68. évfolyam 1. szám * 1–56 * 2023. január

A víz meghatározó szerepet játszik az időjárás alakításában. A légkörbe való bepárolgásától kezdve a halmazállapot-változáson keresztül a kihullásig erősen hat a légköri energia-forgalomra, és a légkör sugárzás-háztartására, végső soron az időjárás alakulására. A légköri vízforgalomban jelentkező zavar pedig szó szerint létkérdés lehet az élővilág, így az ember számára is. A víz légköri mozgása három körre bontható: a kisskálájú, vagy konvektív ciklusra ciklusra, amely leginkább, a gomolyfelhőkhöz, illetve zivatarfelhőkhöz, azaz a konvekcióhoz kapcsolható, a ciklonok skáláján zajló szinoptikus skálájú ciklusra, és az éghajlati övek közötti makroskálájú áramlásra, vagyis a hemiszférikus skálájú folyamatokra. Az egyes ciklusok szerepe térben és időben változik, azonban, ha bármelyik körben is valamilyen anomália lép fel, az szárazságot, vagy éppen árvizekkel terhelt időszakot hozhat magával. A 2022-es rendkívül erős, globális skálán jelentkező aszályos időszakban mindhárom skálán zavarok keletkeztek ( Horváth et al. al., 2022). A tanulmány célja a három vízciklus, sajátosságainak áttekintése és a szélsőséges aszály kialakulásában játszott szerepük bemutatása.

A 2022-es évben Magyarországon és Európa jelentős részén rendkívüli szárazságot figyelhettünk meg. A tartósan csapadékszegény időjárás következtében sokfelé aszály alakult ki, ami nyáron tetőzött. A legsúlyosabb aszály Magyarországon az Alföld középső és tiszántúli részén volt. Ez a tanulmány a 2022-es év csapadékviszonyai mellett foglalkozik a csapadék térbeli és időbeli változékonyságával, a meteorológiai mérések kezdete óta tapasztalt száraz időszakokkal, valamint az elmúlt 500 évben feljegyzett extrém száraz évekkel, időszakokkal.

A mezőgazdaság szempontjából a csapadék és a hőmérséklet a két legfontosabb meteorológiai elem. Előbbi hosszabb időszakon át jelentkező hiánya egyaránt nagy hatással van a növénytermesztésre és az állattenyésztésre is. A történelmi időkben a 2022-eshez hasonló rendkívül száraz éveket mindig éhínség  követte az adott területen (Réthly A., 1998), és bár a XXI. században ettől nem kell tartanunk Magyarországon, az aszálynak így is súlyos következményei vannak az élelmiszertermelésre. A szárazság nem egyforma mértékben érintette hazánk egyes tájegységeit, így a terméshozamokban is számottevő különbségek adódtak. Cikkünkben a 2022-es év első nyolc hónapjában tapasztalt nagyfokú aszály sajátosságait és  mezőgazdaságra gyakorolt hatásait tekintjük át.

Az idén megújult Légkör „megújuló energia” rovatában hagyományteremtő cikksorozatot indítunk. Évente megjelenő nemzetközi és hazai elemzések alapján válogatást készítünk az energiaszektor, ezen belül a nap- és a szélenergia-hasznosítás globális, Európai Uniós és magyarországi helyzetéről, fókuszban az időjárással való összefüggésekre. Ez alkalommal rövid áttekintést adunk az energetika működését alapjaiban meghatározó nemzetközi klíma megállapodásokról, a hatályos legfontosabb szabályozásról. A dekarbonizációs célok néhány évtizeden belül átformálják a bolygó teljes energiagazdálkodását. Az energiaszektor átalakulásában jelentős szerepet kapnak az időjárásfüggő energiaforrások. Az elmúlt két év változásait érdemes együtt tekinteni, ugyanis a 2020-as pandémia és a lezárásokat követő visszarendeződés 2021-ben sok szempontból példátlan hatással volt az energetikára. Ami közös az elmúlt két évben, az a nap- és a szélenergia beruházások világszerte töretlen, exponenciális növekedése.