71. évfolyam 1. szám * 1–55 * 2026. január

A szénvegyületek, döntő részben a szén-dioxid, meghatározó szerepet tölt be a Föld éghajlatának alakításában. A tanulmány áttekinti a szén természetes biogeokémiai körforgalmát és azt, hogy ebben milyen változásokat okozott az emberi tevékenység. Bemutatja a légköri szén-dioxid legfontosabb forrásait és nyelőit, valamint az ezekkel kapcsolatos folyamatokat. Tisztázza, hogy bár a lég-kör és az egyéb szférák közötti bruttó anyagforgalomhoz képest az emberi kibocsátás viszonylag csekély, a légkör szén-dioxid tartalmát alakító nettó anyagforgalomban meghatározó jelentőségű.

A légköri jelenségek ősidők óta foglalkoztatják az embereket. Az ókortól kezdve jelentős szerepet kaptak a meteorológiai ismeretek mind a tudományban, mind az oktatásban. Az alapvető természettudományos diszciplínák (fizika, kémia, biológia, földrajz-földtudományok) kifejlődése a légköri jelenségek oktatását a földrajzi ismeretkörbe szorította. Korunkban azonban a környezettudomány szerepének növekedése a meteorológiai ismeretek tanításának reneszánszát hozta. A légkör lenyűgöző jelenségeinek, az időjárás mindennapjainkra gyakorolt hatásának vizsgálata nagy motiváló erőt jelent a diákok számára a természettudományok irányában. A jelenségek magyarázata pedig komplex ismereteket, a természettudományos tárgyakban tanultak összegző alkalmazását igényli a tanároktól. A diákok munkájának megtervezése, a tanítási anyagok középiskolai szintű kidolgozása a tanárképzésben és a módszertani kutatásban is új feladatokat jelent. A cikkben bemutatjuk, hogy ennek a feladatnak a teljesítésében milyen útkeresés zajlik, és hogyan vesz részt ebben az ELTE Meteorológiai Tanszék.

A mezőgazdasági termés időben történő előrejelzése kulcsfontosságú nemcsak az élelmezés-biztonság, az agrárgazdasági tervezés és a klímakockázatok kezelése szempontjából, hanem a piaci döntések – például az értékesítés időzítése vagy a nemzetközi árupiaci folyamatokra való reagálás – szempontjából is, hiszen ez utóbbi esetben konkrét, pénzben mérhető, rövidtávú hatása lehet. A hagyományos statisztikai becslések mellett egyre nagyobb teret nyernek a gépi tanuláson alapuló módszerek, amelyek képesek a mezőgazdasági és a meteorológiai adatok komplex kapcsolatainak feltárására. Vizsgálatunk célja az volt, hogy több növénykultúrára (őszi búza, kukorica, napraforgó) építsünk olyan gépi tanulási alapú modellt, amely a vegetációs idő-szak során folyamatosan frissülő bemeneti adatok (5 és 8 napos hőmérséklet- és csapadékmutatók, talajnedvesség, műholdas vegetációs indexek) alapján ad megbízható termés-előrejelzést. Az eredmények alapján nem a legtöbb prediktort tartalmazó modell adja a legjobb teljesítményt, és a leginformatívabb prediktorváltozók növénykultúránként jelentősen eltérnek. A fejlesztés során célunk egy operatív, valós idejű előrejelző rendszer létrehozása volt.

2025 szeptemberében és októberében két, ebben az időszakban szokatlanul heves vihar csapott le Európára. Először az Ibériai-félszigethez érkező légörvény, a korábban trópusi viharként is bejegyzett Gabrielle ciklon maradványa okozott rendkívüli csapadékot és szélvihart. Néhány nappal később Nyugat-Európán söpört végig egy ugyancsak volt hurrikánra, a Humberto-ra visszavezethető viharciklon, amelyet Amy névre kereszteltek. A két pusztító jelenségben az a közös, hogy mindegyik hátterében a trópusokról jövő hatások, korábbi hurrikánok álltak.