HungaroMet: 2026. március 5. 11:59
Száraz tavaszkezdet
Február vége, március eleje jobbára napos, száraz, enyhe időt hozott, változás pedig a következő egy hét során sem várható. A talaj felszín közeli része egyre jobban szárad, a mélyebb rétegek pedig az Alföldön nagy területen nem töltődtek föl nedvességgel a télen. Több kultúrnövényünk vegetációs időszaka is elkezdődött.
A mögöttünk álló egy hét során nagyobb részt napos, száraz, enyhe időben volt részünk. Csapadék múlt hét csütörtök óta csak tegnap hullott hazánk területén, akkor is csak a Dunántúlon alakultak ki záporok, zivatarok (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege hazánk nagyobb részén elmarad a sokéves átlagtól, csak délnyugaton és az északkeleti határnál van némi többlet (2. ábra). A 90 napos összeg is jórészt hiányt mutat, északon 30-50 mm-t, csak délen, kis területen esett több a szokásosnál (3. ábra). Az elmúlt napok során a talaj felszín közeli része nagyon sokat száradt (4. ábra). A fölső egy méteres réteg feltöltődése az Alföldön többfelé nem történt meg a tél végére, jellemzően 30-50, néhol 50-70 mm hiányzik a telítettséghez (5. ábra).
A hőmérséklet összességében 1-4 fokkal magasabban alakult az elmúlt napokban az ilyenkor szokásosnál. A minimumok 0 fok közelében alakultak, a múlt héten kissé 0 fok alatt (6. ábra), majd ezen a héten már egyre kisebb területen alakult ki fagy. A maximumok a múlt hét közepén még 10, majd a hét végétől már 15 fok körül alakultak (7. ábra).
A repce és az őszi kalászosok nyugalmi állapota véget ért, a táblák kedvező képet mutatnak (8-10. ábra). A jelenlegi időjárást jellemző napos, száraz időben a talaj felszín közeli rétege gyorsan kiszárad, de ez a sekély, laza réteg a további párolgási nedvességvesztést meg is akadályozza.
Az Alföld középső és déli részein a mélyebb talajrétegek (50-60 cm alatt) továbbra is szárazak, legalább a fölső egy méternek föl kellett volna töltődnie mostanra, hogy nyáron legyen tartalék nedvesség a növények számára. A betakarításig még nagyon sok van hátra, és akár még lehet csapadékos is a tavasz, de egyelőre ez semmiképpen nem jó előjel.
A gyümölcsfák és a szőlő nedvkeringése megindult, a korai csonthéjasok rügyei duzzadnak, helyenként már megpattantak.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Szolnok és Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. és 12. ábra). Szeptember első felében országszerte megszűnt vagy jelentősen mérséklődött a nyár nagy részére jellemző aszály. A csapadék igen jól jött a frissen elvetett repce csírázásához és keléséhez, amit ezt követően száraz, nyáriasan meleg idő segített. Szeptember utolsó hetében hűlt le jelentősen az idő, és bár többször, többfelé voltak kisebb esők, záporok, összességében szeptemberben és október első két dekádjában is jóval kevesebb csapadék hullott a szokásosnál. A repce szeptemberben jellemzően kellően megerősödött (bár a déli országrészben hiányosan kelt táblák is előfordultak), az őszi kalászosokat főként az Alföldön száraz, poros talajba vetették. Október utolsó dekádjában érkezett országos csapadék, ami sokat segített az állományok korai fejlődésében, de a délkeleti országrészben nem esett elegendő, arrafelé csak november második hétvégéjén nedvesedett át a talaj fölső rétege. November második felében országszerte jelentős csapadék hullott részben hó formájában, és bár ekkor is a délkeleti országrészben esett a kisebb mennyiség, de az őszi vetések gyökérzónája ott is átnedvesedett. Szinte az egész decembert őszies, borongós, szinte fagymentes és többnyire száraz idő jellemezte, sem hó, sem pedig hideg nem érkezett, így az Alföld talajainak 20-30 cm alatti rétegei szárazon fordultak 2026-ra. Az új év hideggel és havazással indult, január 8-ra országos, összefüggő, 5-20 cm-es hóréteg alakult ki, mely bő két hétig meg is maradt. A havas felszín miatt kemény hideg is volt, többfelé -15 fok alá hűlt a levegő. Az őszi vetéseket a fagykártól a hóréteg védte. Január utolsó dekádjától jelentősen megenyhült és csapadékosra fordult az idő, így tovább nőtt a talajok nedvességtartalma. Februárban több hullámban is tavaszias hőmérsékletek zavarták az állományok nyugalmi állapotát. Február végén, március elején napos, száraz, enyhe idővel érkezett meg a tavasz.
A szeptember elejétől összegzett csapadékmennyiség hazánk jelentős részén 30-80 mm-rel elmarad az optimálistól, ugyanakkor északon és délnyugaton 10-60 mm-rel meghaladja azt. A hőösszeg országszerte az optimális érték fölött alakul.
Az előttünk álló 8-10 napban nem változik időjárásunk: folytatódik a napos, száraz, enyhe, tavaszi időjárás. Csapadék a jövő hét közepéig nem várható, a talajok száradása tovább folytatódik. A hajnali minimumok 0 fok körül, a hőmérséklet csúcsértéke pedig 15 fok közelében alakul majd.
A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.
A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.
Készült: 2026. március 5.
* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. November 20-ig a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegének nedvességtartalmát ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2026. március 4-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. március 4-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. március 4-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2026. március 4-én (%)

5. ábra
A talaj felső egy méteres rétegének telítettséghez képesti vízhiánya 2026. március 4-én (mm)

6. ábra
Minimum hőmérsékletek 2026. február 28-án (Celsius fok)

7. ábra
Maximum hőmérsékletek 2026. március 3-án (Celsius fok)

8. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2026. március 4-én (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Őszi káposztarepce Miskolc térségében 2026. március 4-én (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

11. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Szolnok térségére 2026. március 4-ig (részletes magyarázat a szövegben)

12. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2026. március 4-ig (részletes magyarázat a szövegben)











