2026. szeptember 2. szerda
LÉGKÖR - szakmai tájékoztató folyóirat

71. évfolyam 2. szám * 57–124 * 2026. április


A HUNGAROMET MAGYAR METEOROLÓGIAI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT ZRT. ÉS

A MAGYAR METEOROLÓGIAI TÁRSASÁG
SZAKMAI TÁJÉKOZTATÓJA

letöltés [pdf: 28859 KB]
Csapadékindexek hosszútávú tendenciái Magyarországon
Simon Csilla, Lakatos Mónika
DOI:10.56474/legkor.2026.2.1 (58–64. oldal)
 PDF (2120 KB)   |   Összefoglalás

A csapadék az egyik legfontosabb meteorológiai elem, amelyet térben és időben egyaránt nagy változékonyság jellemez. Az éghajlatváltozás következtében növekszik az időjárási és éghajlati extrémumok gyakorisága, amely nemcsak a hőmérsékleti, hanem a csapadékra vonatkozó szélsőségekben is megnyilvánul. A hatékony felkészülési stratégiák kidolgozásához elengedhetetlen a már bekövetkezett folyamatok minél pontosabb ismerete, amelynek elemzéséhez kulcsfontosságú a jó minőségű, hosszú adatsorok vizsgálata. A klímaváltozás hatásainak kimutatására különböző éghajlati indexeket használunk, amelyek gyakran egy adott küszöbérték átlépésének gyakoriságához köthetők, de vannak olyanok is, amelyek bizonyos feltételek teljesülésének időtartamát jelölik. Ebben a tanulmányban bemutatjuk néhány csapadékindex becsült trendjét Magyarországon az 1901–2024 közötti időszakra.

Adatból döntés, döntésből termés – a precíziós mezőgazdaság térhódítása és a meteorológiai információk használata különböző felhasználói csoportok szerint
Somfalvi-Tóth Katalin, Anda Angéla
DOI:10.56474/legkor.2026.2.2 (65–73. oldal)
 PDF (2428 KB)   |   Összefoglalás

Az agrárium szereplői vállalkozók: kockázatot viselnek, erőforrásokat allokálnak, döntéseiket a jövedelmezőség vezérli. A precíziós mezőgazdaság egyszerre növeli a hatékonyságot és mérsékli a környezeti terhelést; az agrárdigitalizáció pedig a szájhagyományon alapuló rutinokat adatvezérelt tervezéssé alakítja. Ennek fontos része a meteorológiai információ. Mivel adatok ismeretében a mezőgazdaság fejlesztése biztosabb alapokra helyezhető, a bemutatott kérdőíves feldolgozás célja az eddig alkalmazott meteorológiai ismeretkör felhasználásának, illetve szükséges módosításainak áttekintése az alkalmazói oldal szempontjait figyelembe véve. Kérdőívünk (n=124; ~10.000 ha) eredménye szerint meteorológiai adat főként a növény-védelemi döntésekhez (80,2%), betakarítás (65,1%) és vetés (59,3%) időzítéséhez kell. Domináns médiaforrás az Időkép és a HungaroMet Nonprofit Zrt., de az appok és nemzetközi felületek is gyakoriak. A válaszadók 45%-ának van automata állomása; közülük 81% továbbképzést igényel (adatminőség, telepítés, értelmezés).

Új ruházati ellenállásmodell a nyári individuális emberi hőterhelés elemzésére
Ács Ferenc, Kristóf Erzsébet, Zsákai Annamária
DOI:10.56474/legkor.2026.2.3 (74–81. oldal)
 PDF (2714 KB)   |   Összefoglalás

E munkában bemutatunk egy új ruházati ellenállás modellt, amely alkalmazható az individuális nyári emberi hőterhelés számszerűsítésére. A modellt ruházati termikus és párolgási ellenállás modulok alkotják. A modell testtömeg-mérések alapján becsüli az izzadás mértékét, és leírja a ruházati termikus, illetve párolgási ellenállás hőszabályozó izzadástól való függését. A meg-figyeléseket egy személy végezte Martonvásáron, 2023 nyarán. Az észlelő feküdt, minimális ruházatot viselve. Ha az izzadás mértéke nagy (0,5 kg/30 perc), akkor a ruházati termikus és párolgási ellenállás kicsi (0,2-0,6 clo), és fordítva, ha az kicsi (0,1 kg/30 perc), akkor a ruházati termikus és párolgási ellenállás nagy (4 clo feletti). A kapcsolat mindkét esetben exponenciálisan csökkenő regressziós függvényekkel jellemezhető. Ha nagy a besugárzás és reakcióképpen az izzadás mértéke is nagy, a szimulált ruházati termikus ellenállás értékek 0 clo körül vannak, ami a besugárzással járó hőtöbblet sikeres ellensúlyozását jelenti.

Milyen hatása lenne az AMOC leállásának a hőmérsékleti viszonyokra hazánkban és Délnyugat-Norvégiában?
Nagy Alexander, Kis Anna
DOI:10.56474/legkor.2026.2.4 (82–87. oldal)
 PDF (2341 KB)   |   Összefoglalás

Az elmúlt néhány évben az AMOC leállásával és annak feltételezett következményeivel sokat foglalkozott a média. Rengeteg szenzációhajhász cikk látott napvilágot, amik nem mutatták be a szimulációkban rejlő bizonytalanságot. Ennek a tanulmánynak a tájékoztatás a célja az elemzés korlátainak figyelembevételével. Egy klímamodell több szimulációja alapján, több forgatókönyv mellett mutatjuk be az AMOC esetleges leállásának hőmérsékletre gyakorolt hatásait két kiválasztott régióra, Magyarországra és Délnyugat-Norvégiára vonatkozóan.

Párolgásmérés „A” típusú mérőkáddal
Ötvös Tamás
DOI:10.56474/legkor.2026.2.5 (88–96. oldal)
 PDF (1825 KB)   |   Összefoglalás

A csapadékhiányos évek és az egyre gyakoribb aszályok ráirányították a figyelmet a párolgás szerepére a vízháztartásban és a mezőgazdaságban. A tanulmány áttekinti az „A” típusú párolgásmérő kád hazai alkalmazását, ismerteti a mérési módszert és az Antal-féle számítási eljárást, valamint a Mernyén 2015 óta végzett mérések tapasztalatai alapján javaslatot tesz a kádpárolgás számításának pontosítására. Az eredmények rámutatnak arra is, hogy a párolgás az elmúlt évtizedben rendszeresen meghaladta a lehullott csapadék mennyiségét, hangsúlyozva a hosszú távú mérések és a vízgazdálkodási alkalmazások jelentőségét.

2025/2026 telének időjárása
Szolnoki-Tótiván Bernadett

A 2025/2026-os tél időjárása agrometeorológiai szempontból
Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila Viktor

A 2025. év éghajlati elemzése
Marton Annamária, Izsák Beatrix, Szentes Olivér, Szolnoki-Tótiván Bernadett

A Magyar Meteorológiai Társaság hírei

LÉGKÖR folyóirat