Az Alföldön csak lassan mérséklődik az aszály

A hét első felének esői, záporai sokfelé adtak alapos öntözést, de a Duna-Tisza közének déli felén ezúttal is alig esett, arrafelé továbbra is igen száraz a talaj. A héten főként vasárnap, majd a jövő hét első felében ismét többfelé számíthatunk csapadékra, így várhatóan az eddig szárazabb területeken is mérséklődni fog az aszály. A hőmérsékletben nem valószínű drasztikus visszaesés, továbbra is az átlagosnál melegebb időre van kilátás.

Az elmúlt egy hétben több napon is szinte egy helyben álló, alig mozduló zivatarcellákból fordultak elő felhőszakadások, az ország nagy részén azonban szerdáig csak elenyésző mennyiség vagy egyáltalán semmi nem esett. Szerdán, majd csütörtök reggelig egy átvonuló ciklonhoz kötődően hazánk nyugati, északnyugati harmadán jellemzően 10-30 mm közötti eső esett, míg a Nagykanizsa-Budapest-Sátoraljaújhely vonaltól délkeletre 10, többfelé 2 mm alatti mennyiségeket mérhettünk. Csütörtök reggel újabb csapadékzóna érte el hazánkat, melyből a Tiszántúlon várható egy öntözésnyi mennyiség. Így a szombat reggeltől szerda éjfélig lehullott csapadék igen nagy területi eltéréseket mutat (1. ábra), ahogy a 30 napos csapadékösszegben is akár 8-9-szeres eltérések vannak egymáshoz közeli területek között is (2. ábra). Jellemzően hazánk déli, délkeleti kétharmadán esett kevesebb a sokéves átlagnál (3. ábra).
A talaj felszín közeli része sokfelé átnedvesedett (4. ábra), de a fél méternél mélyebb rétegbe csak kevés helyen jutott a nedvességből (5. ábra). A Duna-Tisza közének déli kétharmadán továbbra is sokfelé súlyos és a Tiszántúlon valamint a Mezőföldön is többfelé nagyfokú mezőgazdasági aszály tapasztalható.
A hőmérséklet 2-5 fokkal a sokéves átlag fölött alakult. Többnyire enyhék voltak az éjszakák, csak a derült hajnalokon és területeken csökkent 15 fok alá a hőmérséklet, de 10 fok alatti értékek nem voltak jellemzőek. A maximumok az Alföldön a múlt hét második felében sokfelé 30 fok fölött alakultak (6. ábra), és a hét első felében is 25-30 fok közötti értékeket mérhettünk, csak a tartósan borult esős tájakon volt ennél hűvösebb.

A nyári növényeket rendkívül megviselte a június óta tartó mezőgazdasági aszály. Bár az ország egyes részeit bizonyos időszakokban kiadós csapadék öntözte, az állományok zömének zöld tömege jóval kevesebb volt a szokásosnál a szezonban, és hamar megkezdődött a növényszáradás (7. és 8. ábra). Az öntözetlen táblákon a csapadékeloszlásnak megfelelően nagyon nagyok a területi különbségek hazánk területén. A középső országrészben kiterjedt területen igen rossz a termés, azonban vannak vidékek főként a Kisalföldön és északkeleten, ahol még elfogadhatók a kilátások (9. és 10. ábra). A jelenlegi csapadék már nem használ, csak rontja a termés minőségét.
Az aktuális szántóföli munkák között szerepel a repce vetése illetve ehhez a talajelőkészítés. Ennek a növénynek csökken a vetésterülete többek között az elmúlt évek száraz tavaszai miatt. A már elvetett állományok csírázásához, keléséhez valamint a még vetés előtt álló földek talajelőkészítéséhez egyaránt jól jött az eső, bár a középső országrészben nagy területen túl száraz a talaj a munkákhoz.

A múlt hét második felében csak helyenként a hét első felében azonban minden nap többfelé volt tartósan vizes a növények levelének felülete, ami a gombás megbetegedések szempontjából lényeges. Párás időszakok a csapadékhulláskor és éjszaka voltak jellemzőek.

Az NDVI vegetációs index térképeink az augusztus végére, szeptember első napjaira vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az ország nagyobb részén csökkent, ami az év ezen időszakában természetes. Az anomália térképen az előző időszakhoz hasonlóan, az Alföldön és a Dunántúl keleti tájain is az aszály hatását mutató nagy negatív eltérés a jellemző, és a korábban pozitív eltérést mutató nyugati, északnyugati és az északkeleti országrészekben is nőtt az átlagosnál kevesebb zöld tömeggel rendelkező terület nagysága. (11. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1370 és 1580 foknap között alakul, már bőven elérte a kukorica éréséhez szükséges értéket. A magasabb értékek a déli országrészben jellemzőek, az alacsonyabbak északon. Az idei hőösszeg a tavalyitól jelenleg mintegy 200-250 foknappal van elmaradva, a sokéves átlagot viszont 10-80 foknappal meghaladják, csak északkeleten van néhol kis elmaradás. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció fenológiai fázisai a tavalyitól időben jelentősen elmaradnak, de többnyire átlagosnak mondhatók vagy annál kissé előrébb járnak.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza és Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramokon* (12. és 13. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és a június ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. Egész június alig hozott csapadékot, az aszály egyre nagyobb mértéket öltött, majd július első hetének végén tetőzött. Július második hetében több hullámban országos csapadék érkezett, mely sokfelé életmentő volt. Szeszélyes területi eloszlásban az ország mintegy harmada alaposan megázott (>40 mm), harmada 20-40 mm-t kapott, harmadán viszont kevés esett. Július végén majd augusztus elején érkeztek újabb jelentősebb esők, de ezeknek is szeszélyes volt a területi eloszlása, egyes térségek csaknem teljesen kimaradtak az esőből. Az aszály átmeneti mérséklődés után egyre nagyobb területre tért vissza, a kukoricát többfelé elkezdték lesilózni, mert nem hozott volna termést. Ahogy a csapadékban, a terméskilátásokban is hatalmas különbségek alakultak ki az országon belül az öntözetlen kukoricatáblákon. Augusztus közepén egyre többfelé megindult a növényszáradás, így a hónap végi esők az állományokon már csak néhol segítettek, a szeptemberi csapadék pedig csak rontott a terméskilátásokon. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség az egész szezonban jócskán elmaradt az optimálistól, jelenleg a Duna-Tisza közén még a 100 mm-t sem éri el.
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen és tartósan. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást júniusra behozta, majd a többször hűvös júliusban ismét kismértékű elmaradást gyűjtött össze, ami augusztus második felében kissé tovább nőtt. A meleg szeptember az érést segíti.

A folytatásban csütörtökön még többfelé, főként a Tiszántúlon és a déli országrészben várható eső, zápor, néhol zivatar, majd pénteken és szombaton csak kevés helyen valószínű csapadék. Vasárnap egy nyugatról kelet felé átvonuló frontrendszerhez kötődően lehet többfelé esőre, záporokra, zivatarokra számítani. Hétfőn és kedden napközben száraz időre van kilátás, majd kedd estétől nő meg ismét a csapadékhajlam. Összességében területi átlagban 5-15 mm közötti csapadék valószínű az előttünk álló egy hétben, így lassan az eddig szárazabb területeken is az aszály mérséklődésére lehet számítani. A hőmérséklet továbbra is az ilyenkor szokásosnál magasabban alakul, pénteken és szombaton 25-30 fok közötti maximumok várhatók, majd a vasárnap átvonuló front hatására pár fokkal visszaesik a hőmérséklet, de még kedden is 25 fok körül alakul. A hét közepétől valószínű további néhány fokos lehűlés. A minimum értékek nem változnak számottevően.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. szeptember 11.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2025. szeptember 10-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2025. szeptember 10-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. szeptember 10-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. szeptember 10-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. szeptember 10-én (%)

6. ábra
Maximum hőmérsékletek 2025. szeptember 5-én

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva