2020. december 2. szerda
Tanulmányok

OMSZ: 2012. október 2. 15:41

A 2012-es rendkívüli aszály meteorológiai háttere

A 2011 és 2012-es aszály a földi cirkuláció változásának része, hasonlóan a 2001–2003 évekhez, amikor többek között rekord alacsonnyá vált a Balaton vízállása. A légkörben fellépő globális változások már nem a jövő problémái, hanem a mindennapi időjárás szintjén itt és most történnek. Válaszul a szélsőséges időjárásra, az OMSZ kifejlesztette a kistérségi veszélyjelző rendszert, illetve megkezdődött egy aszály-monitoring rendszer kidolgozása.

Horváth Ákos, Kerényi Judit, Lakatos Mónika, Nagy Andrea, Németh Ákos, Szenyán Ildikó


A 2011-ben országos átlagban alig több mint 400 mm csapadék hullott, amely a sokéves átlag kétharmad része. 1901-óta ez volt a legszárazabb év. Várhatóan a 2012-es év is hasonlóan száraz lesz, de az sincs kizárva, hogy az aszály mértéke meghaladja a tavalyit. Az ország legnagyobb részén augusztusig mindössze 225–350 mm közötti csapadékmennyiséget mértek. A legkevesebb csapadék a Balatontól délre (Tab környezetében), az Alföld középső részén (Szolnok-Kecskemét, Karcag térségében), illetve Budapesttől északra és a Mátra vidékén esett. Ezeken a területeken az időszakos csapadékösszeg a 225 mm-t sem érte el (az 1971–2000-es sokévi átlag 386 mm). A legkevesebb csapadékot a vizsgált időszakban Zics állomáson mérték, itt 181,5 mm hullott augusztusig. Átlag körüli értékeket csak Sopron térségében, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi, határ menti területein mértek, itt 450–500 mm feletti csapadékmennyiség hullott.

1. ábra 

2012 január-augusztus időszakban lehullott csapadékösszeg a sokéves átlag százalékos arányában kifejezve


A csapadék hiánya miatt a kiszáradt talaj hamarabb melegszik fel, mint a nedvesebb talaj. A zavartalan napsugárzás, valamint a nyugati szelek övének áramlási rendszerében fellépő változások eredményezték, hogy már 2012 nyara elején, a legnagyobb napmagasság idején, gyakran alakulhattak ki hőséggel járó meleg periódusok. Az áramlási rendszerben fellépő változás az óceán és légkör bonyolult kapcsolatrendszerében bekövetkezett változás következménye: a térítők térségét jellemző leszálló légmozgások öve kiterjeszkedett, megváltoztatva az Atlanti-óceán felett Európa felé tartó ciklonok szokásos pályáját, meghatározva ezzel egész Európa időjárási folyamatait.

 2. ábra

A trópusi nedves levegő a nyugati szelek övébe áramolva növeli a ciklonok gyakoriságát,
így Európában több lesz a csapadék


Egy átlagos áramlási helyzetben a nyugati szelek övében kialakuló ciklonok jelentős nedvességhez jutnak a trópusi térségekből, főként az Atlanti-óceán középső, illetve nyugati területeiről. A Szahara felől az óceán fölé a szokásosnál jobban benyúló leszálló légáramlatok leszűkítették ezt a csatornát, a nyugati szelek övében lévő ciklonok kevesebb nedvességhez jutottak és azok pályái is északabbra húzódnak. Ez volt az oka a Brit szigeteknél szokatlanul hűvös és csapadékos nyárnak, Közép- és Dél-Európában rendkívül meleg és száraz időjárásnak.

A ciklonok áramlási övének mind gyakoribb északabbra húzódásával térségünket sokszor az időjárási frontoknak csak a déli, száraz ága súrolta, amely legtöbbször csak viharos szelet hozott magával, csapadék nélkül. Feltűnő jelenség a nyár elején tapasztalható Medárd-időszak lerövidülése vagy elmaradása.

3. ábra 

A sivatagi magasnyomás óceán fölé történő kiterjedése lezárja a trópusi légtömegek pályáját, Európa nagy részén


A kora nyári zivatarok elmaradásához az is hozzájárult, hogy a száraz telet követően nem volt elegendő nedvesség a talajban. A talaj párolgása fontos adalékot jelent a helyi gomolyfelhő képződéshez. Annak hiányában kevesebb lett a nyár elején fontos helyi zivatarokkal járó csapadék.

Az északi hemiszférában lezajló időjárás változás hátterében valószínűleg a pólus felgyorsult felmelegedése áll, amely a jégtakaró kiterjedésének csökkenéséből is látható. Ez viszont visszahat az időjárásra.

4. ábra 

A sarki jégtakaró augusztus havi kiterjedésének változása


Az aszályt okozó cirkulációs anomália egy több éves periódussal rendelkező jelenséghez, az Észak Atlanti Oszcillációhoz (NOA) köthető. Az oszcillációnak a másik végkitérése az, amikor a trópusi eredetű nedvesség képes feljutni az Atlanti óceán északabbi területeire, a ciklonok és a nyugat-kelet irányú nedvesség áram megnövekedését okozva. Ilyen helyzet volt 2010-ben, amikor a 960 mm-rel a valaha mért legmagasabb éves csapadék mennyiség hullott, amit a mérések történetének két legszárazabb éve követett. A cirkulációs rendszer átalakulását szélsőséges időjárás kíséri: a hosszabb száraz periódusokat rövid, nagyon nedves, heves csapadékokkal kísért időszakok váltják fel.


Válaszul a szélsőséges időjárásra, mit tud nyújtani a "meteorológia tudománya", s milyen szolgáltatásokkal készül az OMSZ? 

A szélsőséges időjárás „viharos pólusára” válaszul az OMSZ az elmúlt években már kifejlesztette a kistérségi veszélyjelző rendszert. A mostani aszályra válaszul gyorsított ütemben megindult egy aszály-monitoring rendszer fejlesztése. A rendszer alapja az, hogy a felszín állapotát a természeti hatások oldaláról az időjárás határozza meg. Az időjárás állapotát viszont éppen a kistérségi riasztórendszer támogatására szolgáló időjárási analízis rendszer (az un. MEANDER rendszer) segítségével 15 percenkénti frissítéssel az országot lefedve, finom területi bontásban ki tudjuk számítani. A MEANDER rendszer a felszíni, radar és műholdas méréseket dolgozza fel és ebből számítja ki minden pixel időjárási paraméterét (szél, hőmérséklet, nedvesség, stb.). A talajállapot monitoring rendszer ehhez hozzáveszi a meteorológiai műholdak által naponta mért növényzet borítottságot és az adott térségl földhasználatát és talajtípusát. Ezen adatok felhasználásával a széles körben használt és nyitott forráskódú NOAH LSM modell segítségével kiszámolható a talajállapot: a talaj hőmérséklete, nedvessége, párolgása és még több más paraméter, órára kész pontossággal.

A számítások alapját képezhetik a termésbecslésnek, az erdőtűz előrejelzésnek, a sárlavinák és erózió által kitett területek behatárolásának. A  következő években mindez napi probléma lesz.

5. ábra

Az OMSZ által alkalmazott napi frissítéssel rendelkezésre álló növényborítottság műholdkép

6. ábra

A talajállapot monitoring rendszer által számított talajnedvesség eloszlása 2010 májusában

7. ábra 

A talajállapot monitoring rendszer által számított talajnedvesség eloszlása 2012 májusában


Készült: 2012. október 2.


 

Tanulmányok