Talán a hét legvégétől érkezhet érdemi csapadék

Az elmúlt héten két hidegfront is átvonult fölöttünk. Hétfőn az északnyugati országrészben esett 5-15 mm csapadék, míg másfelé gyakorlatilag semmi. Péntek már sokfelé volt zápor, zivatar, de a heti összeg is csak kis területen haladja meg a 10 mm-t (1. ábra). Összességében rendkívüli szárazság tombol hazánkban, az elmúlt 30 napban a középső országrészben nagy területen 5 mm alatt maradt a csapadék mennyisége, csak az Alpokalján esett 30-50 mm (2. ábra). A 30 napos csapadékhiány jellemzően 30 és 80 mm közötti (3. ábra), míg a 90 napos 50-120 mm (4. ábra). A felső egy méteres talajréteg hazánk túlnyomó részén kritikusan száraz, ez alól csak az északnyugati országrész a kivétel, a nedvességtartalom a felszín közelében a 20%-ot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában, és a középső és mélyebb talajrétegekben is 30% alatt marad (5. ábra). A felső egy méteres rétegből 100-140 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest (6. ábra). 2022-ben ezek a számok hasonlóak voltak a keleti országrészben, a Dunántúlon, főként délnyugaton azonban jóval több nedvességet tartalmazott akkor a talaj. Az Alpokalja kivételével a mezőgazdasági aszály tovább fokozódott az elmúlt héten, hazánk döntő részét nagyfokú, az Alföldet már súlyos aszály jellemzi (7. ábra).
A hőmérséklet csúcsértéke csak pénteken-szombaton mérséklődött 30 Celsius fok alá, egyébként egész héten fölötte volt. A legmelegebb csütörtökön alakult ki, akkor 38-39 fokos maximumok is előfordultak (8. ábra).    

Az őszi vetések is megsínylették a májusi, júniusi csapadékhiányt, a szokásosnál hamarabb beértek, megkezdődött az aratás.
A kukoricát, a napraforgót és a szóját nagyon megviseli a csapadékhiány. Ilyen időben a kukorica mélyebbre hatoló gyökérzetet fejleszt, de az idén a mélyebb talajrétegekben is kevés nedvességet talál. Egyelőre még zöldek a levelek, a napraforgó helyenként már virágzik, de nagyon rossz állapotban vannak a kultúrák (9-11. ábra), égető szükség lenne a csapadékra.

Az elmúlt egy hét során csak rövid ideig volt vizes a növények levélének felülete, a gombás megbetegedések kialakulása szempontjából ez elenyésző. Párás időszak sem volt jellemző, inkább a légköri aszály okoz egyre súlyosabb gondokat.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke hazánk nagyobb részén tovább csökkent a csapadékhiány és az őszi vetések érése miatt, a csökkenés csak az erdőkkel nagyobb arányban borított vidékekre nem jellemző. Az anomália térkép egyre nagyobb területen mutatja az aszály hatását, a legsúlyosabb helyzet az Alföldön van (12. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 600 és 690 foknap között alakul, a magasabb értékek a délkeleti országrészben jellemzőek (13. ábra). Az aktuális értékek a tavalyiaktól mintegy 50-110 foknappal vannak elmaradva, a sokéves átlagnak viszont nagyjából megfelelnek. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen elmarad, többnyire átlagosnak mondható.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramokon* (14. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények között vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben, és bár április első felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, a talajoknak az őszi vetések gyökérzete által érintett rétege továbbra is bőven tartalmazott nedvességet. Április közepétől többfelé érkeztek záporok, de országos áztató eső nem volt, a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlenné vált. Május nagyobb részét hűvös idő jellemezte, de a csapadék elmaradt az átlagtól és a szükségestől, különösen az Alföld középső részén, így arrafelé egyre jobban kiszáradt a talaj. A repce virágzásának végén és a búza virágzásakor, amikor a legtöbb nedvességre lenne szükség, egyre nagyobb terültre kezdett kiterjedni és fokozódni az aszály a keleti tájakon. Május utolsó dekádjában azonban erre a területre is jelentősebb csapadék érkezett, ami a szemképződés fázisában igen jól jött ezen kultúrák számára. A hűvös május után a meteorológiai nyár beköszöntével rögtön az első hőhullám is megérkezett, de csapadék alig hullott júniusban, az aszály a hónap közepére az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott, csak északnyugaton enyhítette némi eső június utolsó hetében. A búza június közepén gyors érésnek indult, a hónap végéhez közeledve pedig megkezdődött az aratás. A szeptember elejétől a vegetációs időszak végéig összegzett csapadék hazánk nagyobb részén az optimálistól 80-100 mm-rel marad el, de az országon belül nagyok a különbségek: délnyugaton 40 mm-rel több, a délkeleti országrészben viszont 160-170 mm-rel kevesebb esett.
A halmozott hőösszeg novembertől-decembertől folyamatosan meghaladta az optimális értéket.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Miskolc térségére vonatkozóan mutatunk be (15. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és a június eleje ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott, a hónap végére már nagyfokú, sőt az Alföldön már a legmagasabb (súlyos) kategóriájú aszály alakult ki. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség jelenleg csak töredéke (harmada-ötöde) az optimális mennyiségnek.
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen és tartósan. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást mostanra behozta, mely így nagyjából megfelel az optimális értéknek.

Az előttünk álló hét nagyobb része nem hoz változást időjárásunkban, marad a szárazság. A hét vége felé közeledve növekszik majd a záporok, zivatarok kialakulásának valószínűsége. A jövő hétre van esély arra, hogy nagyobb területre érkezik számottevő csapadék, de ez ma még meglehetősen bizonytalan. Péntekig azonban még tovább száradnak a talajok, az aszály fokozódására lehet számítani. A hőmérséklet csütörtökig emelkedik, akkor néhol az országban akár a 40 fokot is megközelítheti a csúcsérték. A hét végétől fokozatosan mérséklődik majd a forróság.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. június 30.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2025. június 27-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2025. június 29-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. június 29-ig (mm)

4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. június 29-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. június 29-én (%)

6. ábra
Vízhiány a talaj felső egy méteres rétegében a telítettséghez képest 2025. június 29-én (mm)

7. ábra
Mezőgazdasági aszályszint nyári kultúrákra 2025. június 29-én

8. ábra
Maximum hőmérsékletek 2025. június 26-án (Celsius fok)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

11. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közéne északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

12. ábra
Az április 1-től 10 fokos bázishőmérséklettel kukoricára számolt hőösszeg alakulása 2025. június 29-én (foknap)

13. ábra
NDVI anomália a 2025. június 10. és 25. közötti időszakra (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

14. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2025. június 29-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

15. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2025. június 29-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)