Nincs kilátás számottevő esőre

A múlt hét elején fordultak elő utoljára kisebb-nagyobb záporok, zivatarok hazánkban, melyekből a Dunántúl nyugati részén 10-20 mm is lehullott, míg máshol csak kisebb foltokban esett 10-40 mm. Hazánk döntő része azonban az elmúlt 10 napban is teljesen száraz maradt (1. ábra), ahogy június első dekádjában sem kapott 5 mm-t meghaladó csapadékot (2. ábra). Országos, jelentősebb mennyiségű eső egy hónapja, május 22. és 24. között esett, de a 30 napos csapadékösszegben azzal együtt is igen jelentős, 30-70 mm-es hiány mutatkozik a sokéves átlaghoz képest (3. ábra). A talaj felső 60 cm-es rétege országszerte kritikusan száraz (4. ábra), a felső egy méteres rétegből 90-140 mm nedvesség hiányzik (5. ábra). Hazánk 80%-án nagyfokú mezőgazdasági aszály jelei figyelhetők meg.
A hőmérséklet elég tág határok közt változott a mögöttünk álló héten. Két hidegfront is átvonult, melyek nem hagyták, hogy tartós hőség alakuljon ki hazánkban. A pénteki hidegfront mögött, szombat hajnalban még az országos hidegrekord is megdőlt, és többfelé hűlt 10, néhol 5 fok alá a levegő (6. ábra). Jókora napi hőingás mellett, ugyanezen a napon délután már 25-28 fok közötti értékeket mérhettünk.

Az őszi vetések is megsínylették a májusi, júniusi csapadékhiányt, a szokásosnál hamarabb, az érési fázisba léptek (7., 8. ábra), az őszi árpa aratása már megkezdődött.
A kukorica és a napraforgó szereti a nyári meleget, de a csapadékhiány ezeket a kultúrákat is nagyon megviseli. Ilyen időben a kukorica mélyebbre hatoló gyökérzetet fejleszt, de az idén a mélyebb talajrétegekben is kevés nedvességet talál. Egyre többfelé látni furulyázó levelű kukorica állományokat (9. ábra), ami jelzi, hogy égető szükség lenne a csapadékra.

Az elmúlt héten csak nagyon kis területen és igen rövid időre volt vizes a növények levélének felülete az országban, a gombás megbetegedések kialakulásához ez nem volt kedvező. Párás időszak sem volt jellemző.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke hazánk nagyobb részén tovább csökkent a csapadékhiány miatt, a csökkenés csak az erdőkkel nagyobb arányban borított vidékekre nem jellemző. Az anomália térképen az előző időszakhoz képest számottevően nőtt az Alföldön az ilyenkor szokásosnál kevésbé zöld területek nagysága, és a negatív anomália már a Kisalföldön is megjelent (10. ábra), ami  egyértelműen az aszály hatását mutatja.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 460 és 540 foknap között alakul, a magasabb értékek a délkeleti országrészben jellemzőek. Az aktuális értékek a tavalyiaktól mintegy 40-100 foknappal vannak elmaradva, a sokéves átlagnak viszont nagyjából megfelelnek. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen elmarad, de átlagosnak mondható.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények között vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben, és bár április első felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, a talajoknak az őszi vetések gyökérzete által érintett rétege továbbra is bőven tartalmazott nedvességet. Április közepétől többfelé érkeztek záporok, de országos áztató eső nem volt, a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlenné vált. Május nagyobb részét hűvös idő jellemezte, de a csapadék elmaradt az átlagtól és a szükségestől, különösen az Alföld középső részén, így arrafelé egyre jobban kiszáradt a talaj. A repce virágzásának végén és a búza virágzásakor, amikor a legtöbb nedvességre lenne szükség, egyre nagyobb terültre kezdett kiterjedni és fokozódni az aszály a keleti tájakon. Május utolsó dekádjában azonban erre a területre is jelentősebb csapadék érkezett, ami a szemképződés fázisában igen jól jött ezen kultúrák számára. A hűvös május után a meteorológiai nyár beköszöntével rögtön az első hőhullám is megérkezett, de csapadék alig hullott júniusban, az aszály a hónap közepére az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. A búza június közepén gyors érésnek indult. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén az optimálistól 70-100 mm-rel marad el, de az országon belül nagyok a különbségek: délnyugaton 40-50 mm-rel több, a délkeleti országrészben viszont 150-160 mm-rel kevesebb esett.
A halmozott hőösszeg jócskán meghaladja az optimális értéket.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár térségére vonatkozóan mutatunk be (12. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és a június ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség jelenleg csak töredéke (fele-negyede) az optimális mennyiségnek.
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, amikor lett volna csapadék, akkor is nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen és tartósan. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást mostanra behozta, mely így nagyjából megfelel az optimális értéknek.

A következő 8-10 napban sem változik számottevően időjárásunk. Ma estétől egy hidegfront hatására főként az ország északi felén lehetnek záporok, zivatarok, de csak elszórtan valószínű számottevő mennyiség. A front hatására leginkább északkeleten esik vissza pár fokkal a hőmérséklet, de szerdán és csütörtökön már országszerte hőség várható 35 fok körüli maximumokkal, igen erős UV sugárzással.  Csütörtökön érkezik egy újabb hidegfront, melyhez kötődően a nap második felétől péntek délig ismét az északi országrészben lehetnek nagyobb eséllyel záporok, zivatarok. Összességében hazánk túlnyomó részén a következő egy hétben tovább száradnak a talajok, és egyre nagyobb területen várható súlyos aszály. Péntektől néhány fokkal mérséklődik a meleg, de a hétvégén is 30 fok körüli csúcsértékekre lehet számítani. Kedden és pénteken nagy területen lesz erős, néhol viharos, a többi napon pedig élénk a szél.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. június 23.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2025. június 20-ig (mm)

2. ábra
10 napos csapadékösszeg 2025. június 10-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. június 22-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. június 22-én (%)

5. ábra
Vízhiány a talaj fölső egy méteres rétegében a telítettséghez képest 2025. június 22-én (mm)

6. ábra
Minimumhőmérsékletek 2025. június 21-én (Celsius fok)

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

9. ábra
Kukorica Himod térségében (Győr-Moson-Sopron vármegye) 2025. június 23-án (fotó: Kiss Márton)

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index sokéves átlagtól vett eltérése a 2025. június 2. és 17. közötti időszakban

11. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2025. június 22-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

12. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2025. június 22-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)