Kitesznek magukért a fagyosszentek

Az elmúlt hét nagyobb részében napos, száraz, egyre melegebb időben volt részünk, aminek egy, a hét végén érkezett frontrendszer vetett véget. Szombat este még csak foltokban, az északnyugati, északi határ mentén esett, majd vasárnap már sokfelé alakultak ki záporok, zivatarok. A Dunántúlon károkat okozó, felhőszakadással, villámárvízzel, jéggel és viharos széllel járó heves zivatar is kialakult. Hétfőn még nagy területen hullott számottevő csapadék, elsősorban a Dunántúlon és a déli határ mentén, majd kedden és szerdán inkább már csak kisebb eső fordult elő. Az elmúlt napokban nagy területen hullott 10-30 mm csapadék, de a keleti országrészben jóval kevesebb esett, az Alföld egyes részein például még 2 mm sem (1. ábra). A Dunántúlon az elmúlt 30 nap csapadékösszege nagyjából megfelel az átlagosnak, míg keleten rosszabb a helyzet: a Viharsarokban például március vége óta alig hullott csapadék (2. és 3. ábra). Az egyenlőtlen csapadékeloszlást a talajok nedvességtartalma is tükrözi: a Dunántúlon az elmúlt napokban sokat javult a helyzet, arrafelé kedvező a talajnedvesség (4. és 5. ábra). Ezzel szemben az Alföldön a felszín közeli réteg immár teljesen kiszáradt, így ott nagy területen alakult ki közepes vagy nagyfokú aszály az egyelőre sekélyen gyökerező nyári növényekre vonatkozóan (6. ábra).
A hőmérséklet csúcsértéke a múlt héten csütörtöktől egyre nagyobb területen haladta meg a 25 fokot, ami szombaton többfelé a 30 fokot is elérte (7. ábra). Az érkező frontrendszer hatására vasárnap az északnyugati országrészben, majd hétfőre már országszerte 15 fok közelébe estek vissza a maximumok és azóta is hűvös levegő érkezik fölénk. Ez az érték már elmarad a sokéves átlagtól. 

Az őszi vetések a csapadékosabb területeken jó állapotban vannak (8. ábra), a repce még virágzik. A csapadékhiányos alföldi részeken azonban gyengébb az állapotuk (9. ábra). Bár a mélyebbre nyúló, kiterjedtebb gyökérzetüknek köszönhetően még találnak nedvességet a talaj mélyebb rétegeiben, de sürgősen kiadós esőre lenne szükség.
A kukorica és napraforgó korai fejlődéséhez a felszín közeli talajréteg nedvességtartalmában igen jelentős területi különbségek alakultak ki a szezon kezdete óta. Az április második felében csapadékban bővelkedő tájakon szépen kisorolt a vetés, az Alföldön és a Kisalföldön azonban nagy területen száraz volt a talaj, ezért rendkívül nehezen, egyenetlenül keltek a növények. A Kisalföld azóta megázott, arrafelé sokat javultak a körülmények, de az Alföldön nagy területen csontszáraz a fölső talajréteg, kritikus a helyzet.

Az elmúlt napokban hulló csapadék miatt vasárnaptól szerdáig többfelé volt tartósan vizes a növények levélének felülete (10. ábra), mely kedvező volt a gombás megbetegedések kialakulásához. Ebben az időszakban hosszabb párás időszak is előfordult.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az április második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke országszerte jelentősen növekszik, legintenzívebb növekedés ebben az időszakban erdeinkben volt megfigyelhető. Az anomália térképen hazánk területén pozitív eltérés figyelhető meg, vagyis a sokéves átlagnál fejlettebb a növényzet (11. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 180 és 210 foknap között alakul, a növekedett az elmúlt napokban meglassult. Ez a tavalyi értéktől 5-20 foknappal el van maradva, a sokéves átlagot viszont 20-40 foknappal meghaladja. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció tavaszi fejlődése a tavalyitól kissé elmarad, de a sokéves átlagnál valamivel előrébb jár.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (12. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények közt vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben, és bár április első felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, a talajoknak az őszi vetések gyökérzete által érintett rétege továbbra is bőven tartalmazott nedvességet. Április közepétől többfelé érkeztek záporok, de országos áztató eső nem volt, a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlenné vált. Május második hetében hűvös idő érkezett sokfelé számottevő csapadékkal, melyből az Alföld jelentős része kimaradt és arrafelé egyre jobban kiszáradt a talaj. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén az optimális mennyiség körül alakul, délnyugaton 100 mm-rel meg is haladja azt, a délkeleti országrészben viszont 60-80 mm-es elmaradás tapasztalható.
A halmozott hőösszeg jócskán meghaladja az optimális értéket.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Kecskemét térségére vonatkozóan mutatunk be (13. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetében hűvösre és többfelé esősre fordult az idő, de nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet.
A hőmérséklet kedvezően alakult az állományok kezdeti fejlődéséhez, a hőösszeg jelenleg országszerte meghaladja az optimális értéket.

A következő 6-8 nap során hűvös idő várható kisebb csapadékkal. Ma délen, délkeleten, majd vasárnap főleg keleten hullhat eső, ezen kívül csak elszórt záporok alakulhatnak ki az országban. Területi átlagban összességében 10 mm alatti csapadék várható a jövő hét közepéig, nagy területen nem várható számottevő mennyiség. Így a talajok száradása lesz a jellemző, az Alföldön nem valószínű az aszály enyhülése. A növények levélzete csak ma és csak délen lesz tartósan vizes. A felhőzet mennyisége csökken, részben napos idő várható. A hőmérséklet az átlag alatt alakul majd, a fagyosszentek tartósan hűvös időt hoznak: napközben is csak 13-19 fokra lehet számítani, éjszakánként pedig 10 fok alá hűl a levegő, a hidegre hajlamos helyeken akár gyenge fagyok is előfordulhatnak.  

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. május 8.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2025. május 7-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2025. május 7-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. május 7-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. május 6-án (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. május 6-án (%)

6. ábra
Mezőgazdasági aszályszint nyári kultúrákra 2025. május 7-én

7. ábra
Maximum hőmérsékletek 2025. május 3-án (Celsius fok)

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

10. ábra
Vizes levél időtartam lágyszárú növényekre a 2025. május 7. 8 órát megelőző 48 órában (óra)

11. ábra
NDVI anomália a 2025. április 15. és 30. közötti időszakra (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

12. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2025. május 7-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

13. ábra
Kukoricárara vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2025. május 7-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)