2023. január 27. péntek
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2022. június 2. 14:48

Délnyugaton nedves, északkeleten kritikusan száraz körülmények

Véget ért a május, és az ilyenkor aranyat érő esőkből sajnos országszerte kevesebb hullott a kelleténél. Bár a hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben kielégítő mennyiség esett, így ott enyhült vagy megszűnt az aszály, de az ország nagy részén további nedvességre lenne szüksége szántóföldi növényeinknek az optimális fejlődéshez. A következő napokban erre leginkább szombaton lehet nagyobb területen számítani, amikor zivatarokkal kísért záporok, néhol felhőszakadások öntözik majd a talajt.

Az elmúlt egy hétben kedd kivételével minden nap hullott valamennyi csapadék valahol az országban. Péntek este heves zivatarok érkeztek a Dunántúl délnyugati és középső részére, majd a hétvégén inkább csendesebb esők, záporok váltak jellemzővé, amik szombaton a déli országrészben, vasárnap csaknem országszerte öntöztek, de számottevő mennyiség ekkor is csak délnyugaton hullott, ahogy hétfőn is ott alakultak ki kisebb záporok. A hét közepén két hidegfront is átvonult fölöttünk szerda reggelre majd csütörtök reggelre is, és ezeket már az északi országrészben is kísérték néhol heves záporok, zivatarok, de északkeleten, Borsod-Abaúj-Zemplén megye nagy részén és a Tiszántúlon sajnos ezúttal sem esett. Az elmúlt tíz nap csapadékösszege a déli és nyugati országrészben valamint a Jászság térségében sokfelé meghaladja a 20 mm-t, a délnyugati határszélen az 50 mm-t is, viszont az északkeleti tájakon és Hajdu-Bihar megye nagy részén az 5 mm-t sem éri el, a Bodrogközben és a Nyírség nagy részén semmi nem esett. (1. ábra) A májusi csapadékmennyiség (2. ábra) azonban az utolsó egy hét délnyugaton jelentősebb esőivel is elmarad az ilyenkor szokásostól, ez alól csak néhány felhőszakadás által érintett folt jelent kivételt (3. ábra). Az átlaghoz képesti hiány az ország jelentős részén a 30 mm-t is meghaladja, vagyis sokfelé a fele sem hullott le a szokásos mennyiségnek. A talaj felszín közeli rétegének nedvességtartalmában nagy különbségek figyelhetők meg az ország délnyugati és északkeleti tájai között. Míg előbbi helyeken nedves, sáros a felső talajréteg, utóbbi területeken rendkívül száraz, többfelé a 20%-ot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában (4. ábra). A középső talajréteg nedvességtartalmára is hasonló területi eloszlás a jellemző, főként északkeleten kritikusan száraz a talajok ezen rétege is (5. ábra).   
A májusi középhőmérséklet többnyire 1-2 fokkal melegebben alakult a sokéves átlagnál (6. ábra), de a hónap utolsó napjai kimondottan hűvösek voltak. Egy péntek este érkezett hidegfront mögött erősen lehűlt az idő, és vasárnap a borongós, esős időben már csak 13-18 fokokat mérhettünk, és még hétfőn is hűvösebb volt az ilyenkor szokásosnál (7. ábra), szerdán viszont már ismét 26-29 fokig melegedett a levegő.

Az őszi árpa a szemfejlődés fenológiai fázisában jár, és az őszi búza is egyre többfelé elvirágzik már, és a szemképződés fázisába lép. A repcében már a magok képződnek illetve növekednek a becőkben. Ezeknek a növényeknek is nagy a csapadékigénye ebben a fejlődési szakaszban, az északkeleti országrészben már a mélyebb talajrétegekből sem tudnak nedvességet felszívni. A napraforgó és kukorica is vegyes képet mutat. Ott ahol legalább 15-20 mm csapadék öntözte az elmúlt időszakban a földeket, szépen fejlődnek a 6-8 leveles napraforgó és 5-7 leveles kukorica állományok. Ahol azonban 5 mm sem esett az elmúlt napokban, ott a poros talajban alig jutnak nedvességhez, és nehezen, egyenetlenül növekednek.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a május közepére jellemző állapotot láthatjuk. Különösen középhegységeinkben és erdeinkben magas az index értéke. A változást jelző térképen és az anomália térképen egyaránt jól látszódnak a május közepi aszály jelei az Alföld középső és délkeleti tájain, ahol piros foltok jelzik az zöld tömeg csökkenését, illetve az ilyenkor szokásosnál alacsonyabb értékét. A tavaszi nagyarányú növekedés az index értékében egyébként mér megállt, de az ország nagy részén a sokéves átlaghoz képest kissé nagyobb mennyiségű zöld tömeg látható.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 310 és 370 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek már 80-120 foknappal magasabbak, mint 2021-ben ilyenkor (amely év a hűvös májusáról is emlékezetes), a sokéves átlagtól vett elmaradás pedig elenyészően kicsi. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál bő egy héttel korábban, az ilyenkor szokásosnak megfelelő időben következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramon* (8. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Május nagy részében csak záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak, elmaradtak az országos áztató esők. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben öntözték számottevő esők az állományokat, az északkeleti országrészben azonban tovább száradtak a talajok. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége június elején a délnyugati országrészben az optimális érték körül alakul, de az ország nagyobb részén 110-150 mm-es a hiány, mely északkeleten a 180 mm-t is eléri, azaz az ideális mennyiségnek a fele sem hullott le.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, gyors növekedésnek indult a hőösszeg, és a hónap végén országszerte az optimális fölött alakult az értéke.  
Kukoricára vonatkozó agrogramot Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (9. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket.  Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben jelentősebb esők öntözték az állományokat, de északkeleten tovább száradtak a talajok. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg, ami a hónap végén az optimális érték körül járt.

A következő napokban jellemzően napos, száraz időben lehet haladni a mezőgazdasági munkákkal, számottevő záporok, zivatarok csak szombaton lehetnek. Péntek estig sehol csak elszórtan várható csapadék, majd pénteken késő este délnyugati irányból kiterjedt csapadékzóna éri el hazánkat, amely nyugatról kelet felé mozdul, és szombat délelőttől a keleti országrészben is egyre többfelé kell záporokra, zivatarokra számítani, helyenként felhőszakadások is előfordulhatnak. Vasárnap jelentősen csökken a csapadékhajlam, hétfőn a nap első felében délnyugaton, kedden és szerdán csak elszórtan, igen kevés helyen valószínű csapadék. A felszín közeli talajréteg a szombati csapadékkal többfelé átnedvesedik majd, vasárnaptól viszont a nedvességvesztés lesz a jellemző. A hőmérséklet csúcsértéke többnyire 25 és 30 fok között alakul, pénteken lehet ennél kissé melegebb, szombaton a tartósabban csapadékos tájakon pedig hűvösebb, a hajnali minimumok pedig 12-17 fok körül várhatók.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. június 2.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2022. június 1-ig (mm)


2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2022. május 31-ig (mm)


3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2022. május 31-ig (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. június 1-én (%)


5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2022. június 1-én (%)


6. ábra
Az elmúlt 30 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2022. május 31-ig (Celsius fok)


7. ábra
Maximumhőmérsékletek 2022. május 30-án (Celsius fok)


8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2022. június 1-ig (részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2022. június 1-ig (részletes magyarázat a szövegben)