2021. május 7. péntek
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2021. március 4. 12:34

A következő napok hűvös időjárása gátolja a növények túl korai fejlődésnek indulását

Csaknem két hete nem esett számottevő csapadék hazánkban, így keleten is sokat javult a belvízhelyzet, bár még mindig vannak olyan táblák, ahol áll a víz. A múlt heti 20 fokos meleg napok a déli országrészben megindították a korán virágzó gyümölcsfák rügyeit, így az e heti mínuszok már fagykárt is okozhattak. A folytatásban lehűlés vár ránk, szombattól nagyjából szerdáig reggelente szinte országos faggyal, mely gátolja a növények túl korai fejlődésnek indulását. Csapadék holnap, pénteken érkezik, de az ország nagyobb részén nem jelentős mennyiség.

A múlt héten csütörtökön és pénteken igen enyhe időjárásunk volt, a hőmérséklet nagy területen meghaladta a 20 Celsius fokot (1. ábra), annak ellenére, hogy a hajnalok deresek voltak. Szombatra hidegfront érkezett észak felől, de csapadékot gyakorlatilag ez sem hozott. A hőmérséklet a hét végére visszaesett, sokfelé voltak -5 fok körüli minimumok a hideg légtömeg nyugalomba jutása után (2. ábra), de a nagy nappali hőingás azóta is jellemző. Utoljára eső február 19-én, 20-án esett az országban, azóta nagyon sokat szikkadt a talaj (3. ábra), a felszín sokfelé meg is száradt. A mélyebb rétegek azonban telítettek nedvességgel. A belvizes területek kiterjedése sokat javult, jelenleg a keleti országrészben, főleg a Tisza mentén vannak még vízzel borított táblarészek. A 4-6. ábrákon a Rétköz egy részéről néhány nap különbséggel készült műholdképeken jól látható a vízborítás kiterjedésének csökkenése.

Néhány mondat erejéig a télre visszatekintve elmondható, hogy az az átlagosnál 2-3 fokkal enyhébb volt a sokéves átlagnál, mely évszakos szinten nagy eltérésnek számít (7. ábra). A néhány komolyabb hideghullám csak pár napra hozott kemény mínuszokat, gyakoribb volt az enyhe, sáros idő. Csapadék keleten jóval több hullott a szokásosnál (mintegy 20-70 mm-rel), a Dunántúlon viszont nagy területen 20-50 mm-rel elmaradt attól (8. ábra). Az őszi csapadékkal együtt azonban a talaj így is országszerte feltöltődött nedvességgel, mely kulcsfontosságú a tavaszra nézve. A keleti országrészben a tél második felében hetekig tartó belvízfoltok is kialakultak. Összefüggő hóréteg csak néhány napra, rövid időszakokra alakult ki a télen. A hideg idő lassan érkezett meg, még a későn, november elején vetetett búza is meg tudott annyira erősödni, hogy átvészelje a telet. Olyan nagy hideg, mely a mezőgazdasági kultúrákat károsította volna, nem fordult elő. A tél végi enyhe idő viszont a déli országrészben a korai virágzású gyümölcsfák fejlődését már elindította, erősen fagykár-veszélyes helyzetet teremtve.

Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól teleltek (9. és 10. ábra), a csapadékos október miatt későn vetett búza állományok fejletlenebbek (11. ábra). A még mindig meglévő belvizes foltokban (12. ábra) az őszi vetés már sokfelé kipusztult. A múlt heti meleg idő a déli országrészben a mandula és a kajszi rügyeit már beindította, erre érkezett a héten -3, -6 Celsius fok, így már fagykár is előfordul. Északon, Borsod megyében ezek a gyümölcsfák még nyugalomban vannak. A talaj az elmúlt két hét száraz időjárása után jól járható, művelhető. 

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramon* (13. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Az ország döntő részén az optimálist kissé meghaladó a szezon kezdete óta lehullott csapadék összege. A középső tájakon kissé elmarad attól, míg északon helyenként jelentősen meghaladja azt. Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult eddig ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására.

A következő napokban jobbára hideg időre számíthatunk, komoly éjszakai fagyokkal. Holnapra ugyanis hidegfront érkezik, mely északkeleten többnyire 2-5 mm közötti csapadékot hoz, de az ország déli felén ennél kevesebb valószínű. Ezt követően jövő csütörtökig számottevő csapadék már nem valószínű. A gyakran élénk, egyes napokon erős szél és a szombattól várható nagyrészt napos idő a pénteki csapadékot hamar felszárítja majd. A talaj veszíteni fog nedvességtartalmából. A hőmérséklet több fokkal visszaesik, a hideg levegő nyugalomba jutása után főleg vasárnaptól országos fagy várható reggelente, helyenként -5 fok alá csökken a hőmérséklet. Napközben jellemzően 5-10 fokig melegszik a levegő, majd a jövő hét közepén kezdődik felmelegedés.  

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. március 4.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
Napi maximumhőmérsékletek 2021. február 26-án (Celsius fok)


2. ábra
Napi minimumhőmérsékletek 2021. március 2-án (Celsius fok)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021.március 3-án (%)


4. ábra
Sentinel-2 műholdkép NDVI ábrázolása a Rétközben (Demecser és Újdombrád térsége) 2021. február 25-én (a világosszürke foltok a belvizet jelölik)


5. ábra
Sentinel-2 műholdkép NDVI ábrázolása a Rétközben (Demecser és Újdombrád térsége) 2021. február 28-án (a világosszürke foltok a belvizet jelölik)


6. ábra
Sentinel-2 műholdkép NDVI ábrázolása a Rétközben (Demecser és Újdombrád térsége) 2021. március 2-án (a világosszürke foltok a belvizet jelölik)


7. ábra
A 90 napos átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól 2021. február 28-ig (mm)


8. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. február 28-ig (mm)


9. ábra
Időben vetett őszi búza Miskolc térségében 2021. március 3-án (fotó: Kovács Attila)


10. ábra
Őszi káposztarepce Miskolc térségében 2021. március 3-án (fotó: Kovács Attila)


11. ábra
A Miskolc térségében 2021. március 3-án készült felvételen gyengén fejlett, kukorica utáni, késői vetés látható
(fotó: Kovács Attila)


12. ábra
Belvízfolt egy Miskolc környéki szántón 2021. március 3-án (fotó: Kovács Attila)


13. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. március 3-ig
(részletes magyarázat a szövegben)