2024. július 20. szombat
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2023. május 24. 17:44

2023. májusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint néhány főbb növényre vonatkozó termésbecslést mutatunk be.

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között Spanyolországban, Argentínában, Marokkó térségében, Közép-Ázsiában, de az USA középső vidékein sem. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index ugyancsak ezeken a területeken mutat (2. ábra). A becsült áprilisi csapadékösszeg hatalmas különbségeket mutat bolygónkon (3. ábra), az anomália globális térképén pedig nagy területen van csapadékhiány és -többlet is: kevesebb eső esett például Afrikában nagy területen, az Indokínai-félszigeten, a Földközi-tenger nyugati medencéjében, Argentínában, de sokfelé az USA-ban is. Csapadéktöbblet volt ugyanakkor például Indiában és a Fekete-tenger térségében, de a különbségek akár még országon belül is igen nagyok (4. ábra).

Európa
Az elmúlt hetekben az időjárást az átlagosnál jóval csapadékosabb, illetve csapadékszegényebb területek jellemezték, amely a mezőgazdasági kultúrákra is nagy hatást gyakorol (5. ábra).

A 2023. április 1. és május 14. közötti időszakot az átlagosnál melegebb időjárás jellemezte (2-4 Celsius fokkal haladta meg a sokéves átlagot a hőmérséklet) a Pireneusi-félszigeten és Oroszország európai területének egyes részein (6. ábra). Ettől kisebb pozitív eltérés jellemezte Írországot, az Egyesült Királyságot, Franciaország déli és nyugati, Olaszország északnyugati és Törökország keleti részét, valamint Skandinávia északi vidékeit és Oroszország európai területének nagyobb részét.
Az átlagosnál hűvösebb időjárás jellemezte ezt az időszakot Közép-Európában, Olaszországban, a Balkán-félszigeten, Fehéroroszországban és Ukrajnában, valamint Skandinávia déli, Oroszország európai területének északi részén, illetve Törökországban. Ezeken a területeken a hőmérséklet 0,5 - 2 Celsius fokkal maradt el a sokéves átlagtól. A legnagyobb eltérés Törökország nyugati részén és a Balkán-félszigeten volt, errefelé 2-4 fokkal is elmaradt a hőmérséklet az ilyenkor szokásostól.

Az átlagosnál szárazabb idő volt a Pireneusi-félszigeten, Franciaország déli és Olaszország északnyugati részén, helyenként Skandináviában, a Balti államokban, illetve Oroszország európai területének északi részén (7. ábra). Errefelé a szokásos csapadéknak még a fele sem hullott le. Ezzel szemben az átlagosnál jóval csapadékosabb időjárás volt Délkelet-Európában, Olaszországban, Törökország nyugati részén, Moldovában, Ukrajnában, Oroszország európai területének déli részén, a Benelux államok egyes részein, Franciaország északi és az Egyesült Királyság déli részén, valamint helyenként Skandináviában.

A tavaszi árpa vetése a sok eső miatt jelentős késéseket szenvedett északon: Dániában, Svédországban, Írországban, a Benelux államokban és az Egyesült Királyságban. A késés ellenére a vetést befejezték, de az eredetileg tervezett termőterület valószínűleg kisebb lett.
Franciaországban és Németországban a vetés az optimális időszakban, márciusban és április elején megtörtént.

Németországban kedvező időjárási körülmények voltak a kukorica vetésére, így az jól és gyorsan haladt, a kikelt növények összességében jó állapotban vannak.
Olaszországban is végeztek a vetéssel, az elmúlt hetek esőzései kedvező körülményeket teremtettek a növények fejlődéséhez. A termőterület az előző évhez képest mintegy hat százalékkal kisebb az elhúzódó aszály miatt.
Franciaországban a csapadékos időjárás miatt a vetés kis késést szenvedett.
A Pireneusi-félszigeten a vetés véget ért, az öntözés miatt a növények egyelőre jól fejlődnek az aszály ellenére.
Romániában és Bulgáriában az átlag alatti hőmérséklet okozott késéseket.
Ukrajnában a vetés az előző évhez képest mintegy egy hetet késett a csapadékos időjárás miatt.

Romániában és Bulgáriában az EU fő napraforgó termelő országaiban a vetést a szokásos időben, március második felében kezdték. A vetés lassan haladt a gyakori csapadék és az átlagosnál hidegebb időjárás miatt, május közepére a tervezett termőterület 80%-át sikerült elvetni. A hűvös időjárás lelassította a növények fejlődését, de az állományok viszonylag jó állapotban vannak. Jelenleg a talajnedvesség kedvező, de a fenológiai fázisokban helyenként mintegy háromhetes lemaradás is előfordul, ami annak a kockázatát növeli, hogy a virágzási időszak már egy esetleges nyári aszály időszakára eshet.
Spanyolországban rendkívül nehéz volt a vetés a tartós aszály miatt, különösen a déli területeken. Az eredetileg tervezett vetésterület jelentős részén nem tudták elvetni a napraforgót. A napraforgó állományokat nem öntözik, így a terméskilátások is nagyon gyengék.
Olaszországban április második felében kezdődött a vetés, az időjárási körülmények kedvezőek voltak a vetésre is és a kelésre is, kivéve Emilia-Romagna tartományt, ahol árvizek pusztítottak.
Franciaország és Németország termőterületein kedvező időjárás volt a vetési időszakban és április végére gyakorlatilag minimális késéssel be is fejeződött a vetés. Az állományok jelenleg jó állapotban vannak.
Görögországban a napraforgó termelést nagyon sokan befejezték, ugyanis nem éri meg ezzel a növénnyel foglalkozni, mert a költségek magasabbak a hozamnál.
Ukrajnában a napraforgó vetése késett az előző évhez képest a gyakori áprilisi csapadék miatt.

Franciaországban az őszi vetések jó állapotban vannak, különösen az ország nyugati részén. Kedvezőek a körülmények, de a gyakori csapadék miatt a kórokozók és kártevők nyomása is növekedett.
Németországban az őszi vetések kissé le vannak maradva a fejlődésben az átlagosnál hűvösebb időjárás és a kevesebb napsütés miatt.
Lengyelországban az őszi vetések fejlődése lelassult a hűvös időjárás miatt, de egyelőre jó állapotban vannak és a talajnedvesség is kedvező.

A Pireneusi-félsziget kivételével összességében kedvező terméskilátások jellemzők Európában (8-13. ábra). A Pireneusi-félszigeten folytatódott és fokozódott az aszály, a spanyol és portugál termés-előrejelzések a nyári növényekre tovább csökkentek, sőt az aszály miatt valószínűleg a termőterület is csökken. Az aszály Franciaország déli részére is jellemző, de itt jóval kisebb hatása van a mezőgazdasági kultúrákra. Áprilisban Olaszország északnyugati területein megszűnt az aszály, sőt májusban az átlagosnál jóval csapadékosabb időszak következett, helyenként a sokéves átlag duplája is lehullott, főleg az ország északkeleti és déli részén. Emilia-Romagna tartományban extrém csapadékhullás történt május elején, amely súlyos árvizekhez vezetett, tönkre mentek a búza és árpa táblák és maradandó károkat okoztak az állandó kultúrákban is. Csapadékhiány jellemző Lengyelország északi részén, de egyenlőre a kultúrák még jó állapotban vannak.

Amerikai Egyesült Államok
Május első felében egy lassú mozgású frontrendszer szállított bőséges mennyiségű csapadékot az ország középső részére, de nagy területen elkerülte a leginkább száraz vidékeket, például Kansas és Oklahoma kukorica és őszi búza termő tájait. Erre az esőre égető szüksége volt a legelőknek, a fejlődésben lévő őszi kalászosoknak és a frissen kelt nyári növényeknek. Jelentős mennyiség esett, helyenként belvízfoltokat is maga után hagyva a kukorica övezet déli és nyugati területein és a Középnyugaton. A lokálisan 100-200 mm-t is elérő csapadékmennyiség a Karibi-öböl nyugati partja mentén áradásokat is okozott. Az északnyugati államokat kisebb záporok öntözték, ezzel szemben az ország más tájain, beleértve az északkeleti és délnyugati területeket, valamint Florida déli részét is, szinte semmi nem esett. A hőmérséklet jellemzően magasabban alakult az ilyenkor szokásosnál.
A nyugati államokban az átlagosnál csapadékosabb tél következtében jelentősen csökkent az aszály a tavaly őszi állapotokhoz képest. A víztározók feltöltöttsége jól áll, így vízellátottság tekintetében kimondottan jók a kilátások a nyárra.
A statisztikák szerint május közepére országosan a kukoricának a 65%-át vetették el, és 30%-a kelt már ki, ezzel előrébb járnak a vetéssel az ilyenkor szokásosnál. Az őszi búzának 29%-a volt ugyanekkor jó vagy kiváló állapotban, viszont a szárazsággal küzdő Kansas államban, ami a legnagyobb őszi búza termelő vidék, igen magas, 68% a gyenge vagy nagyon gyenge állapotban lévő állományok aránya (14. ábra).

Kanada
A Préri területén május első felében meleg, záporokkal tarkított időjárás segítette a tavaszi kalászosok és repce korai vetését, azzal együtt is, hogy az éjszakai hőmérsékletek még sokfelé fagypont közelében alakultak. A délkeleti országrész őszi kalászos termőterületein, valamint legelőin is melegebb volt az ilyenkor szokásosnál. Az ország teljes idei búzatermését 37 millió tonnára becsülik, ami a tavalyi termésnél és az elmúlt öt év átlagánál egyaránt magasabb, de a vetésterület is nagyobb. A hozamot 3,49 tonnára várják hektáronként. Repcéből is nagyobb termésre van kilátás, mint tavaly, 2,31 tonnás hektáronkénti hozam mellett 20,3 millió tonnára becsülik a termést.  

Közép-Ázsia
Kazahsztán északnyugati tájait 2-35 mm csapadékot adó záporok öntözték, ami jól jött a tavaszi gabonák vetéséhez és keléséhez. Ezzel szemben Oroszország középső és déli tájain semmi vagy csak nagyon kis mennyiség esett, és már április eleje óta alig van csapadék az ország fő tavaszi búza termőterületein. Így a vetéssel bár jól tudtak haladni, de a búza és árpa állományok keléséhez és megerősödéséhez a kelleténél kevesebb nedvesség áll rendelkezésre a talajban. Délebbre, Kazahsztán nagyobb részén és Üzbegisztán területén az idén hamar véget ért a téli félévre jellemző nedves évszak. Március vége óta alig hullott csapadék, és a száraz időhöz a szokásosnál magasabb hőmérsékletek is társultak. Így az őszi kalászosok fejlődése felgyorsult, ami a minőség rovására megy, az állományok már az éréshez közelednek.       

Kelet-Ázsia
Május első felében napos, többnyire száraz időjárás uralkodott Kína keleti búzatermő vidékein, segítve ezzel az érés folyamatát. A Jangce völgyében is a szokásosnál szárazabb időben kezdhették meg a repce betakarítását. Komolyabb, 25 mm-t meghaladó esők a déli tartományokra korlátozódtak, ahol a korai rizs fejlődését segítette a csapadék. Kína nyugati tájain egy áprilisi hidegbetörés miatt a gyapotot sokfelé újra kellett vetni, de májusban az immár meleg időjárás kedvezett a fejlődésének. A Koreai félszigeten többnyire száraz idő uralkodott, míg Japán déli felén kiterjedt, heves záporok adtak bőséges nedvességet a rizstermesztés számára.
Kínában az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is rekord mennyiségű termést várnak búzából, ami a becslések szerint eléri a 140 millió tonnát. A hozam is évről évre növekszik, átlagosan 5,93 tonnára becsülik hektáronként.

Ausztrália
Az ország nagy részén száraz időjárás segítette a nyári növények érését és betakarítását, valamint az őszi vetési munkákat, ugyanakkor a frissen vetett repcének, árpának és búzának több nedvességre lenne szüksége a talajban. Számottevő, 5-15 mm közötti csapadék a nyugat-ausztráliai búza övezet nyugati részén, valamint a délkeleti országrész legdélebbi tájain hullott, ezeken a területeken ez a kis eső is sokat jelentett a csírázó, majd éppen kisoroló kis növények számára.  

Argentína
Enyhe, napos időben lehetett haladni a késő őszi mezőgazdasági munkákkal szinte az egész országban. Kevés helyen hullott számottevő csapadék, ugyanakkor éjszakánként már fagypont közelébe hűlt a levegő. Az országos statisztikák szerint május 11-re a kukoricának 32%-át, a szójának pedig 59%-át takarították be, mindkét növény esetén elmaradás tapasztalható a tavalyi évhez képest.  

Brazília
Az ország középső és déli termőterületein meleg, az évszakhoz képest száraz időjárás segítette a kukorica és a gyapot gyors növekedését valamint a korai betakarítási munkákat, délkeleten a cukornád és a kávé aratását.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2023. május 24.


1. ábra
VHI Index 2023. május első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)


2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2023. május első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)


3. ábra
A 2023. április havi csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)


4. ábra
2023. április csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)


5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2023. április 1. és május 14. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(piros csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, világoskék csíkozás: árvíz, kék pöttyözés: hőösszeg hiány, vörös pöttyözés: aszály)


6. ábra
A 2023. április 1. és május 14. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


7. ábra
A 2023. április 1. és május 14. közötti időszak csapadékösszege a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


8. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2018-2022-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2022-es termésátlag (t/ha), MARS 2023-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2022-es év százalékában)


9. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2018-2022-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2022-es termésátlag (t/ha), MARS 2023-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2022-es év százalékában)


10. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2018-2022-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2022-es termésátlag (t/ha), MARS 2023-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2022-es év százalékában)


11. ábra
Tavaszi árpa termésátlag előrejelzés a 2018-2022-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2022-es termésátlag (t/ha), MARS 2023-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2022-es év százalékában)


12. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2018-2022-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2022-es termésátlag (t/ha), MARS 2023-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2022-es év százalékában)


13. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2018-2022-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2022-es termésátlag (t/ha), MARS 2023-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2022-es év százalékában)


14. ábra
Az aszállyal sújtott vidékek és az őszi búza termőterületeinek összevetése az Egyesült Államokban
2023. május 16-án (forrás: usda.gov)
(vörös csíkozás: aszályos terület, világos zöld terület: őszi búza termőterület, sötét zöld terület:
az őszi búza fő termőterülete)