2021. szeptember 19. vasárnap
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2021. március 17. 17:01

2021. márciusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint néhány főbb növényre vonatkozó termésbecslést mutatunk be.
Európában jellemzően jól teletek az őszi vetések, a tavaszi munkák is többfelé megkezdődtek, és a JRC elkészítette az első, a sokéves trendeken alakuló termésbecsléseket. Az USA őszi búza vetésterületének még mindig mintegy harmadát sújtja aszály. Több nagy termelő országban várható ebben a szezonban rekordtermés: Brazíliában szójából és kukoricából, Indonéziában kukoricából, de Dél-Afrikában is kiváló ez utóbbi növényből a termés.

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között Argentína déli részein. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területek, mely a növényzetben is megmutatkozik, főleg Afrikában és Argentínában találhatók (2. ábra). A februári csapadékösszeg anomália globális térképén hatalmas különbségeket láthatunk a sokéves átlaghoz képest: Afrika déli részén jelentős többlet, míg középső tájain nagy hiány mutatkozik, de az Ukrajnától egészen a Kamcsatka-félszigetig húzódó széles sáv is figyelemreméltó (3. ábra).

Európa
A 2021. február 1. és március 8. közötti időszakban Európát időjárási szélsőségek jellemezték (4. ábra). Az átlagosnál jóval enyhébb és hidegebb idő, jelentős csapadékhiány és – többlet is előfordult a kontinensen. A korábbi hideghullám után február 15-től Nyugat- és Észak-Európát rendkívül enyhe levegő árasztotta el. A hőmérséklet a -15 Celsius fokokról néhány nap alatt helyenként +15 fokra emelkedett. A hirtelen felmelegedés a havat gyorsan elvitte, és többfelé a növények is fejlődésnek indultak a téli nyugalmi periódus után. Az időszak átlaghőmérséklete a kontinens déli, délnyugati részén 2-4 fokkal haladta meg az átlagot (5. ábra). Ezzel egy időben Oroszországban és Finnországban az átlagosnál mintegy 2-4 fokkal hidegebb volt az idő.
Csapadéktöbblet jellemezte a Pireneusi-félsziget döntő részét, valamint Ukrajnát és Oroszország európai részének nagyobb részét (6. ábra). A főleg a Balkán-félszigetet, valamint a Balti államokat és a Skandináv-félsziget déli részét jellemző csapadékhiány általában nem okoz különösebb problémát a korábbi esők és a hótakaró miatt, csak Szicíliában és Törökország egyes részein lehet hosszabb távú negatív hatása.

A tél egészét tekintve a kontinens nagyobb részét az átlagosnál enyhébb idő jellemezte, különösen Délkelet-Európában és Törökországban 2-4 fokkal is enyhébb volt az idő (7. ábra). Ezzel szemben a szokásosnál is hidegebb volt Oroszország európai részének nagyobb részén.
Csapadék a télen jellemzően több hullott az átlagosnál a kontinensen, különösen Olaszországban, és a Balkán félsziget nagyobb részén (8. ábra). Csapadékhiány a Balti államokban és Törökországban alakult ki.

Az őszi vetések többnyire jól teleltek, a tavasz kezdetén jellemzően kedvező állapotban vannak.

Franciaországban a télen helyenként áradások is előfordultak a sok csapadék miatt, de országos szinten a kalászosok jó állapotban vannak. Az őszi káposztarepce viszont nem néz ki ilyen jól, már a szezon kezdete is nehéz volt a szárazság miatt, majd februárban a fagy károsította a növényt, a jelenlegi enyhe időben pedig a kártevők nyomása nagy.

Németországban jó állapotban vannak az őszi vetések, a tavaszi talajmunkák zajlanak, a vetés is lassan kezdődik.

Spanyolországban a víztározók szintje jóval a 2019-es, 2020-as szint fölött van, ami kedvező a nyári öntözés szempontjából.

Olaszországban a télen nagy területen 500 mm-t meghaladó mennyiségű csapadék hullott, mely jellemzően kedvezően hatott a mezőgazdasági kultúrákra. Az utóbbi hetek enyhe időjárásában már megindult a növények tavaszi fejlődése a szokásos időpont előtt.

Ukrajnában is jól teleltek az őszi vetések, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel, még a korábban aszályos délnyugati területeken is.

A JRC által készített első termésbecslések még az előző évek (emelkedő) trendjein alapulnak, így általában az öt éves átlag fölötti mennyiséget mutatnak, de ezeket erős fenntartással kell kezelni (9-11. ábra).

Amerikai Egyesült Államok
A február közepi szokatlanul hideg időjárás után főként a Középnyugat északi részén enyhült meg jelentősen az idő, és ezekben az államokban március első hetében az ilyenkor szokásosnál már több fokkal melegebb volt. Ugyanakkor a kevés hó elolvadása után az aszály jelei mutatkoznak ezeken a területeken, ahogy az ország nyugati felén sokfelé nem töltődtek fel nedvességgel a talajok a tél során. Ez már a korai vetésű nyári növények magágy előkészítésénél is problémát jelenthet mind a tavaszi búza övezetben, mind a kukorica övezet nyugati részén, de az őszi vetésű kalászosoknak is nagy szükségük lenne a csapadékra a Középnyugaton. Az ország őszi búza vetésterületének mintegy 35%-át sújtotta aszály március 9-én (12. ábra).
A télen a nyugati országrész északi harmadán kedvező mennyiségű hó gyűlt össze a vízgyűjtőkön. A délebbre eső területeken, főleg a Sierra Nevada magasabb területein, mely Kaliforniát látja el édesvízzel, az ilyenkor szokásos hó mennyiségének csak a 60%-a gyűlt össze, pedig a felhalmozódási időszak a végéhez közeledik. A 11 nyugati állam 77%-át sújtja aszály, ez az arány október óta alig változott. Kaliforniában, Arizonában és Új-Mexikóban a szokásos téli csapadékmennyiségnek csak a kétharmada-fele esett le.
A délkeleti országrész belső területein február végén heves esőzések kezdődtek, melyek március elején is folytatódtak. Ezeken a tájakon, Texas északkeleti részétől egészen az Ohio völgyéig több folyón is áradások indultak.  
A narancstermésre vonatkozó előrejelzések szerint a 2020-2021-es szezon termése 11%-kal elmarad az előző szezonétól.

Kína
Az elmúlt hetekben szokatlanul enyhe (1-5 Celsius fokkal az átlag fölötti) időjárás uralkodott a fő mezőgazdasági termőterületeken, mely szokatlanul korán indította fejlődésnek az őszi búzát. A Jangce-völgyben pedig a repce kezdte korán a tavaszi növekedést. A csapadékra nincs panasz, kedvezőek a talajnedvességi viszonyok.

Ausztrália
Az ország keleti részén kiterjedt záporok teremtettek kedvező feltételeket a gyapot és a cirok fejlődéséhez, így a terméskilátások továbbra is jók illetve kiválóak maradtak. A csapadék az őszi vetésekre is kedvező körülményeket teremtett. Ugyanakkor vannak szárazabb időjárású foltok is, ahol a korai növények érése és betakarítása zajlik már.  

Indonézia
Indonéziában három hullámban vetik a kukoricát, az első, a fő szezon vetési ideje októbertől februárig tart. Ez adja az összes termés felét. Eddig a körülmények nagyon kedvezőek, ebben az évben rekordtermés, 12,1 millió tonna össztermés várható. A teljes vetésterület 3,7 millió hektár, valamivel az előző évinél kevesebb. A termésátlag 3,27 t/ha körül (4%-kal az előző évi fölött) valószínű.

Dél-Afrika
Többnyire száraz, napos, nyári meleg idő teremtett kedvező feltételeket a kukorica, a cukornád és a többi nyári növény érési folyamatainak a főbb mezőgazdasági termőterületeken. Néhány elszórtan előforduló záportól eltekintve tökéletes, száraz időjárás uralkodik a kukorica és a cukornád övezetek tájain. Az ország déli részén is meleg, az évszaknak megfelelően száraz időjárás segíti az öntözése kultúrák, mint a kukorica, gyapot, illetve szőlő fejlődését, érését.
Ebben a szezonban rendkívül kedvező volt az időjárás a kukorica övben, így kiemelkedő termés, 17 millió tonna kukorica várható, ez 7%-kal haladja meg a tavalyi értéket. A termőterület a 2014/15-ös szezon óta a legnagyobb (3,1 millió hektár), a termésátlag pedig 5,5 t/ha körül várható, mely 12%-kal haladja meg az előző öt év átlagát. Az aratás április végén kezdődik majd.

Argentína
Az évszakhoz képest meleg és száraz időjárás szárította a talajokat, a fő mezőgazdasági termőterületen több nedvességet igényelnének a nyári gabonák, az olajos magvak és a gyapot is. Március első hetében 10 mm sem esett az ország középső és északkeleti területein, beleértve a magas hozamú kukorica és szója valamint gyapot termőterületeit is. Ezzel szemben az északnyugati országrészben lokálisan igen heves, akár 150 mm csapadékot adó záporok alakultak ki, és öntözték az ottani gyapotföldeket. Az állami statisztikák szerint március 4-ig a napraforgó közel 35%-át takarították be, ami komoly elmaradást mutat a tavalyi értékekhez képest.

Brazília
Brazíliában két kukorica szezon van egy évben: az első vetési időszaka szeptembertől novemberig tart (ez az összes kukorica termőterület mintegy negyedét teszi ki), míg a másodiké január-februárra  esik (a termőterület háromnegyedén). A déli termőterületeken közepes és heves esők törték meg a korábbi száraz időszakot. A Parana-alföld, illetve a Mato Grosso területén a túl sok nedvesség miatt késnek a mezőgazdasági munkákkal. Az ottani statisztikák szerint március 12-ig a szója 80%-át sikerült csak betakarítani, a kukoricának pedig 88%-át elvetni, ami jelentős elmaradás a korábbi évek átlagértékeihez képest. Sao Paulo térségében a vegetációs időszak nagy részében száraz idő uralkodott, és kimondottan jól jött a csapadék a cukornád és egyéb nyári növények ültetvényein. Rio Grande do Soul szövetségi államban március 11-ig a szóját épp elkezdték betakarítani, az első vetésű kukoricának pedig 60%-a került a magtárakba. Paranában az első vetésű szója 36, a kukorica 53%-a van túl az aratáson, a másodvetésű kukoricának pedig 43%-a került a talajba.
Szójából idén is rekordtermés várható, összesen 134 millió tonna, mely 4%-kal haladja meg a tavalyi termést. Bár a termésátlag kissé elmarad a 10 éves folyamatosan növekvő trendtől, de a termőterület immár 14 év rendületlenül nő.
Kukoricából is rekordtermés várható, összesen 109 millió tonna, az előző évi rekordnál 7%-kal több. A termőterület is rekord szintre, 19,7 millió hektárra nőtt. A termésátlag 5,53 t/ha körül várható, mely hajszállal elmarad az előző évinél, de az öt éves átlagot 6%-kal meghaladja.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2021. március 17.


1. ábra
VHI Index 2021. március első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)


2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2021. március első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig
a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)


3. ábra
2021. február csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)


4. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2021. február 1. és március 8. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(világoskék csíkozás: hideghullám, sötétkék csíkozás: csapadéktöbblet, barna pontozott terület: hőösszeg többlet, vörös csíkozás: csapadékhiány)


5. ábra
A 2021. február 1. és március 8. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


6. ábra
A 2021. február 1. és március 8. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


7. ábra
A 2020. december 1. és 2021. február 28. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


8. ábra
A 2020. december 1. és 2021. február 28. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


9. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában,
a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában)


10. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában,
a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában)


11. ábra
Őszi káposztarepce termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában,
a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában)


12. ábra
Az aszállyal sújtott vidékek és az őszi búza termőterületeinek összevetése az Egyesült Államokban
2021. március 9-én (forrás: usda.gov)
(vörös csíkozás: aszályos terület, világos zöld terület: őszi búza termőterület,
sötét zöld terület: az őszi búza fő termőterülete)