2019. március 26. kedd
Nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

OMSZ: 2019. január 22. 14:01

2019. januári helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Nyugat-Európában például az őszi kalászosokban eddig az enyhe idő miatt nem alakult ki a hideg-tolerancia, így egy hótakaró nélkül hirtelen érkező erős hideghullám fagykárokat okozhat. A nyári félévben járó Brazíliában és Argentínában pedig csapadékos az idő, mely nagyon kedvező a kultúrnövények fejlődésére. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze.

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) Dél-Afrikában, Kelet-Afrikában, Ausztrália nagy részén, valamint Pakisztán-Afganisztán-Irán területén. A mezőgazdasági növények a vegetációs időszak közepén járó déli féltekén kiterjedt aszály miatt szenvednek Dél-Afrikában (2. ábra), Dél-Amerika nagy termőterületein azonban többnyire jó állapotúak a növények. Az északi félteke mérsékelt szélességein nyugalmi állapotban vannak a kultúrák.

 

Európa

Európában a december elejétől január 15-ig tartó időszak a legtöbb helyen az átlagosnál enyhébb időt hozott (3. ábra). Különösen enyhe volt az idő Észak- és Nyugat-Európában, ahol 2-4 Celsius fokkal volt melegebb a tél első fele a szokásosnál. Január 15-ig nagy területen egyáltalán nem fordult elő -8 Celsius foknál keményebb fagy (4. ábra). Ezzel szemben Délkelet-Európában az átlagosnál kissé hűvösebb idő uralkodott.

A szokásosnál jóval kevesebb csapadék hullott ebben az időszakban a Pireneusi- és az Appennini-félszigeten, Szlovéniában, Horvátországban és Magyarország nagyobb részén (5. ábra), ahol 50-100%-kal maradt el a mennyisége az átlagtól. Viszont különösen sok csapadék hullott Közép-Európa északi részén, Kelet-Európában, a Skandináv félszigeten és Törökországban is. Ebben az időszakban ugyanis a jellemző és tartósan fennmaradó légköri áramlás északnyugat felől Európa középső részére szállított nedves levegőt, melyből a hegységek északi előtere kapott nagy csapadékot, illetve a Földközi-tenger keleti medencéjében alakultak ki mediterrán ciklonok. Ezek pedig a Balkán-félszigetre és Törökország területére szállítottak sok csapadékot. Nyugat-Európába és a Földközi-tenger nyugati medencéjébe nem nagyon jutott hideg levegő, így annak nyugati medencéjében nem alakultak ki mediterrán ciklonok, emiatt maradt szárazon arrafelé a talaj. Az áramlási rendszer Európa fölött január közepén alakult át, sorra alakulnak ki ezekben a napokban is ez utóbbi területeken az említett ciklonok, melyek már arrafelé is jelentős csapadékot okoznak.

 

Az őszi kalászosokban a hideghez való alkalmazkodást előidéző biofizikai folyamatok Európa keleti és középső részein már lejátszódtak. Észak- és Kelet-Európában vastag hótakaró védi a kultúrákat a nagy fagyoktól (6. ábra). Ezzel szemben nyugaton (Franciaország északi és nyugati területein, a Brit-szigeteken, Németország északi részén, Dániában és a Benelux államokban) az őszi kalászosokban eddig az enyhe idő miatt nem alakult ki a hideg-tolerancia. Márpedig hótakaró hiányában ilyen állapotban nem képesek -12 Celsius foknál nagyobb hideget átvészelni. Fagykár a tél eddig eltelt időszakában csak kis területeken fordulhatott elő Európában, az is inkább csak Oroszország egyes területein.

 

Egyesült Államok

Az alapvetően száraz időjárás tovább folytatódott a nyugati, délnyugati területeken (arrafelé még mindig sokfelé aszály van), míg a középső és keleti országrészben csapadékos maradt az idő. A növényi kultúrák zöme nyugalmi állapotban van.

 

Dél-Amerika

A nagy termelő országokban, Brazíliában és Argentínában folytatódott a csapadékos időjárás, ez kedvező körülményeket biztosít a nyári növények számára, a műholdas mérések szerint a mezőgazdasági kultúrák jó állapotban vannak. Argentína északi részén január első dekádjában az átlagos csapadéknak sokfelé a duplája hullott le.

 

Dél-Ázsia

Indiában nagyrészt közepes, helyenként kifejezetten jó állapotban vannak a növényi kultúrák, az ország keleti részén sok eső esett, csak északon vannak száraz területek.

 

Kína

Az őszi vetések jó állapotban nyugalmi állapotban vannak.

 

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést (4. ábra). A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály vagy áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

  • búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
  • kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Mexikó, Argentína, Ukrajna, India
  • repce: Kanada, Kína, India, EU
  • napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
  • szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2019. január 22.


1. ábra
VHI Index 2019. január első dekádjára (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)


2. ábra
ASI Index 2019. január első dekádjára (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)


3. ábra
2018. december 1. és 2019. január 15. között a napi átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars


4. ábra
2018. december 1. és 2019. január 15. között előfordult azon hideg napok száma, amikor a napi minimumhőmérséklet alacsonyabb volt -8 Celsius foknál
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars


5. ábra
2018. december 1. és 2019. január 15. között lehullott csapadék mennyisége a sokéves átlag arányában (%)
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars


6. ábra
Hóvastagság 2019. január 15-én (cm)
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars