2020. augusztus 13. csütörtök
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2020. április 28. 14:41

2020. áprilisi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép európai termésbecslésekkel

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában a csapadékos tél után a tavasz első két hónapja nagyon száraz időt hozott több hideghullámmal és fagykárokkal (1. ábra). Az USA-ban is okozott károkat a tavaszi hideg, mely a vetést is késleltette. Az európai termésbecslések egyelőre a sokéves trendeken alapulnak, nagy a bizonytalanságuk.

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (2. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) Ausztrália nyugati felén, Afrika északnyugati és déli területein, Kína északkeleti részein, az USA középső vidékén, valamint Dél-Amerika déli részén.

Európa

A március 16. és április 15. közötti időszak 1979. óta Nyugat-Európában az egyik legszárazabb periódus volt (3. ábra), mindez pedig egy nagyon csapadékos tél után következett. Sokfelé március közepe óta egyáltalán nem esett (4. ábra). Lengyelország, Ukrajna és Romána nagy területein is száraz körülmények uralkodtak. Ezzel együtt az őszi vetések még mindig jó állapotban vannak, a talaj mélyebb rétegeiben még találnak nedvességet, bár a jó terméshez hatalmas szükség lenne a csapadékra. A talaj fölső rétegének kiszáradása a tavaszi vetésre és a magok kelésére negatívan hat. Az Egyesült Királyságban és Franciaországban a kedvezőtlen (sáros) körülmények miatt kisebb lett a vetésterülete az őszi kalászosoknak, melyet tavasszal kell pótolni (lásd előző összefoglalónkat), így a tavaszi szárazságnak különösen nagy jelentősége van.
Csapadéktöbblet Európában csak a Pireneusi-félszigeten és Görögországban fordult elő, mely kiváló talajnedvességi viszonyokat teremtett éppen a virágzás előtt álló őszi vetésű kultúrákban. A csapadék ellenére Spanyolországban összességében a nyári öntözést szolgáló víztározók közel kétharmadukig vannak feltöltődve, mely jóval a tíz éves átlag alatt marad.
Oroszország nagyobb részén átlag körül alakult a csapadék, de a jelentős őszi búza termelő Fekete-tenger és Kaszpi-tenger körüli részeken jócskán elmaradt attól. Arrafelé is jelentős csapadékra lenne szükség.
Április utolsó hetére Európa nagyobb részén délnyugatiasra fordult a légáramlás, mellyel enyhe és nedves levegő érkezik a kontinensre. Ezzel pedig Nyugat-Európától a Fekete-tengerig nagy területre érkezik kiadós csapadék ezen a héten.

A március 1. és április 15. közötti időszak az átlagosnál 0,5 és 2,0 Celsius fokkal enyhébb időjárást hozott Európában (5. ábra). Ettől nagyobb pozitív eltérés a jellemző Északkelet-Európában, ahol 4-6 fokkal is meghaladta a hőmérséklet az átlagost.
A vizsgált időszakban három komoly hideghullám érte el Európát: március 24., április 1. és 15. körül. A minimumhőmérséklet a tengerparti területeket leszámítva kontinensszerte fagypont lá csökkent. A hideghullámok főleg Közép- és Délkelet-Európában okoztak gondokat. Sokfelé -8 Celsius fok alá csökkent a hőmérséklet (6. ábra). Az őszi vetésekben nem lett nagy a kár, bár a búza levelét többfelé megkapta. A repce növényben is csak kevés kár keletkezett, sokfelé még a virágzás előtt járt ekkor a növény, így ezt ki tudta nőni. A termésátlagokban azonban megmutatkozik majd a hideg hatása. Nagyobb probléma, hogy a hideg nagy területen a csapadékhiányból fakadó stresszel párosult, ami a terméskiesést növeli. A hideg akadályozta a vetést, kárt tett az éppen kikelt tavaszi kultúrákban, de leginkább a virágzó (főleg csonthéjas) gyümölcsösökben okozott nagy fagykárt Németországban, Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Ausztriában, Olaszország keleti részein, Szlovéniában, Horvátországban, Ukrajnában és hazánkban. Április közepén újabb, de már gyengébb hideghullám okozott további károkat.
A világjárványnak különösebb hatása a tavaszi vetésre nem volt, egyelőre a vetőmag, a műtrágya és a növényvédőszer ellátás is megfelelő. A munkaerő hiány azonban nagy kihívást jelent.

Tavaszi vetések

A tavaszi árpa az EU legnagyobb termelő országában, Spanyolországban nagyon szép állapotban van. Nyugat-Európában is időben el lett vetve a mag, de a fejlődéséhez csapadékra van szüksége. A termőterület nagyobb a szokásosnál, mert őszi kalászost a sáros idő miatt kisebb területen tudtak csak vetni.

Az EU fő cukorrépa termelő országaiban (Franciaország, Németország, Lengyelország, Hollandia és Belgium) a vetés időben kezdődött és sokfelé már be is fejeződött, a keléshez azonban csapadékra lenne szükség. Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban és hazánkban a hideg miatt kissé csúszott a vetés és errefelé is várja az esőt a mag. Olaszországban és Spanyolországban befejeződött a vetés, kedvező időjárási és talajnedvességi viszonyok között. A burgonyánál hasonlóak a körülmények, azzal a különbséggel, hogy az komolyabb talajelőkészítést kíván, ami a száraz viszonyok miatt sokkal nehezebb, ezért nagyobbak a késések.

A kukorica vetését sok országban késleltette a márciusi lehűlés, a talajhőmérséklet ugyanis még nem érte el a kívánatos 10 fokos értéket. A vetés a legtöbb helyen jelenleg is folyamatban van, a legnagyobb probléma a csapadékhiány, a száraz talaj.

A napraforgó vetése Romániában, Magyarországon és Horvátországban április 5. körül indult, egy-két héttel később a szokásosnál, a hidegebb talaj miatt. A többi nagy termelő országban a vetés jól alakul, de sokfelé száraz a talaj.

A JRC által készített termésbecslések egyelőre a hosszú távú trendeken alapulnak, nagy a bizonytalanságuk (7-14. ábrák). Bár a csapadékhiány hatása Európa döntő részén már megmutatkozik, a termés mennyiségét a következő hetek, hónapok döntik el.


Amerikai Egyesült Államok
Április közepén kemény hidegbetörés érintette az ország nagy részét, ami a legerősebb fagyokat a Nagy Síkság illetve a Közép-Nyugat területén okozta, de több fokkal fagypont alá süllyedt a hőmérséklet Texas északi részén és a Tennessee-völgyében is. Fagykárok keletkeztek a virágzó gyümölcsfákban, az őszi gabonákban, a már kibújó tavaszi vetésben és a lucernában is.  Nebraska-tól a Nagy Tavak vidékéig kétszer is pusztítottak jelentős havazással járó hóviharok. Ennek eredményeként ezeken a területeken a tavaszi munkákat is fel kellett függeszteni a talaj jelentős lehűlése miatt. Délebbre számos tornádó, illetve heves esőzés pusztított, okozott áradásokat, de esett Florida korábban súlyos aszállyal sújtott tájain is (15. ábra). A hónap második dekádjának végére az őszi gabona 57%-át minősítették országosan jó vagy kiváló állapotúnak, ami öt százalékkal kevesebb, mint az április eleji érték. A kukorica vetésének a legtöbb helyen még nagyon az elején járnak.


Közel-Kelet
Törökországtól a Földközi-tenger északkeleti partján át Iránig lassú mozgású mediterrán ciklonok szállítottak igen nagy mennyiségű csapadékot. A talajokban így bőséges nedvesség áll rendelkezésre a gabonák fejlődéséhez. A búza és az árpa terméskilátásai kiválóak az egész régióban.


Északnyugat-Afrika
A térség nyugati felén Marokkóban és Algéria nyugati részén, ahol ősszel súlyos aszály gátolta a vetések fejlődését, majd a késő téli szárazság végkép elvágta a terméskilátásokat, áprilisban többször is közepes esők öntözték a talajokat. Ez a csapadék azonban már túl későn érkezett a már érésben lévő búza és árpa számára. Ugyanakkor a térség keleti felén, Tunéziában és Algéria keleti részén, ahol már korábban esők öntözték a gabonákat, most száraz, meleg idő segíti az érési folyamatokat.


Kelet-Ázsia
Kína keleti részén továbbra is többnyire kedvező időjárási feltételek, elegendő csapadék és optimális hőmérséklet segíti az őszi búza és a repce fejlődését, valamint délebbre a korai vetésű rizs megerősödését.


Ausztrália
Április első felében áztató esők öntözték a talajokat Kelet-Ausztrália nagy részén, melyek jól jöttek az őszi gabonák vetése előtt, ugyanakkor a már érés állapotában lévő gyapot és cirok betakarítását akadályozták. A hónap közepétől azonban szárazra fordult az idő, és meg lehetett kezdeni a nyári növények aratását. Ausztrália nyugati tájain már hat hete nem esett számottevő eső, ami a talajok jelentős száradásához vezetett.


Dél-Afrika
Az évszakhoz képest heves esők többször is előfordultak április folyamán. A nyári növények számára ez a csapadék már későn érkezett, viszont kedvezően hatott az őszi gabonák és a legelők számára.


Dél-Amerika

Márciusban fokozódott a szárazság Brazília déli termőterületein, csökkentve a másodvetésű kukorica terméskilátásait. Északabbra, az ország középső és északkeleti tájain csapadékosabb, a kukorica és a gyapot számára kedvezőbb volt az időjárás. Áprilisban sem sokat változott a helyzet, a déli részeken tovább tart a csapadékhiány.
Argentínában csapadékosabb az idő, mely ideális a késői vetésű, így még éretlen kukorica és szója számára.


Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériumának kiadványának (WASDE) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2020. április 28.


1. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2020. március 1. és április 24. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(vörös csíkozás: csapadékhiány, sötétkék csíkozás: csapadéktöbblet, pontozott terület: aszály, világoskék csíkozás: hideghullám)


2. ábra
VHI Index 2020. április második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)


3. ábra
A 2020. március 16. és április 15. közötti időszak csapadékösszeg rangsora az 1979-2019. közötti években
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a sötétkék színtől a sárgáig terjedő területek sorrendben: az eddigi legcsapadékosabb időszak, a második, a harmadik, a negyedik, az 5-10. legcsapadékosabb, az eddigi legszárazabb időszak, a második, a harmadik, a negyedik, az 5-10. legszárazabb időszak)


4. ábra
A 2020. március 1. és április 15. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


5. ábra
A 2020. március 1. és április 15. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


6. ábra
A 2020. március 24. és április 15. közötti időszakban előfordult legalacsonyabb minimumhőmérsékletek (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


7. ábra
Termésátlag előrejelzés az EU átlagára vonatkozóan a 2015-2019-es átlaghoz és a márciusi előrejelzéshez viszonyítva
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a sorok sorrendben a következőket tartalmazzák: búza (közönséges búza, durumbúza), árpa (tavaszi árpa, őszi árpa), kukorica, rozs, tritikálé, repce, burgonya, cukorrépa, napraforgó;
az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: 5 éves termésátlag (t/ha), MARS márciusi termésátlag előrejelzés (t/ha), MARS áprilisi termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a márciusi előrejelzés százalékában)


8. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában)


9. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában)


10. ábra
Tavaszi árpa termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában)


11. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában)


12. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában)


13. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában)


14. ábra
Burgonya termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában)


15. ábra
Aszály helyzet az Egyesült Államokban 2020. április 21-én (forrás: droughtmonitor.unl.edu/)
(a sárgától a vörös színig tartó skála az egyre súlyosabb aszályt jelöli)