Csökkenő csapadékhajlam, fokozódó aszály

A múlt hét első felében csak elszórtan, főként hétfőn fordultak elő záporok, majd péntek estétől előbb a Dunántúl északinyugati, nyugati tájain, majd szombaton a Dunántúlon már sokfelé és az északi határ mentére is kiterjedt a csapadék, ami csak igen lassan mozgott kelet felé. Vasárnap a Dunántúl déli részén és a Duna vonalában, estétől a Tisza mentén, majd a keleti határszélen esett. A péntek estétől hétfő reggelig lehullott csapadék mennyiségében ezúttal is jelentős területi különbségek voltak tapasztalhatók (1. ábra). A Dunántúl nyugati felén többfelé, míg máshol csak egy-egy felhőszakadás által érintett kisebb foltban esett 20 mm-t meghaladó mennyiség, ugyanakkor a Duna –Tisza közén és a Tiszántúl középső sávjában nagy területen alig esett. Az elmúlt harminc nap csapadékeloszlása is hasonló jellemzőket mutat, a Dunántúl nyugati felén és a keleti határszélen valamint északkeleten 80-120 mm, esett, ami meghaladja az ilyenkor szokásos mennyiséget, ugyanakkor az Alföld jelentős részén csak 20-50 mm hullott, ami csak a fele a sokéves átlagnak (2., 3. ábra). Ennek megfelelően főként az Alföldön tapasztalható sokfelé nagyfokú aszály.
A hétvégi csapadék hatására a felszín közeli talajréteg hazánk jelentős részén átnedvesedett (4. ábra), azonban ennek hatása csak igen rövid ideig tart, és a 10 cm-nél mélyebb rétegekbe csak a Dunántúl nyugati felén jutott a nedvességből. A középső és mélyebb talajréteg hazánk túlnyomó részén kritikusan száraz (5. ábra).
A hőmérséklet a múlt héten csak lassan emelkedett, péntekig jellemzően 30 fok alatt maradtak a maximumok, majd az érkező hidegfront hatására szombaton csak a nyugati országrészben, vasárnap már keleten is visszaesett pár fokkal a hőmérséklet. A minimum értékek múlt szerdától csökkentek többfelé 15 fok alá, és csütörtökön és pénteken a napi hőingás többfelé elérte a 17-20 fokot.   

A nyári növényeket rendkívül megviselte a júniusi, július eleji csapadékhiány, az állományok fejletlenebbek, zöld tömegük jóval kevesebb az ilyenkor szokásosnál. A csapadékeloszlásnak megfelelően azonban nagyon nagyok a területi különbségek, vannak kiterjedt térségek, ahol nagyon rossz termés várható, a kukoricán például nem képződött cső. Vannak vidékek (ez jóval kisebb terület), ahol még elfogadhatók a kilátások (6. és 7. ábra). A kukoricának és a napraforgónak a következő 2-3 hétben még számottevő mennyiségű csapadékra lenne szüksége.

Az elmúlt héten hétfőn északkeleten, pénteken nyugaton, északnyugaton, majd a hétvégén már sokfelé tartósan vizes volt a növények levelének felülete, mely kedvező körülmény a gombás megbetegedések kialakulásához (8. ábra). A hétvégén hosszabb párás időszakok is előfordultak.

Az NDVI vegetációs index térképeink a július végére, augusztus legelejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke hazánk túlnyomó részén további csökkenést mutat, ahogy az évnek ebben a szakában jellemző szokott lenni. Az anomália térképen jelentősen csökkent a negatív eltérés kiterjedése, de az aszály hatása az Alföldön és a Dunántúl keleti tájain így is látványosan megmutatkozik az átlagosnál jóval kevesebb zöld tömeg mennyiségben. (9. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 970 és 1120 foknap között alakul, a magasabb értékek a déli országrészben jellemzőek, az alacsonyabbak északon (10. ábra). Az aktuális értékek a tavalyiaktól mintegy 120-180 foknappal vannak elmaradva, a sokéves átlagot viszont 20-50 foknappal meghaladják. Ez alól csak az északkeleti országrész kivétel, ahol kissé elmaradnak az átlagtól. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen elmarad, de többnyire átlagosnak mondható vagy annál kissé előrébb jár.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Miskolc és Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. és 12. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és a június ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. Egész június alig hozott csapadékot, az aszály egyre nagyobb mértéket öltött, majd július első hetének végén tetőzött. Július második hetében több hullámban országos csapadék érkezett, mely sokfelé életmentő volt. Szeszélyes területi eloszlásban az ország mintegy harmada alaposan megázott (>40 mm), harmada 20-40 mm-t kapott, harmadán viszont kevés esett. Július végén majd augusztus legelején érkeztek újabb jelentősebb esők, de ezeknek is szeszélyes volt a területi eloszlása, egyes térségek cskanem teljesen kimaradtak az esőből. Az aszály átmeneti mérséklődés után egyre nagyobb területre tért vissza, a kukoricát többfelé elkezdték lesilózni, mert nem hozott volna termést. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség csak fele-negyede az optimális mennyiségnek.
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen és tartósan. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást júniusra behozta, majd a többször hűvös júliusban ismét kismértékű elmaradást gyűjtött össze.

A folytatásban a hét első felében még marad a változékony idő, majd csütörtöktől anticiklon alakítja időjárásunkat, és száraz, napos időjárásra lehet számítani egyre emelkedő hőmérsékletekkel. A hétfő délutáni-esti elszórt záporok, zivatarok után, kedden legfeljebb a keleti országrészben fordulhat elő egy-egy zápor, majd szerdán hajnaltól északnyugatról délkelet felé egy csapadéksáv vonul át fölöttünk, és még mögötte is kialakulhatnak záporok, de összességében nem nagy mennyiségű csapadékra van kilátás. Hazánk nagy részén a heti csapadékösszeg 5 mm alatt valószínű, így az aszály területi kiterjedése és mértéke egyaránt nőni fog. A hét második felében légköri aszály várható, a levegő páratartalma napközben 40, a hétvégén 30% alatt alakul. A hőmérséklet csúcsértéke a hét első felére jellemző 25-30 fok közötti értékekről péntektől 30-35 fok között alakul, de a hétvégén az Alföldön már ennél is melegebb lesz. Éjszakánként azonban sokfelé 15 fok alá hűl a levegő.  

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. augusztus 4.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2025. augusztus 3-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2025. augusztus 3-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. augusztus 3-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. augusztus 3-án (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. augusztus 3-án (%)

6. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

8. ábra
Vizes levél időtartam fásszárú növényekre a 2025. augusztus 4. reggel 8 órát megelőző 72 órában (óra)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2025. július 19. és augusztus 3. közötti időszakban

10. ábra
Az április 1-től 10 fokos bázishőmérséklettel kukoricára számolt hőösszeg értékének alakulása 2025. augusztus 3-án (foknap)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2025. augusztus 3-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2025. augusztus 3-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)