2024. június 22. szombat
LÉGKÖR - szakmai tájékoztató folyóirat
Regionális zivatarok azonosítása és követése infrahanghullámok segítségével
Pásztor Marcell Sebestyén, Czanik Csenge, Bondár István
DOI:10.56474/legkor.2024.2.1 (74–85. oldal)
 PDF (9555 KB)   |   Összefoglalás

Az egyetlen magyar infrahangállomás (PSZI) Piszkés-tetőn 2017 májusa óta működik. A PSZI az azóta eltelt idő alatt több, mint egymillió jelet detektált. Ezek között ismert és ismeretlen forrásokból származó észlelések egyaránt szerepelnek. Az észlelések azonosítása és kategorizálása fontos a jövőbeli automatizált jelfelismerés szempontjából. A tanulmány célja azon észlelések azonosítása és összegyűjtése, amelyek zivatarokhoz és villámokhoz tartoznak. Bemutatunk egy módszertant a zivatarok azonosítására, amely a Blitzortung adatbázis villámadatainak és a PSZI észleléseinek korrelációján alapszik. E módszerrel 32 000 infrahangészlelést soroltunk be a zivatar címszó alá. Vizsgáltuk az észlelt zivatarok irányainak és távolságainak eloszlásait, melyek az állomás érzékenységét jellemzik. Ismertetünk egy közeli (< 50 km) zivatarokra alkalmazható eljárást konkrét villámlások azonosítására, mely segítségével 68 kisülést találtunk.


Az eddy-kovariancia mérések alapján származtatható evapotranspiráció bizonytalanságának vizsgálata
Incze Dóra, Barcza Zoltán, Pintér Krisztina, Nagy Zoltán, Fodor Nándor, Haszpra László
DOI:10.56474/legkor.2024.2.2 (86–92. oldal)
 PDF (2479 KB)   |   Összefoglalás

A számos kutatás és módszertani fejlesztés ellenére az evapotranspiráció az egyik legnehezebben becsülhető komponense a vízmérlegnek. Az egyik közvetlen módszer, amivel az evapotranspirációt becsülni tudjuk, az ún. eddy-kovariancia mérés, amelyet a sok befolyásoló tényező és alapfelvetés miatt számottevő bizonytalanság terhel. Kutatásunk célja az evapotranspiráció mértékének és korlátainak meghatározása és becslése gyepes és szántóföldi területek felett a Magyarországon rendelkezésre álló hosszú idejű eddy-kovariancia mérések alapján.


Szinoptikus folyamatok által vezérelt lejtőszél a Bakony-Balaton térségben
Kurcsics Máté, Geresdi István, Horváth Ákos
DOI:10.56474/legkor.2024.2.3 (93–103. oldal)
 PDF (6396 KB)   |   Összefoglalás

A Balaton vízfelülete, valamint a tőle északra húzódó Bakony nagy mértékben képes módosítani az időjárási elemek alakulását: befolyásolják a levegő hőmérsékletét, a szélviszonyokat, de még a felhőzetet és a csapadékhullást is. A balatoni hajósok jól ismerik a Bakony völgyeiből az esti órákban fújó lejtőszelet. Van azonban a Bakonynak egy ennél jóval markánsabb, ugyanakkor kevésbé ismert, a balatoni szélmezőt módosító hatása is. Egy olyan lejtőszél, amelyet szinoptikus skálájú folyamatok alakítanak ki, akárcsak az adriai bóra vagy az alpi főn esetében. A Bakonynak ezen hatása a Balatonnál akár 30–40 km/h-val is megnövelheti a széllökések nagyságát, így fontos fifigyelembe venni ezt a tényezőt a tavi viharjelzések kiadásakor. Cikkünkben a szinoptikusan vezérelt bakonyi lejtőszelet mutatjuk be.


A 2023. évi tavi viharjelzési szezonról
Szilágyi Eszter, Zsikla Ágota
DOI:10.56474/legkor.2024.2.4 (104–110. oldal)
 PDF (4350 KB)   |   Összefoglalás

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a vízen tartózkodók biztonsága érdekében minden évben viharjelző szolgálatot lát el a Balatonon és a Velencei-tavon, valamint 2012 óta teljes időszakban a Tisza-tónál is. A viharjelzési szezon április 1-je és október 31-e között tart. Ez az írás a 89. balatoni viharjelzési szezonról számol be, és áttekinti annak jellemző időjárási eseményeit, valamint ismerteti az első és másodfokú viharjelzések statisztikáját.


Esszé az emberi hőterhelésről és hőérzékelésről
Ács Ferenc, Kristóf Erzsébet, Zsákai Annamária
DOI:10.56474/legkor.2024.2.5 (111–120. oldal)
 PDF (3122 KB)   |   Összefoglalás

Viselt ruházatunkat alapvetően a kültéri (időjárás) vagy beltéri (a helység mikroklímája) hőterhelés és annak érzékelése határozza meg. Életünkben a termikus komfort megléte vagy elérése alapvető fontossággal bír. E tanulmányban a kültéri levegőkörnyezet hőterhelését becsültük egy ruházati termikus ellenállás-operatív hőmérséklet modell alapján, és a hőterhelést megfifigyelt hőérzet-kategóriák hozzárendelésével is jellemeztük. A hőterhelés és a hőérzet közötti kapcsolatrendszert a Kárpát-medence alföldi régióiban jellemző ún. hideg-típusú időjárási helyzetekben (lsd. Kislexikon) elemeztük. Megállapítottuk, hogy Magyarország alföldi területein, nyáron, nagy besugárzás és magas léghőmérséklet esetén az operatív hőmérséklet (To) 70–80 °C is lehet. Télen -10 °C körüli léghőmérséklet és derült égbolt esetén a To kisebb -20 °C-nál és a ruházati termikus ellenállás 3–3,5 clo (mértékegység a ruhák hőszigetelő képességére, 1 clo = 0,155 m2·°C·W-1) körüli. Ilyenkor az emberek hőterhelésében és szubjektív hőérzékelésében nagy különbségek lehetnek. A termikus komfort állapotában a ruházati termikus ellenállás 0–0,5 clo közötti, a To pedig 20 és 30 °C között változik. Ilyenkor a hőterhelés és a hőérzet emberek közötti változékonysága a legkisebb.


A HungaroMet Nonprofit Zrt. szerepe a katasztrófák elleni védekezésben
Pátkai Zsolt

A Meteorológiai Világszervezet 19-ik Kongresszusának 2024-2027-es időszakra vonatkozó döntései
Dobi Ildikó

2023/2024 telének időjárása
Szolnoki-Tótiván Bernadett

A 2023. év éghajlati elemzése
Marton Annamária, Izsák Beatrix, Szentes Olivér, Szolnoki-Tótiván Bernadett

A 2023 őszének időjárása agrometeorológiai szempontból
Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila Viktor

LÉGKÖR folyóirat