még nem kezdődött meg.
• Ausztriában a vetési munkák jól haladtak, és csaknem befejeződtek. A növények már kikeltek, azonban a talajnedvesség továbbra is alacsony, ezért a kezdeti növekedés támogatásához további csapadékra van szükség.
• Szlovákiát és Csehországot súlyosan érinti a tartós aszály, amely késleltette a vetést, és jelenleg az egyenetlenül kikelt állományok fejlődését is hátráltatja. Az őszi búza vetése még folyamatban van, az őszi árpa viszont nagyrészt már kikelt, de állapota továbbra is gyenge.
• Szlovéniában és Horvátországban a nyár óta fennálló talajnedvesség-hiány megnehezítette a magágy-előkészítést. A vetés helyenként, az optimális időszakon belül már megkezdődött, de késések várhatók, különösen a keleti területeken. A talajnedvességi viszonyok továbbra sem optimálisak a keléshez.
• Romániában a száraz talaj kezdetben az ország nyugati és délnyugati területein okozott vetési késedelmet. Országos szinten a tervezett vetésterület mintegy egyharmadán végeztek a vetéssel, és az őszi árpa vetése kissé előrébb tart az őszi búzáénál. Az október második dekádjában hullott csapadék részben pótolta a talaj nedvességhiányát, ezért a vetési munkák várhatóan most már zavartalanabbul folytatódhatnak országszerte, és időben befejeződhetnek.

Kelet-Európa

A téli növények kelésének és kezdeti fejlődésének feltételei a nyugati területeken többnyire kedvezően alakultak, míg Oroszország nyugati-középső részén a csapadékhiány továbbra is korlátozta a megfelelő állományfejlődést.

• Október első felében többnyire napos, az átlagosnál melegebb időjárás uralkodott, ami kedvezett a nyári növények betakarításának és az őszi vetések előrehaladásának Fehéroroszországban, Moldovában, Ukrajnában és Oroszország nyugati részén.
• A hónap közepétől a nyugati térségekben gyakoribbá váltak a csapadékos időszakok, a Fekete-tenger felől érkező ciklonok többfelé 10–50 mm, helyenként ennél is több csapadékot hoztak, javítva a talajnedvességet, ugyanakkor lassítva a betakarítást. A Krím déli részén különösen heves esők alakultak ki, helyenként 100–200 mm-t meghaladó csapadékkal és lokális áradásokkal. Ezzel szemben Oroszország nyugati-középső területein a tartós magasnyomású helyzet száraz, rendkívül meleg időt eredményezett, a hőmérséklet többfelé 3–9 °C-kal meghaladta az átlagot, miközben a talajnedvesség egyes körzetekben kritikusan alacsony maradt.

Amerikai Egyesült Államok

Az USA októberi időjárását jelentős területi változatosság jellemezte, a csapadékos és száraz időszakok váltakozása pedig erősen befolyásolta az őszi mezőgazdasági munkákat.

• A hónap elején a délnyugati államoktól a nyugati kukoricaövezetig többfelé heves esők nehezítették a betakarítást, helyenként áradásokat és belvízproblémákat okozva, miközben a nyugati és északi területek egy részén a száraz, meleg idő kedvezett a szántóföldi munkáknak.
• Október első harmadában a kukoricaövezetben és a Nagy-síkságon szárazabbra fordult az idő, így felgyorsult a kukorica és a szója betakarítása, valamint az őszi búza vetése. A hónap első felében ugyanakkor a trópusi ciklonok maradványaihoz kapcsolódó nedvesség és a hidegfrontok több régióban jelentős csapadékot okoztak, Floridában pedig az Isaias hurrikán erős széllel és heves esőkkel járt.
• Október közepén a Középnyugaton, a Nagy-síkság egyes részein és az északkeleti államokban ismét csapadékosabbá vált az idő, ami több helyen késleltette a betakarítást és a talajmunkákat, miközben délen továbbra is meleg, száraz idő uralkodott.
• Október utolsó harmadában a Nyugat több térségében heves esők és kiterjedt áradások alakultak ki, amelyek lassították a mezőgazdasági munkákat, ugyanakkor javították a felső talajréteg nedvességkészletét és enyhítették a legelők aszályterhelését; az ország többi részén a száraz, sokfelé meleg idő kedvezett a betakarítás befejezésének és az őszi búza vetésének.
• A hőmérséklet a hónap első felében országosan többnyire az átlag felett alakult, számos térségben mintegy 3–8 °C-kal meghaladva a sokéves értékeket, majd a hónap közepén északon és keleten lehűlés következett. A fagyok október közepére a Nagy-síkság északnyugati részén, valamint a kukoricaövezet északi és nyugati területein véget vetettek a vegetációs időszaknak, és helyenként Texas északi részéig is elértek.
• Kukorica: Október 25-re az állomány 60-át betakarították. Ez az arány kissé elmarad az elmúlt öt év átlagától. Az állomány 56%-át minősítették jó vagy kiváló állapotúnak. A legnagyobb kukoricatermelő államban, Iowában ugyanakkor 73% volt ez az arány.
• Szója: Október 25-re az állomány 69%-ának betakarításával végeztek. n lehullottak a levelek, ami megfelel az ötéves átlagnak. A legtöbb helyen kissé előrébb járnak a munkával a szokásosnál.
• Őszi búza: A 2027-ben betakarítandó őszi búza tervezett területének október 25-ig 76%-át vetették el, ami nagyjából megfelel az ötéves átlagnak. Az állomány 53%-a kelt ki.

Kanada

• A Kanadai Prérin október elején a többnyire száraz, az átlagosnál melegebb időjárás lehetővé tette a korábbi csapadékos időszakok miatt elhúzódó gabona- és olajosnövény-betakarítás gyors előrehaladását, bár Alberta és Saskatchewan tartományban a munkák kezdetben jelentősen elmaradtak az ötéves átlagtól. Október első harmadában a csapadék mennyisége a legtöbb térségben 5 mm alatt maradt, a hőmérséklet pedig 2–4 °C-kal meghaladta az átlagot, így október 10-re a betakarítás nagyrészt befejeződött. A hónap közepén a déli területeken hullott 5–15 mm csapadék, helyenként nedves hóval kísérve, de az ezt követő átmeneti felmelegedés kedvezett az őszi mezőgazdasági munkák befejezésének. A fagyok többfelé véget vetettek a vegetációs időszaknak, miközben a száraz, kiszáradt növényzet és a változó irányú szelek Kelet-Albertában növelték a bozóttüzek kialakulásának és terjedésének kockázatát.
• Délkelet-Kanadában október elején az átlagosnál enyhébb, csapadékos időjárás uralkodott, a 10–40 mm-es heti csapadékösszegek pedig többfelé hátráltatták az őszi betakarítási munkákat. Október második hetében a lehűlés és a többfelé –4 °C-ig süllyedő hőmérsékletű fagyok a legtöbb térségben véget vetettek a vegetációs időszaknak, miközben Ontario délnyugati részén, a Nagy-tavak közelében még folytatódott a növények fejlődése. A hónap közepén Ontario délnyugati részén 30 mm alatti, míg Kelet-Ontarióban és Québecben többnyire 25–75 mm csapadék hullott, ami tovább lassította a kukorica és a szója betakarítását. A növények érésének elhúzódása, a csapadék miatti munkakésések és a fagyveszély következtében a kukorica és a szója betakarítása több területen jelentősen elmaradt az ötéves átlagtól.
• Az USDA Kanada búza termését a 2026/27-es piaci évre 36,5 millió tonnára becsüli, ami 10%-kal marad el a tavalyi rekord terméstől. A hozamot 3,61 tonnára valószínűsítik hektáronként.

Ausztrália

• A déli és keleti mezőgazdasági területeken több hullámban érkezett csapadék, amely a rendkívül száraz szeptember után javította vagy stabilizálta az őszi-téli gabonafélék és olajos növények terméskilátásait. Nyugat- és Dél-Ausztráliában, valamint Victoriában a többnyire 2–50 mm közötti csapadék kedvezően támogatta a kalászosok és a repce fejlődését, míg a szárazabb körzetekben a talajok nedvességhiánya továbbra is korlátozó tényező maradt.
• Október közepén Új-Dél-Wales északi részén, valamint Queensland déli területein 10–75 mm eső hullott, ami javította a szemkitelítődésben lévő őszi vetésű növények vízellátását, és növelte az öntözésre rendelkezésre álló vízkészleteket.
• A hónap második felében Nyugat- és Dél-Ausztrália több térségében a száraz, napos idő kedvezett az állományok érésének, a termények leszáradásának és a betakarítás megkezdésének, míg északkeleten a hevesebb esők a nyári növények, köztük a gyapot és a cirok kezdeti fejlődését segítették.
• A hőmérséklet területenként változóan alakult: több időszakban 2–5 °C-kal, a hónap végén pedig Délkelet-Ausztrália egyes részein 3–6 °C-kal haladta meg az átlagot, de a rövid ideig tartó, 30–36 °C-os hőség ellenére a téli növények terméskilátásai összességében kedvezőek maradtak.

Dél-Afrika

Októberben a legtöbb mezőgazdasági térségben kevés csapadék hullott, a száraz időjárás pedig különösen a nyári növények vetésére készülő keleti kukoricatermesztő körzetekben okozott egyre nagyobb agrometeorológiai kockázatot.

• A kukoricatermesztő területeken a hónap elején még többnyire megfelelő volt a tavaszi induláshoz szükséges nedvességellátottság, ám a tartós csapadékhiány és a fokozódó meleg miatt a talaj nedvességkészlete folyamatosan csökkent.
• Október közepétől az ország nagy részén az átlagosnál 2–7 °C-kal magasabb hőmérsékletet mértek, a keleti kukoricatermő területeken pedig a hónap végén helyenként 37–42 °C-os maximumok is előfordultak, tovább növelve a párolgási veszteségeket. Limpopo, Mpumalanga és KwaZulu-Natal térségében emiatt fokozódtak az aggodalmak a kukorica kelésével és kezdeti fejlődésével kapcsolatban, míg a nyugati kukoricatermesztő körzetekben a vetés még néhány héttel későbbre várható. A Nyugati-, Északi- és Keleti-fok tartományokban a száraz, meleg idő kedvezett a búza, az árpa és a repce betakarításának, valamint a szőlőültetvények munkáinak, ugyanakkor a még szemkitelítődésben lévő állományok számára csak korlátozott nedvesség állt rendelkezésre.

Argentína

• Október első felében több hullámban érkezett számottevő csapadék. A 25–50 mm-es, helyenként 50–100 mm-t is elérő heti csapadékösszegek javították a talajnedvességet és kedveztek a kukorica, valamint a napraforgó kelésének és kezdeti fejlődésének. A csapadék a búza szemkitelítődését is támogatta, és megfelelő nedvességtartalékokat biztosított a később vetendő szója, gyapot és földimogyoró számára, bár Buenos Aires tartomány egyes részein a túlzott esőzések átmenetileg hátráltatták a szántóföldi munkákat.
• A hónap közepétől szárazabbra fordult az idő, ami elősegítette a vetési munkák folytatását, ugyanakkor a kevés újabb csapadék nem biztosított jelentős nedvesség-utánpótlást a fejlődő állományoknak. A hőmérséklet a legtöbb termőtájon többnyire az átlag alatt alakult, október közepén 2–6 °C-kal is elmaradt attól, ami lassította a kukorica és a rizs kelését, valamint a korai növekedést.
• Október végére a középső termőterületeken továbbra is csapadékhiányos körülmények uralkodtak, míg északkeleten a helyenként 120 mm-t elérő esők javították a vízellátást; a kukorica és a napraforgó vetése folytatódott, de a szárazabb körzetekben a későn vetett napraforgó fejlődése egyenetlenné vált.
• Argentína kukorica termését a 2025/26-os piaci évre rekord magasra, 64 millió tonnára becsülik. Ez 31%-kal több az előző évi termésnél. A jelentős növekedést a termőterület bővülése és a mengövekedett hozam együttesen adja. Az átlagos hozamot 7,8 tonnára várják hektáronként.   

Brazília

• A középső és északi mezőgazdasági területeken többnyire száraz, az átlagosnál melegebb idő uralkodott, a nappali hőmérséklet sokfelé elérte a 35–40 °C-ot, ami fokozta a növények vízigényét, és a csapadékhiányos térségekben nehezítette a szója és az első vetésű kukorica kelését.
• A déli termőterületeken több hullámban érkezett csapadék, ami általában segítette a szója és a kukorica vetését, ugyanakkor Paraná államban a túlzott nedvesség és a nehezen járható talajok jelentősen lassították a munkákat. A gyakori esők és a kevés napsütés a déli körzetekben a növények kezdeti fejlődését is hátráltatták, miközben a tartósan nedves körülmények növelték a növénybetegségek kockázatát. A csapadékos időjárás több helyen késleltette az őszi búza betakarítását, és a magas páratartalom miatt a még betakarítatlan termények minőségével kapcsolatban is aggályok merültek fel, míg Rio Grande do Sul szárazabb területein fokozatosan javultak a munkavégzés feltételei.
• Október utolsó dekádjában az ország belső területein ismét a száraz, meleg idővált uralkodóvá, a déli régióban azonban továbbra is a gyakori csapadék volt a jellemző, ami hátráltatta a vetést és helyenként lassú, hiányos kelést eredményezett.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2026. október 28.

1. ábra
VHI Index 2026. október második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2026. október második dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.

3. ábra
A 2026. szeptember havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)

4. ábra
2026. szeptember becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt, a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)

5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2026. szeptember 1. és október 17. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, barna csíkozás: csapadékhiány, piros pöttyök: hőhullám(ok), sárga terület: hőtöbblet)

6. ábra
A 2026. szeptember 1. és október 17. között mért középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
A 2026. szeptember 1. és október 17. között lehullott csapadék mennyisége (mm)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
A 2026. szeptember 1. és október 17. között lehullott csapadékmennyiség eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

9. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

10. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

11 ábra
Szójabab termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

12. ábra
Burgonya termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

13. ábra
Cukorrépa termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)