2024. július 21. vasárnap
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2020. augusztus 25. 13:26

2020. augusztusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép európai termésbecslésekkel

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában például sokfelé van csapadékhiány, így a nyári szántóföldi kultúrák terméshozam becslései tovább módosultak lefelé. Mi igazán örülhetünk és hálásak lehetünk, hogy hazánkat ez alig érinti, és a rossz szezonkezdet után a nyár már kedvező időjárást hozott a legtöbb helyre. Az USA-ban is sok a gond, ugyanis a kukorica öv egyes részeit jelentős aszály sújtja, ráadásul nagy területen komoly szélvihar tette tönkre a kukoricát és a szóját.

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) Ausztrália nagyobb részén, Nyugat-Európában, valamint Argentína egyes részein, bár ez utóbbi területek szezonon kívül vannak. Az aszállyal érintett területeket bemutató ábra szerint többnyire kedvezőek a viszonyok (2. ábra), de a továbbiakban majd látjuk, hogy ez nem egészen van így. A júliusi csapadékösszeg globális térképén hatalmas különbségeket, jelentős többleteket (például Kelet-Afrikában és Kínában a Jangce völgyében), valamint nagy hiányokat (például Európa északnyugati részén és Brazíliában) láthatunk a sokéves átlaghoz képest (3. ábra).

Európa
A július 1. és augusztus 15. közötti időszakban Európa nagy területét érintette a mezőgazdaság szempontjából kedvezőtlen időjárás: hőhullám, aszály, csapadékhiány egyaránt előfordult (4. ábra).
A kontinens nagyobb részén az átlagot kissé meghaladó (0,5 - 2,0 Celsius fok) hőmérséklet jellemezte, nagyobb eltérés (2 – 4 Celsius fok) a Pireneusi-félszigeten fordult elő (5. ábra). Skandináviában és a Balti államokban volt átlag alatti a hőmérséklet. Európa kiterjedt nyugati és középső vidékeit érintette jelentős csapadékhiány július elejétől (6., 7. és 8. ábra). Különösen Franciaország, a Benelux államok, Németország, Lengyelország nyugati része, valamint Csehország északi területe volt érintett. Főleg Nyugat-Európában a szokásosnál jóval nagyobb számban fordultak elő hőségnapok (Tmax>30 Celius fok) (9. ábra). Két nagyobb hőhullám alakult ki, az első július végén, majd a következő augusztus 4. és 13. között. Franciaország nagyobb részén a maximumok 38 és 40 fok között alakultak, de Németországban, a Benelux államokban és még Angliában is 34-36 fokokat mértek. A Pireneusi-félszigeten július elejétől 30-40 forró nap (Tmax>35 Celsius fok) fordult elő. A szárazság és a hőség hatására jelentősen csökkent a talajnedvesség, melyet a nyári kultúrák (különösen a kukorica, a burgonya, a cukorrépa és a napraforgó) nagyon megszenvedtek.
Szintén csapadékhiány alakult ki Lengyelországtól Fehéroroszországon és Ukrajnán át Oroszország déli részéig. Ezeken a területeken azonban a szárazság növényekre gyakorolt hatását jelentősen enyhítette, hogy a talajban jelentős vízkészlet raktározódott (köszönhetően a júniusi sok csapadéknak és a kiváló talajoknak) és a kevésbé magas hőmérsékleteknek.
Ukrajna déli részére, Románia és Bulgária keleti területeire visszatért az aszály, mely a kukorica és a napraforgó kényszerérését okozza.
Az átlagosnál csapadékosabb idő jellemezte Spanyolország egyes részeit, Olaszországot, Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot, Románia és Bulgária nyugati részeit, Szlovéniát és Horvátországot. A szokásosnál sokfelé 80, helyenként 140%-kal is több csapadék hullott ezeken a területeken. Ez igen kedvezően hatott a nyári kultúrákra, így azok az aszályosan indult vegetációs időszak után helyreálltak.

Franciaországban meleg, száraz időjárás jellemezte a vizsgált időszakot, csak augusztus második dekádjában érkezett csapadék károkozó viharokkal. Mindezt erősen megsínylették a nyári kultúrák, így az elmúlt tíz év legalacsonyabb termésátlaga közelében várhatók a hozamok.

Németországban is jelentős csapadékhiány alakult ki, a nyári kapásnövények várható terméshozamai alacsonyak, de még mindig jobbak, mint a tavalyi kiábrándító szintek.

Lengyelországban az átlagosnál kevesebb csapadék hullott a vizsgált időszakban, miközben a hőségnapok száma is kevesebb volt. A mérsékelt hőmérséklet az augusztus eleji heves záporokkal enyhítette a csapadékhiány negatív hatásait. Az őszi és tavaszi kalászosok betakarítása késett az előző évihez képest, mert a hűvösebb és nedvesebb időben lassabb volt az érés. Az őszi káposztarepce betakarítása csak augusztus első dekádjára lett kész, a búza aratása még jelenleg is tart (kedvező termésátlagokkal és minőséggel). A kapásnövények számára még elegendő nedvesség állt rendelkezésre a virágzásnál, de a jó terméshez további csapadékra lenne szükség.

Olaszországban kedvezően alakultak a csapadékviszonyok, a nyári növények jó állapotban vannak. Bár északkeleten jelentős elmaradásban vannak a növények a kedvezőtlen szezonkezdet miatt, a terméskilátások az öt éves átlag fölött alakulnak.

Romániában júliusban nagy különbségek alakultak ki az országon belül: nyugaton csapadékos, keleten száraz időjárás alakult ki. Az augusztus már döntően szárazon alakult. A fő termőterületek délen és keleten helyezkednek el, a terméskilátások így romlottak.

Ukrajnában júliustól csapadékhiány halmozódott föl, a terméskilátások romlottak, de csak a tavalyinak megfelelő szintre. A szárazság nem annyira súlyos, mert májusban és júniusban csapadéktöbblet volt, és a kapásnövényeket döntően a kiváló csernozjom talajon termesztik. A növények fenológiai fázisai késésben vannak, mert az esős májusban késett a vetés, a hűvös júniusban pedig lassabban fejlődtek a szokásosnál.

Oroszország európai területének déli részén, a fő kukorica termőterületen kevesebb csapadék hullott, míg másfelé megfelelő mennyiségű. A terméskilátások romlottak, az öt éves átlag közelében vannak.

A JRC által készített termésbecslésekben a júliusi becsléshez képest csökkentek a terméskilátások EU szinten (10. ábra). Ez elsősorban a Franciaországban, Romániában, Bulgáriában, Németországban, a Benelux államokban és Lengyelországban bekövetkezett aszályos időjárás következménye.
Hazánkban a kalászosokra vonatkozó pesszimista előrejelzést fölfelé módosították az előző jelentés óta. A nyári növények biomassza felhalmozódása főleg a keleti országrészben jóval meghaladja a szokásost (lásd a hazai elemzésünkben a műholdas mérésekről szóló részt), így tovább javították a terméskilátásokat.
Országokra lebontva a nyári kultúrák terméshozam becsléseit a 11-14. ábra mutatja.

Amerikai Egyesült Államok
Továbbra is száraz, igen meleg idő uralkodik az ország északkeleti részén és a nyugati partvidéktől egészen a Nagy Síkságig húzódó területen, valamint a Kukorica Öv jelentős részét is súlyos aszály sújtja (15. ábra). Ugyanakkor a délkeleti államokban jelentős esők öntözték a legelőket és a nyári növényeket, de lokális áradásokat is okoztak.
Augusztus 10-én széles sávban mintegy 1300 km hosszan óriási szélvihar pusztított a Középnyugaton a kukorica és szója fő termőterületein (főleg Iowa, Illinois és Idiana államokban). A 120-160 km/h-s széllökések ledöntötték, illetve derékba törték az állományokat, ez a másnap készült NASA műholdfelvételeken is jól kivehetően látszik.
Augusztus közepére országosan a kukorica állományok 76%-a volt már a növényszáradás fázisában, ami jelentősen előrehaladottabb állapot a tavalyihoz és az öt éves átlaghoz képest is. Ugyanakkor a növény 69%-a jó vagy kiváló állapotban volt országosan, Iowában ugyanez viszont csak az állományok 59%-ról mondható el, ami az aszály és szélvihar sújtotta államban 10%-os visszaesés az egy héttel korábbi állapotokhoz képest. 

 Kanada
A kanadai préri keleti részén augusztus elején záporok enyhítették az aszályt. A csapadékos idő viszont hátráltatta a tavaszi vetésű gabonák éppen hogy elkezdődött aratását. A préri nyugati tájain ezzel szemben folytatódott a száraz idő. Kanada délkeleti területein továbbra is meleg idő segíti a nyári növények fejlődését kevés csapadékkal. A korai vetésű kukorica és szója betakarítása már augusztus utolsó dekádjában elkezdődik.

Közel-Kelet
Törökország fő termőterületein napos, meleg időjárás segíti a kukorica, gyapot és napraforgó érését. A műholdas vegetációs indexek alapján országszerte jó állapotban vannak az állományok, és kedvezőek a terméskilátások.

Kelet-Ázsia
Kína keleti részére több hullámban is csapadék érkezett. Az északkeleti tájakon, ahol júliusban súlyos aszály sújtotta az állományokat egy feloszlóban lévő trópusi ciklon (a Jangmi) okozott 100 mm-t is meghaladó esőket. A nedvesség egyaránt nagyon jól jött a még az érés előtt álló kukorica és szója számára. Az Észak-Kínai Alföld területéről szintén 50-100 mm (néhol 200 mm) csapadékot jelentettek, ami ugyan lokálisan áradásokat is okozott, ugyanakkor kellően megöntözte a nyári növényeket.
Az ország déli részén egy gyenge trópusi ciklon keltette záporok súlyosbítják az egész nyáron át tartó csapadékos időjárás okozta áradásokat, és az ebből adódó károkat.

Dél-Amerika
Argentína fő termőterületein a hűvös, de napos idő kedvez a búza és az árpa áttelelésének. A nyugati tájakon már régóta száraz időjárás uralkodik, itt nagy szükség lenne csapadékra.
Brazília déli részének mezőgazdasági területein több héten át tartó szárazság után jótékony esők növelték a talajok nedvességtartalmát. Az átlagosnál melegebb időjárás, és a fagyok hiánya gyorsítja a búza fejlődését. A másodvetésű kukorica betakarítása már folyamatban van. 

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériumának kiadványának (WASDE) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2020. augusztus 25.


1. ábra
VHI Index 2020. augusztus második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)


2. ábra
ASI Index szántóföldi kultúrákra 2020. augusztus második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs szántóföldi kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)


3. ábra
2020. július csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)


4. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2020. július 1. és augusztus 24. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(vörös csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, vörös pontozott terület: aszály,
lila csíkozás: hőhullám)


5. ábra
A 2020. július 1. és augusztus 15. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


6. ábra
A 2020. július 1. és augusztus 15. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


7. ábra
A 2020. július 1. és augusztus 15. közötti időszakban a jelentős, 5 mm-t meghaladó csapadékot adó
napok száma (db) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


8. ábra
A kukorica virágzása körüli 21 nap csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


9. ábra
A 2020. július 1. és augusztus 15. közötti időszakban előfordult hőségnapok (Tmax>=30 Celsius fok) száma
a sokéves átlag arányában (%) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


10. ábra
Termésátlag előrejelzés az EU átlagára vonatkozóan a 2015-2019-es átlaghoz és a
júliusi előrejelzéshez viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a sorok sorrendben a következőket tartalmazzák: kalászos összesen, búza (közönséges búza, durumbúza), árpa (tavaszi árpa, őszi árpa), kukorica, rozs, tritikálé, repce, burgonya, cukorrépa, napraforgó, szója, szilázs kukorica;
az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: 5 éves termésátlag (t/ha), MARS júliusi termésátlag előrejelzés (t/ha), MARS augusztusi termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a júliusi előrejelzés százalékában)


11. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában - a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)


12. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában - a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)


13. ábra
Burgonya termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában - a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)


14. ábra
Cukorrépa termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában - a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)


15. ábra
Az aszállyal sújtott vidékek és a kukorica termőterületeinek összevetése az Egyesült Államokban
2020. augusztus 18-án (forrás: usda/gov)
(vörös csíkozás: aszályos terület, világos zöld terület: kukorica termőterület, sötét zöld terület:
a kukorica fő termőterülete)