Augusztus első felét is száraz idő jellemzi

A hónap első hétvégéjén a lassan átvonult hidegfront főként a Dunántúlt és a Tisza-menti területet öntözte meg 5-20 mm közötti csapadékal, de nyugaton helyenként 25-60 mm is lehullott. A középső országrészben és a Tiszántúl nagy részén ekkor csak elenyésző eső esett, hétfőn este azonban egy magassági hidegörvény hazánk keleti, északkeleti harmadára is többfelé hozott 5-20, néhol 30-50 mm közötti mennyiséget. Szerdán pedig egy gyenge hidegfrontból esett pár csepp eső, azóta teljesen száraz az idő. Az elmúlt tíz nap csapadékösszege így nagy területi változékonyságot mutat: sokfelé hullott 10 és 25 mm közötti, foltokban 30-60 mm közötti mennyiség, de a középső és keleti országrészbe többfelé csak 1-4 mm jutott (1. ábra). A 30 napos csapadékösszegben hazánk döntő részén jelentős, 30-60 mm a hiány (2. ábra). A 90 napos csapadékösszegben a keleti és nyugati határszélen néhol csak 20-40 mm, míg a középső országrészben 100-140 mm az elmaradás a sokéves átlaghoz képest (3. ábra). A felszín közeli talajréteg nedvességtartalma a Dunántúl nagyobb részén és északkeleten még kielégítő, a középső országrészben viszont csontszáraz (4. ábra). A középső talajréteg már nagyobb területen kritikusan száraz (5. ábra), a fél méternél mélyebb rétegben pedig országszerte igen kevés a nedvesség. A középső és a déli területeken nagyfokú és súlyos intenzitású az aszály (6. ábra).
A hőmérséklet csúcsértéke a múlt hét első felében többnyire 25 és 30 fok között alakult, majd a hét végére forró levegő érkezett fölénk. Vasárnap helyenként a 40 Celsius fokot közelítette a maximum, Körösladányban megdőlt a napi hőmérsékleti rekord 39,9 fokkal (7. ábra). Vasárnap estétől pár fokkal hűvösebb levegő érkezett térségünkbe.

A nyári növényeket rendkívül megviselte a júniusi és júliusi csapadékhiány, és bár az elmúlt egy hónapban főként északnyugaton és keleten jelentős csapadék öntözte a szántóföldeket, de az állományok sokfelé fejletlenek, zöld tömegük jóval kevesebb az ilyenkor szokásosnál (8. és 9. ábra). A csapadékeloszlásnak megfelelően nagyon nagyok a területi különbségek az öntözetlen táblákon (10. ábra), az Alföldön kiterjedt területen igen rossz termés várható, a kukoricán például sokfelé nem képződött cső (11. ábra), azt többfelé már le is silózták. Azonban vannak vidékek (ez jóval kisebb terület), ahol még elfogadhatók a kilátások. Miskolc közvetlen környékén például még szép zöldek a viaszérésben járó kukorica állományok és csövek is jól mutatkoznak (12. ábra), míg a napraforgón is elég szép tányérok láthatók (13. ábra).

A múlt hét elején még sokfelé volt tartósan vizes a növények levelének felülete, ami kedvező körülményt teremtett a gombás megbetegedések kialakulásához (14. ábra), a hét közepétől azonban teljesen szárazak voltak a levelek. Akkor a csapadékos területeken hosszabb párás időszakok is előfordultak.

A legfrisebb NDVI vegetációs index térképeink a július második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke kis mértékben növekedett a júliusi esők hatására. Az anomália térkép a nyár első felében szinte országszerte jelentős negatív eltérést mutatott, most azonban a Dunántúl jelentős részén és északkeleten már inkább több a növényzet zöldtömege a szokásosnál, míg az Alföldön továbbra is a súlyos aszály jelei mutatkoznak (15. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1050 és 1200 foknap között alakul, a magasabb értékek a déli országrészben jellemzőek, az alacsonyabbak északon (16. ábra). Az aktuális értékek a tavalyiaktól mintegy 120-170 foknappal vannak elmaradva, a sokéves átlagot viszont 10-50 foknappal meghaladják. Ez alól csak az északkeleti országrész kivétel, ahol kissé elmaradnak az átlagtól. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen elmarad, de többnyire átlagosnak mondható vagy annál kissé előrébb jár.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (17. és 18. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és a június ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. Egész június alig hozott csapadékot, az aszály egyre nagyobb mértéket öltött, majd július első hetének végén tetőzött. Július második hetében több hullámban országos csapadék érkezett, mely sokfelé életmentő volt. Szeszélyes területi eloszlásban az ország mintegy harmada alaposan megázott (>40 mm), harmada 20-40 mm-t kapott, harmadán viszont kevés esett. Július végén majd augusztus elején érkeztek újabb jelentősebb esők, de ezeknek is szeszélyes volt a területi eloszlása, egyes térségek csaknem teljesen kimaradtak az esőből. Az aszály átmeneti mérséklődés után egyre nagyobb területre tért vissza, a kukoricát többfelé elkezdték lesilózni, mert nem hozott volna termést. Ahogy a csapadékban, a terméskilátásokban is hatalmas különbségek alakultak ki az országon belül az öntözetlen kukoricatáblákon. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség csak fele-ötöde az optimális mennyiségnek.
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen és tartósan. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást júniusra behozta, majd a többször hűvös júliusban ismét kismértékű elmaradást gyűjtött össze.

Az előttünk álló héten anticiklon alakítja időjárásunkat, így napos, száraz, meleg időre van kilátás. A hőmérséklet szombatig napról napra emelkedik, szombaton néhol ismét előfordulhat 40 fok közeli csúcsérték. Vasárnap érkezhet pár fokkal kevésbé forró levegő. Számottevő csapadékra a következő 8-10 nap során nincs kilátás. Az erős párolgás mellett a talajok gyorsan veszítenek majd nedvességtartalmukból, a mezőgazdasági aszály területi kiterjedése és mértéke jelentősen növekedni fog. Magas UV-sugárzás is várható, ami az érésben lévő zöldségeknél, gyümölcsöknél napégést okozhat.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. augusztus 11.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2025. augusztus 10-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. augusztus 10-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. augusztus 10-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. augusztus 10-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. augusztus 10-én (%)

6. ábra
Mezőgazdasági aszályszint nyári kultúrákra 2025. augusztus 10-én

7. ábra
Maximumhőmérsékletek 2025. augusztus 10-én (Celsius fok)

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

10. ábra
Kukorica Balatonkiliti (Somogy vármegye) térségében 2025. 08. 10-én (fotó: Kovács Attila)

11. ábra
Kukorica Pusztaottlaka (Békés vármegye) térségében 2025. 08. 09-én (fotó: Kovács Gabriella)

12. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2025. 08. 11-én (fotó: Kovács Attila)

13. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2025. 08. 11-én (fotó: Kovács Attila)

14. ábra
Vizes levél időtartam lágyszárú növényekre a 2025. augusztus 8. reggel 8 órát megelőző 24 órában (óra)

15. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2025. július 12-27. közötti időszakban

16. ábra
Az április 1-től 10 fokos bázishőmérséklettel kukoricára számolt hőösszeg 2025. augusztus 10-én (foknap)

17. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2025. augusztus 10-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

18. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2025. augusztus 10-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)