2025. május 12. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2025. május 12. 15:01

Északi áramlás: hideg és száraz = kifejezetten kedvezőtlen májusi idő

A jó májusi nevelő idő meleg, de nem forró és kellően esős – ilyen időjárás délnyugati áramlás idején szokott kialakulni térségünkben. Az idei fagyosszentek viszont nem csak két-három napra, hanem két hétre hoztak, hoznak hideg, száraz északi szelet. Bár a múlt hét elején a Dunántúlon még bőven esett, keleten nagy területek maradtak szárazon, a kukorica, a napraforgó, a szója egyre nagyobb területen szenved a fokozódó aszálytól. A hideg fagyokat is hozott, megdőlt az országos hidegrekord, ez pedig a méhészetre, az aktuális akácvirágzásra is rányomja a bélyegét. Változás egyelőre nem várható időjárásunkban, a hét végéig marad a hideg, és csak elszórt záporok érkeznek.

Az elmúlt héten sokfelé alakult ki több-kevesebb csapadék: hétfőn elsősorban a Dunántúlon és délen, kedden és szerdán inkább csak kisebb eső fordult elő, majd csütörtökön a déli határ mentén, vasárnap pedig északkeleten hullott kisebb mennyiség. Az elmúlt 10 nap során nagy területen esett 10-30 mm csapadék, de a keleti országrészben sokfelé jóval kevesebb, az Alföld egyes részein például még 2 mm sem (1. ábra). A Dunántúlon az elmúlt 30 nap csapadékösszege nagyjából megfelel az átlagosnak, míg keleten rosszabb a helyzet: a Viharsarokban például március vége óta alig hullott csapadék (2. ábra), csak az elmúlt 30 nap alatt 30-40 mm az elmaradás a sokéves átlagtól. Az egyenlőtlen csapadékeloszlást a talajok nedvességtartalma is tükrözi, a Dunántúlon többnyire kedvező a talajnedvesség (3. és 4. ábra). Ezzel szemben az Alföldön nagy területen a felszín közeli réteg teljesen kiszáradt, így ott közepes vagy nagyfokú mezőgazdasági aszály alakult ki a nyári növényekre vonatkozóan (5. ábra).
A hőmérséklet egy hete 4-5 Celsius fokkal az átlagos alatt alakul (6. ábra), a csúcsértékek országszerte 15 és 20 fok között maradtak. Szombat reggelre pedig a fagyosszentek a saját napjuk előtt pár nappal korábban fagyokat is hoztak, megdöntve az országos minimumhőmérsékleti rekordot (7. ábra). Északkeleten Nyírtasson -4,4 Celsius fokig csökkent a hőmérséklet, de északkeleten sokfelé volt -1, -2 fok 2 m-es magasságban.

Az őszi vetések a csapadékosabb területeken jó állapotban vannak, a repce még virágzik. A csapadékhiányos alföldi részeken azonban gyengébb az állapotuk (8. ábra). Bár a mélyebbre nyúló, kiterjedtebb gyökérzetüknek köszönhetően még találnak nedvességet a talaj mélyebb rétegeiben, de sürgősen kiadós esőre lenne szükség. A jelenleg is tartó, csaknem két hetesre nyúló hűvös periódus nem kedvező ezekre a kultúrákra, kissé melegebbre lenne szükség.
A kukorica és napraforgó korai fejlődéséhez a felszín közeli talajréteg nedvességtartalmában igen jelentős területi különbségek alakultak ki a szezon kezdete óta. A csapadékosabb tájakon még elfogadható a helyzet, de az Alföldön nagy területen alig esett az elmúlt másfél (!) hónapban, szinte csontszáraz a fölső talajréteg, kritikus a helyzet. Bár a kukorica és a napraforgó is kikelt (mert a gazdák mélyebben vetettek), de nagyon szenvednek a növények. Az aszály mellett a hideg is megviseli a kultúrákat.
A méhészetben is nagyon sok a probléma: a téli jelentős méhállomány csökkenés/gyengülés után az akác sokfelé lefagyott az országban, ahol maradtak ép rügyek, ott jelenleg virágoznak a fák. A lefagyott rügyek helyén fejlődő másodlagos virágok viszont még nem nyílnak. Miskolc térségében látni virágokkal szépen berakott fákat (9. ábra), de olyat is, amelyen egyáltalán nincs és nem is lesz virág. A hideg miatt egyrészt elnyúlik a virágzás, de alig termelődik nektár, másrészt viszont a méhek nem repülnek, nem gyűjtenek.

Az elmúlt hét első felében hulló csapadék miatt többfelé volt tartósan vizes a növények levélének felülete, mely kedvező volt a gombás megbetegedések kialakulásához. Ebben az időszakban hosszabb párás időszak is előfordult.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az április második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke országszerte jelentősen növekszik, legintenzívebb növekedés ebben az időszakban erdeinkben volt megfigyelhető. Az anomália térképen hazánk területén pozitív eltérés figyelhető meg, vagyis a sokéves átlagnál fejlettebb a növényzet.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 190 és 230 foknap között alakul, a magasabb értékek a délkeleti országrészben jellemzőek. A növekedés az elmúlt napokban nagyon lelassult. A pillanatnyi értékek a tavalyiaktól mintegy 20-30 foknappal el van maradva, a sokéves átlagot viszont 10-30 foknappal meghaladják. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció tavaszi fejlődése a tavalyitól kissé elmarad, de a sokéves átlagnál valamivel előrébb jár.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények közt vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben, és bár április első felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, a talajoknak az őszi vetések gyökérzete által érintett rétege továbbra is bőven tartalmazott nedvességet. Április közepétől többfelé érkeztek záporok, de országos áztató eső nem volt, a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlenné vált. Május második és harmad hetét hűvös idő jellemezte sokfelé számottevő csapadékkal, melyből az Alföld jelentős része kimaradt és arrafelé egyre jobban kiszáradt a talaj. A repce virágzásának végén és a búza virágzásakor, amikor a legtöbb nedvességre lenne szükség, egyre nagyobb terültre kezdett kiterjedni és fokozódni az aszály a keleti tájakon. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén az optimális mennyiség közelében alakul, délnyugaton 100 mm-rel meg is haladja azt, a délkeleti országrészben viszont már 60-90 mm-es elmaradás tapasztalható.
A halmozott hőösszeg jócskán meghaladja az optimális értéket.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár térségére vonatkozóan mutatunk be (11. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetében hűvösre és többfelé esősre fordult az idő, de nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok arrafelé is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól.
A hőmérséklet kedvezően alakult az állományok kezdeti fejlődéséhez, a hőösszeg jelenleg országszerte meghaladja az optimális értéket.

Az előttünk álló héten folytatódik a hűvös idő kevés esővel. Tartósnak bizonyul, és a hét végéig kitart ugyanis térségünkben az északias áramlás, mellyel hideg levegő és kevés nedvesség érkezik fölénk. Csütörtökön és a hét végén többfelé, a többi napon elvétve alakulhat ki záporos csapadék. Területi átlagban összességében 10 mm alatti csapadék várható a hét végéig, nagy területen nem várható számottevő mennyiség. Így a talajok száradása lesz a jellemző, az Alföldön nem valószínű az aszály enyhülése. A növények levélzete nem lesz tartósan vizes. A változó felhőzet mellett részben napos idő várható. A hőmérséklet az átlag alatt alakul majd, a fagyosszentek tartósan hűvös időt hoznak: napközben is csak 15-20 fokra lehet számítani, csak csütörtökön lesz pár fokkal melegebb. Az éjszakák pedig kifejezetten hidegek lesznek a májushoz képest: jellemzően 10 fok alá hűl a levegő, a hidegre hajlamos helyeken kedden, szerdán, pénteken és szombaton is akár gyenge fagyok is előfordulhatnak.  

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. május 12.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2025. május 11-ig (mm)


2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. május 11-ig (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. május 11-én (%)


4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. május 11-én (%)


5. ábra
Mezőgazdasági aszályszint nyári kultúrákra 2025. május 11-én


6. ábra
Az 5 napos átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól 2025. május 11-ig (Celsius fok)


7. ábra
Minimum hőmérsékletek 2025. május 10-én (Celsius fok)


8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)


9. ábra
Virágzó akác Miskolc térségében 2025. május 9-én (fotó: Kovács Gabriella)


10. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2025. május 11-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)


11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2025. május 11-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)