2024. március 28. csütörtök
LÉGKÖR - szakmai tájékoztató folyóirat

67. évfolyam 1. szám * 1–69 * 2022. március


AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT
ÉS A MAGYAR METEOROLÓGIAI TÁRSASÁG
SZAKMAI TÁJÉKOZTATÓJA

letöltés [pdf: 23157 KB]
A klímaváltozáshoz alkalmazkodás támogatása az erdészetben: Az Agrárklíma döntéstámogató rendszer
Mátyás Csaba, Bidló András, Czimber Kornél,Gálos Borbála, Gribovszki Zoltán, Führer Ernő, Illés Gábor, Borovics Attila
DOI:10.56474/legkor.2022.1.1 (4–11. oldal)
 PDF (2773 KB)   |   Összefoglalás

A klíma gyors változása az erdőgazdálkodás számára nagy kihívás a hosszú termesztési ciklus miatt. Mára a korábban változatlannak tekintett termőhelyi potenciált dinamikusan változó tényezőként kezeli az erdőtervezés. Az Agrárklíma döntéstámogató rendszer (DTR) ehhez nyújt háttérinformációt. Az előrevetítési időszak választható és a század végéig terjed. A DTR javaslatot tesz fafajválasztásra, becslést ad a várható hozamra és előalkalmazkodott szaporítóanyag-forrásokat is azonosít. A térinformatikai rendszer gazdálkodási területegységre lebontva szolgáltat múlt- és jövőbeli adatot az erdőről. Webes felülete kapcsolható térképi rétegekkel rendelkezik (pl. domborzat, klíma, talaj), térbeli felbontása 1 ha.


Az éghajlatváltozás hatása az energiaellátásbiztonságra
Mészáros Péter
DOI:10.56474/legkor.2022.1.2 (12–13. oldal)
 PDF (484 KB)   |   Összefoglalás

Az éghajlatváltozás hatásait általában véve hosszú távon érzékeljük, de olyan energetikai rendszereknek – amelyek komoly tervezési és előkészítési munkákat igényelnek – szükséges feltétele, hogy a működési környezet és az ebben a cikkben ismertetett folyamatok és azok hatásai alapján következtetéseket és megoldásokat előre meghatározzuk.


Az európai klímarendelet hatása a magyar klímakormányzásra
Huszár András
DOI:10.56474/legkor.2022.1.3 (14–19. oldal)
 PDF (1083 KB)   |   Összefoglalás

A 2021-ben elfogadott Európai Klímarendelet az első olyan jogilag kötelező EU-s dokumentum, amely kimondja, hogy a közösségnek 2050-ig az első klímasemleges régióvá kell válnia a világon. A jogszabály elfogadását több fontos politikai és tudományos esemény készítette elő. A Klímarendelet meghatározó lesz az EU-s döntéshozatalban, ugyanis egyértelműen kijelöli azokat a stratégiai célokat, amelynek az EU-s jogszabályoknak meg kell felelniük. Emellett olyan középtávú célokat is meghatároz, amelyek előfeltételei a hosszú távú célok elérésének, és a legfrissebb tudományos eredmények hatékonyabb becsatornázásának is utat nyit egy európai szintű tudományos tanácsadó testület létrehozásával. Ez az új keretrendszer természetesen a tagállami mozgásteret is jelentősen befolyásolja. A tanulmány azt elemzi, milyen hatásai lehetnek a fenti fejleményeknek tagállami szinten.


A klímaváltozás hatásának enyhítése a magyar gazdálkodók agroökológiát támogató gyakorlatában
Ujj Apolka, Jancsovszka Paulina, María Fernanda Ramos Díaz
DOI:10.56474/legkor.2022.1.4 (20–27. oldal)
 PDF (1076 KB)   |   Összefoglalás

Az agroökológia (AE) összekapcsolja a tudományos megközelítést és a tapasztalaton alapuló ismereteket, együttesen alkotva a mezőgazdaság fenntarthatóvá alakulásának keret- és eszközrendszerét. A trAEce projekt keretében folytatott kutatás az AE és a fenntarthatósági célok gazdaság szintű értelmezésének vizsgálatát tűzte ki célul. A projekt keretében végzett, gazdálkodókkal készített 17 mélyinterjú segítséget nyújtott a gazdálkodók helyi adottságokhoz alkalmazkodó gyakorlatának és azok AE-i vonatkozásainak megismeréséhez. Az elemzést a FAO 10 AE-i alapeleméhez kapcsolt mutatók beazonosításával végeztük, rávilágítva azokra az erősségekre és gyengeségekre, amelyek a gazdálkodók különböző gyakorlati megközelítéseit jellemzik, beleértve megoldásaikat az éghajlatváltozás okozta kihívásokra.


Az előrevetített klímaváltozás hatásának növénykémiai vizsgálata bükk (Fagus sylvatica L.) fafajon
Visiné Rajczi Eszter, Hofmann Tamás, Albert Levente, Mátyás Csaba
DOI:10.56474/legkor.2022.1.5 (28–33. oldal)
 PDF (2509 KB)   |   Összefoglalás

1998-ban az Erdészeti Kutatószervezetek Nemzetközi Szövetsége (IUFRO) szervezésében Európa szerte egy bükk (Fagus sylvatica L.) származási kísérletsorozat indult a fafaj klimatikus alkalmazkodóképessége tanulmányozására. A magyarországi helyszín Bucsuta (Zala megye), ökológiailag kiemelt helyen fekszik, legközelebb a fafaj szárazsági erdőhatárához. A területen kiválasztott hat azonos korú származás parcella kísérleti elrendezésben helyezkedik el. Kutatócsoportunk növénykémiai vizsgálatokkal járult hozzá a klimatikus alkalmazkodás Bucsután zajló interdiszciplináris tanulmányozásához. Több éven át követtük a szimulált klímaváltozás hatását, összehasonlítva a hat származás enzimes és nem-enzimes antioxidáns rendszereit. Mértük a kiválasztott egyedek leveleiben az összfehérje-tartalmat, a peroxidáz (POD) és polifenol-oxidáz (PPO) enzimek aktivitását, az ABTS (2,2’-azino-di-(3-etilbenzotiazolin)-6-szulfonsav) antioxidáns kapacitást, és meghatároztuk a polifenolok minőségi és mennyiségi spektrumait. Megállapítottuk, hogy az áttelepítéssel szimulált klimatikus stresszre adott válaszok az eredeti származási helytől függően különböznek, és a különbségek kémiai mérésekkel kimutathatók. A peroxidáz enzim aktivitás, az összfehérje-tartalom és egyes polifenolok az adaptáció kémiai indikátorai lehetnek, és hasznosíthatók a klímaváltozás jövőbeli hatásainak előrejelzésében a bükk szaporítóanyag jövőbeli kiválasztásakor.


A sárgaláz szúnyog populációk múltbeli, közelmúltbeli és jövőbeli éghajlati stabilitásának vizsgálata Európában
Trájer Attila János
DOI:10.56474/legkor.2022.1.6 (34–41. oldal)
 PDF (2673 KB)   |   Összefoglalás

A sárgaláz szúnyog az egyik legjelentősebb ízeltlábú vektor. A 19. század és a 20. század fordulóján a Földközi-tenger partvidékén behurcolt formában elterjedt volt. Jelenleg Európában csak a Fekete-tenger mellékén lelhető fel. Jelen tanulmány a faj múltbeli, referenciaidőszakot illető és a várható jövőbeli elterjedésének modellezése volt a kontinensen. A múltra és a közelmúltra vonatkozó modellezett éghajlati alkalmasság-értékek összevetése alapján állítható, hogy a faj jelenlétének nincsen jelenleg klimatikus korlátja a Földközi-tenger partvidékén. A jövőben a faj számára Európa déli részének éghajlati körülményei jelentősen javulni fognak és akár a Kárpát-medence déli területeinek klímája is alkalmassá válhat a faj fennmaradása számára.


Az áramszolgáltatást veszélyeztető szélsőséges időjárási helyzetek III. rész. A légköri konvekció: zivatarok
Horváth Ákos, Simon André
DOI:10.56474/legkor.2022.1.7 (42–52. oldal)
 PDF (6347 KB)   |   Összefoglalás

A szélsőséges időjárási helyzetek gyakran okoznak jelentős károkat, illetve fennakadásokat a hazai infrastruktúrában, mindenekelőtt a közlekedésben és az áramszolgáltatásban. A tanulmány egy több részes elemzés harmadik részeként azt mutatja be, hogy térségünkben milyen körülmények között alakulnak ki azok a konvektív viharok, heves zivatarok, amelyek a leggyakoribb és legsúlyosabb káresemények kiváltói.


2021/2022 telének időjárása
Szolnoki-Tótiván Bernadett
 
A 2021. év időjárása
Marton Annamária
LÉGKÖR folyóirat