2018. november 19. hétfő
Tanulmányok

OMSZ: 2018. október 8. 14:44

Az IPCC 1,5 fokos globális hőmérséklet-emelkedést értékelő Tematikus Jelentésének margójára

Tarthatók-e a Párizsi klíma-megállapodásban kitűzött célok?
Hol és hová tart a melegedés Magyarországon?

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) október 8-i sajtókonferenciáján tette közzé a Tematikus Jelentés döntéshozók számára készített összefoglalóját. Az IPCC jelentés összegezi a 1,5 fokos és 2 fokos globális hőmérséklet-emelkedéssel járó környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokat és kockázatokat, valamint az ehhez szükséges üvegházgáz-kibocsátás csökkentésének mértékét. A 2 fokos melegedés 1,5 fokra való limitálása nagyon gyors változtatásokat igényel az energiatermelés, közlekedés, építőipar, mezőgazdaság és ipar területein. Az IPCC két másik tematikus jelentést is készít: „Klímaváltozás és a szárazföld”, valamint az „Óceán és Krioszféra az éghajlatváltozás tükrében”, melyek megjelenése 2019-ben várható. A 2014. évi beszámolót követő 6. Értékelő jelentés pedig 2021-re fog elkészülni.

Lábó Eszter, Zsebeházi Gabriella, Lakatos Mónika


A 195 tagállamot tömörítő Éghajlat-változási Kormányközi Testület múlt héten a Koreai Köztársaságban tartott 48-dik ülésén részletesen tárgyalta „A 1,5 fokos globális melegedés; az IPCC Tematikus Jelentése az iparosodás előtti szinthez viszonyított 1,5 fokos globális melegedés hatásairól és az ehhez szükséges üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékéről, a klímaváltozás veszélyeivel szemben, valamint a fenntartható fejlődés biztosítására, és a szegénység felszámolására tett globális erőfeszítések elősegítése érdekében” című Tematikus Jelentését. A jelentés döntéshozók részére készített összefoglalója október 6-án került hivatalosan elfogadásra. A jelentés végső változata több mint 6.000 tudományos hivatkozást tartalmaz. A kormányzati és szakértői véleményezésben 71 ország 570 szakembere és tisztviselője vett részt.

A 2015-ben elfogadott Párizsi Egyezmény hosszú távú célja, hogy a globális melegedést az iparosodás előtti szinthez viszonyítottan jóval 2 fok alatt tartsa, és erőfeszítéseket tegyen annak érdekében, hogy a növekedés 1,5 fok alatt maradjon. Akkoriban viszonylag keveset tudtak arról, hogy milyen kockázatoktól óv meg, ha 2 fok helyett sikerül a melegedést 1,5 fok alá szorítani, vagy, hogy ehhez az üvegházhatású gázok kibocsátásának milyen fokú mérséklése szükséges. Ezért a kormányok megbízták az IPCC-t a felmerült kérdésekkel kapcsolatos válaszokat tartalmazó Tematikus Jelentés elkészítésére. A jelentés segíti a döntéshozókat is, hogy meghatározzák, jelen vállalásuk összhangban van-e a Párizsi Egyezmény céljainak megvalósíthatóságával.

A globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest 2017-ben még csak 1,1 fok volt. Sajnos jó úton haladunk az 1,5 fokos határérték felé és a folyamatos melegedés lassulásának semmi jele sincsen. Az 1850 óta regisztrált legmelegebb évek közül 18 az elmúlt két évtizedben történt.” mondta az IPCC egyik alapítójának, a Meteorológiai Világszervezetnek (WMO) általános ügyekért felelős főtitkár-helyettese, Elena Manaekova. Az ENSZ szakosított szervezete, a WMO folyamatosan keresi annak a módját, hogyan tudja tudományos módszerekkel támogatni a klímaváltozás hatásainak mérséklését és az azokhoz való alkalmazkodást, valamint annak elősegítését, hogy tagországai sokkal ellenállóbbak legyenek a környezeti hatásokkal szemben. A WMO, mint jól szervezett tudományos közösség korszerű tudáson és modelleken alapuló éghajlati adatokat és klímamodell-szimulációkat szolgáltat az IPCC értékelések támogatására.


A Tematikus Jelentés néhány megállapítása

Az emberi tevékenység következtében a Föld átlaghőmérséklete körülbelül 1 fokkal emelkedett az iparosodás óta. Amennyiben a melegedés a jelenlegi ütemben folytatódik tovább, 2030–2052-ben elérheti a 1,5 fokot.

Az éghajlati modellek jelentős különbségeket mutatnak a jelenlegi éghajlat, a 1,5 fokos, valamint a 2 fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén, regionális skálán. A fokozottabb globális melegedés mind a szárazföldi, mind az óceáni területeken nagyobb átlaghőmérséklet-emelkedést, gyakoribb meleg hőmérsékleti szélsőségeket, számos régióban gyakoribb nagy csapadékokat, ugyanakkor az aszály és csapadékhiány nagyobb valószínűségű előfordulását eredményezheti.

A globális hőmérséklet-változás 1,5 fokon tartása szemben a 2 fokos változással számos területen (például biodiverzitás, egészségügy, élelmiszer- és vízbiztonság, gazdasági növekedés) kisebb kockázatot eredményez, emellett mérsékeltebb adaptációs (alkalmazkodási) lépéseket igényel.

A modellszimulációk alapján ahhoz, hogy a 1,5 fokos küszöb tartható legyen, a globális nettó szén-dioxid kibocsátást a 2010-es szintről 2030-ra 45%-kal kell csökkenteni, körülbelül 2050-re pedig el kell érni a zéró nettó kibocsátást. A 2 fokos cél esetén mérsékeltebb, de továbbra is jelentős lépésekre van szükség: 2030-ra 20%-os kibocsátás-csökkentést, körülbelül 2075-re pedig zéró nettó kibocsátást kell elérni.


Hol tart a melegedés hazánkban?

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztályának kiemelt feladata az éghajlati monitoring. Az éghajlati állapot folyamatos nyomon követését különösen indokolttá teszik az utóbbi két évtizedet jellemző magas hőmérsékleti anomáliák és az egymást követő évek szélsőséges csapadékviszonyai.

A hazai trendelemzéseket homogenizált, reprezentatív adatsorokon végezzük. Ezek alapján megállapítható, hogy a múlt század eleje óta tapasztalt hőmérséklet emelkedés Magyarországon meghaladja az IPCC ötödik értékelő jelentésében publikált globális emelkedés mértékét. Régiónk tehát az átlagosnál jobban melegedő régiókhoz sorolható. Az országos átlaghőmérséklet 1,15 fokot emelkedett 1901 óta a lineáris trendmodell szerint. Az ország középső és dél-alföldi területein a hőhullámos napok száma jelentős, mintegy kéthetes növekedést mutat a legintenzívebb melegedés időszakában: 1981-től.

A hőmérséklet emelkedés azonban a változásnak csupán az egyik tünete. Bizonyos szélsőségek gyakoribbá váltak térségünkben. Kevesebb napon hullik csapadék, nőtt az aszályhajlam. Több régióban 2 mm-t meghaladó a napi csapadék intenzitásnövekedés nyáron 1961-től, ami a heves csapadékesemények növekvő arányát jelzi, amik esetenként jégesővel, erős széllökésekkel és villámlással járnak. A szélsőségek gyakoribbá válása az emberi egészségre, a környezetre és minden termelő szektorra hatással van.


Jövőbeli változások

A lehetséges politikai-gazdasági-társadalmi irányvonalak éghajlatra gyakorolt hatását különböző forgatókönyvekkel (melyek az üvegházhatású gázok és aeroszol részecskék légköri koncentráció-változását írják le) elkészített klímamodell-szimulációk segítségével vizsgálhatjuk.

Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál jelenleg két regionális modellel (az ALADIN és a REMO modellekkel) és két forgatókönyvvel (egy átlagos és egy pesszimista) készített három modellkísérlet eredményei alapján vizsgáljuk Magyarország jövőbeli éghajlatváltozását. Az átlaghőmérséklet alakulása szorosan összefügg a légkörbe juttatott üvegházgázok mennyiségével, azonban a különböző forgatókönyvek hatása főként az évszázad második felében érezteti hatását. Eredményeink alapján hazánk átlaghőmérséklete az évszázad végére 3-4 fokkal emelkedhet (1. ábra). A 2 fokos küszöböt a pesszimista forgatókönyvvel készített modellkísérlet éri el leghamarabb (2030–2060 időszakban).

További információk az OMSZ-ban folyó éghajlati monitoringról és a megfigyelt változásokról:

További információk az OMSZ-ban folyó klímamodellezési tevékenységről és eredményeinkről:


Hazai esettanulmányok


1. ábra
Hazánk éves átlaghőmérsékletének változása a 2000–2100-as időszakban az 1971–2000 időszak átlagához képest
az OMSZ-ban alkalmazott regionális klímamodellek különböző forgatókönyvekkel készített szimulációs eredményei alapján.
Az adott évhez tartozó érték a megelőző 30-éves időszak változását mutatja.

Tanulmányok