Nem enyhül a csapadékhiány

Markáns hidegfront vonult át fölöttünk vasárnap, mely többfelé okozott záporokat, zivatarokat, és a hőmérséklet is jelentősen visszaesett a hét első felére. Ezekből a záporokból azonban a legtöbb helyen csak igen kis mennyiség esett, 5 mm-t meghaladó csapadékot csak kevés helyen mérhettünk (1. ábra). Bár hazánkban a nyár első fele számít a legcsapadékosabb időszaknak, júniusban eddig sokfelé semmi vagy csak 5 mm-t sem elérő csapadék hullott (2. ábra). A nyugati, északnyugati országrészben esett 10-20, valamint északon és keleten helyenként 10-15 mm, foltokban 20 mm-t meghaladó mennyiség, ez azonban csak a néhány felhőszakadás által érintett foltban éri el vagy haladja meg az ilyenkor szokásos mennyiséget (3. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege is jelentős, 20-50 mm-es hiányt mutat hazánk nagy részén a sokéves átlaghoz képest (4. ábra), az ország középső részén mindössze 10-30 mm esett akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna a csapadékra (5. ábra). A talaj felső 60, az Alföldön sokfelé 80-100 cm-es rétege kritikusan száraz (6. ábra), az aszály fokozódása a hétvégi csapadékkal csak megtorpant, de nem állt meg. Jelenleg hazánk túlnyomó részén közepes vagy nagyfokú mezőgazdasági aszály tapasztalható (7. ábra). A kevés csapadék gyors elpárolgását, a talajok száradását az elmúlt egy hétben gyakran erős, vasárnap és hétfőn többfelé viharos szél is segítette (8. ábra).
A hőmérséklet jelentősen visszaesett a már említett hidegfront hatására a hét első felében. A múlt hét második felében még 30-35 fok között alakultak a csúcsértékek, és a napi középhőmérséklet is 20-25 fok közöttinek adódott, vasárnap északnyugaton már csak 19-23 fokig melegedet a levegő, hétfőn pedig már országszerte csak 20-24 fokot mérhettünk a legmelegebb órákban. Kedden hajnalban pedig sokfelé hűlt 10 fok alá a levegő (9. ábra), és egy szerdán érkezett gyenge hidegfront hatására, a csütörtök reggel is többfelé volt hűvös 6-9 fok közötti értékekkel.   

Az őszi vetések is megsínylik a májusi, június eleji csapadékhiányt (10. ábra). Már az érés fázisába léptek, ha most jönne csapadék, az már nem segítene az állományokon, sőt, a hétvégi heves záporok nyomában megdőlt táblák is kialakultak. Az elmúlt heti forróság és az aszály hatása a termésátlagokban is meg fog mutatkozni, a jelenlegi mérsékelten meleg idő azonban kedvezően hat.
A kukorica és a napraforgó szereti a nyári meleget, de a csapadékhiány ezeket a kultúrákat is nagyon megviseli. Ilyen időben a kukorica mélyebbre hatoló gyökérzetet fejleszt.

Az elmúlt egy hét során csak rövid időre és az országban elszórtan volt vizes a növények levélének felülete, a gombás megbetegedések kialakulásához ez nem volt kedvező. Hosszabban párás időszak sem volt jellemző.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a május második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értékének növekedése hazánk jelentős részén megtorpant a csapadékhiány és a májust jellemző hűvös idő miatt, sőt az Alföldön már nagy területen csökkenés is előfordul. Az egész tavaszt jellemző jelentős pozitív anomália, azaz az átlagosnál fejlettebb vegetáció, elolvadt, jelenleg átlagos közeli a növényzet fejlettsége.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 400 és 470 foknap között alakul, a magasabb értékek a délkeleti országrészben jellemzőek. A növekedés a múlt heti hőségben nagyon fölgyorsult. Az aktuális értékek a tavalyiaktól mintegy 55-95 foknappal vannak elmaradva, a sokéves átlagnak viszont nagyjából megfelelnek. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen elmarad, de átlagosnak mondható.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények között vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben, és bár április első felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, a talajoknak az őszi vetések gyökérzete által érintett rétege továbbra is bőven tartalmazott nedvességet. Április közepétől többfelé érkeztek záporok, de országos áztató eső nem volt, a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlenné vált. Május nagyobb részét hűvös idő jellemezte, de a csapadék elmaradt az átlagtól és a szükségestől, különösen az Alföld középső részén, így arrafelé egyre jobban kiszáradt a talaj. A repce virágzásának végén és a búza virágzásakor, amikor a legtöbb nedvességre lenne szükség, egyre nagyobb terültre kezdett kiterjedni és fokozódni az aszály a keleti tájakon. Május utolsó dekádjában azonban erre a területre is jelentősebb csapadék érkezett, ami a szemképződés fázisában igen jól jött ezen kultúrák számára. A hűvös május után a meteorológiai nyár beköszöntével rögtön az első hőhullám is megérkezett, de csapadék alig hullott június első felében, az aszály szinte az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén az optimálistól 40-70 mm-rel marad el, de az országon belül nagyok a különbségek: délnyugaton 70 mm-rel több, a délkeleti országrészben viszont 130 mm-rel kevesebb esett.
A halmozott hőösszeg jócskán meghaladja az optimális értéket.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (12. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és június eleje ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, az aszály az egész országra kiterjedt. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség jelenleg csak fele-negyede az optimális mennyiségnek.
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, amikor lett volna csapadék, akkor is nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást mostanra behozta, így nagyjából megfelel az optimális értéknek.

A következő 8-10 napban az ilyenkor szokásosnál szárazabb, meleg időre van kilátás. A hét végéig napos, száraz időben lesz részünk jellemzően napról-napra kissé emelkedő hőmérsékletekkel, mérsékelt légmozgással. Hétfőn érkezik egy hullámzó frontrendszer, melyhez kötődően a jövő hét első napjaiban több lesz a felhő, és hétfőn főként a Dunántúlon, kedden pedig a Dunától keletre lehet eső, zápor, zivatar. Hazánk területének körülbelül a felén valószínű több-kevesebb csapadék. A szél az említett frontrendszer hatására sokfelé megélénkül, megerősödik. A jövő hét közepétől ismét nagyrészt száraz idő várható. Így összességében hazánk túlnyomó részén tovább szárad a talaj, és az aszály fokozódására lehet számítani. A hőmérséklet kissé visszaesik a jövő keddre, de szerdától ismét melegedés kezdődik.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. június 12.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2025. június 11-ig (mm)

2. ábra
10 napos csapadékösszeg 2025. június 10-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. június 10-ig (mm)

4. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. június 11-ig (mm)

5. ábra
30 napos csapadékösszeg 2025. június 11-ig (mm)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2025. június 10-én (%)

7. ábra
Mezőgazdasági aszályszint nyári növényekre 2025. június 11-én

8. ábra
Minimum hőmérsékletek 2025. június 10-én (Celsius fok)

9. ábra
Maximális széllökés nagysága 2025. június 8-án (km/h)

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

11. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2025. június 11-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2025. június 11-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)