Aranyat érő májusi eső

Visszatekintés

A múlt hét első felében még nagyrészt napos, száraz időben volt részünk. Szerdán este kezdődött változás, a délnyugatira forduló áramlás hozott több kisebb záporos csapadékhullámot hazánk területére. A hét végén már csak elszórt záporok alakultak ki. Az elmúlt 10 nap alatt csak kisebb foltokban esett 10 mm-t meghaladó csapadék az országban, de az Alföldön egy-egy intenzívebb záporból néhol 20 mm is lehullott (1. ábra). Az elmúlt 30 nap alatt sem esett sokkal több, jellemzően 30-50 mm a havi csapadékhiány (2. ábra). A 90 napos csapadékösszeg is jóval elmarad a sokéves átlagtól, a Tiszántúlon a 80 mm-t is meghaladja a hiány (3. ábra).

A talaj felső 30-40 cm-es rétege sokfelé rendkívül száraz (4. ábra), de a 40-60 cm közötti réteg is kritikusan száraz állapotban van az Alföldön és a Mezőföldön, ahol a mélyebb rétegek eleve fel sem töltődtek a tél folyamán. A felső egy méteres rétegből ezeken a területeken 80-120 mm, míg máshol 50-70 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest (5. ábra).

A hőmérséklet a hét első felében a hűvös éjszakák után nyáriasan alakult, kedden 30 fok körüli maximumok voltak jellemzőek (6. ábra). Csütörtökre a tartósan csapadékos területen 20 fok alá estek vissza a csúcsértékek (7. ábra), majd a hét végére ismét a 25 fok körüli értékek voltak a jellemzőek.

Főbb növényi kultúrák

Az őszi búza vetésekben a tartós csapadékhiány egyre jobban megmutatkozik, zöld tömegük már nem növekszik, hanem stagnál, illetve csökkenni kezdett (8. és 9. ábra). Az őszi árpa kalászol. A repce a virágzás végén jár, de kevés az oldalhajtás, így kevés a becő és a meglévők is kicsik. A virágzás kritikus fázisában alig kaptak csapadékot az állományok, gyökérzónájukban egyre kevesebb nedvesség található. Az érkező csapadék mindenképpen sokat jelent az állományoknak, a további veszteségeket jelentősen csökkenti. Jelenleg hazánk nagyobb részén közepes vagy enyhe az őszi vetésekre vonatkozó mezőgazdasági aszály (10. ábra), az elmúlt napokban az aszályhelyzet kissé javult.

A nyári kapás növények vetésekor a magok igen száraz talajba kerültek, és az áprilisi csapadékmennyiség a tűzoltáshoz is csak kevés helyen volt elég. Az állományok öntözés nélkül egyenetlenül, gyengén vagy sehogy sem keltek ki. Miskolc térségében a napraforgó és a kukorica, ha nehezen is, de kikelt, a kis növényeket a szárazság és a fagyok is megviselték. Ezekre a növényekre vonatkozóan országszerte nagyfokú vagy súlyos az aszály, csak kisebb körzetekben enyhült ennek fokozata (11. és 12. ábra).

A gyümölcsök többször és sokfelé szenvedtek komoly fagykárokat áprilisban és május első hajnalán is, nagy területre kiterjedően hatalmas károk keletkeztek szinte minden kultúrában.
Az egyik legfontosabb mézelő növényünk, az akác is sokfelé lefagyott, ahol megmaradt, ott viszont már virágzik.

Levélnedvesség tartam

A múlt héten szerdán és főleg csütörtökön volt nagy területen tartósan vizes a növények levélének felülete (13. ábra), ami a gombás megbetegedések kialakulásának és terjedésének kedvezett. Ebben az időszakban hosszabb párás időszakok is kialakultak. A folytatásban is többször várható majd csapadék, a növényvédelemre az eddigieknél jobban kell majd figyelni.

Műholdas vegetációs index

Az NDVI vegetációs index térképeink az április második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke többnyire elég magas, de az intenzív növekedés már csak a magasabban fekvő területekre jellemző, máshol stagnálás, illetve főként az Alföldön csökkenés figyelhető meg. Az anomália térkép továbbra is zömében a szokásosnál fejlettebb vegetációt mutat, azonban a pozitív eltérés mértéke egyre csökken, azaz a szokásosnál időben előrébb járó növényzetet a csapadékhiány egyre inkább visszaveti.

Hőösszeg

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 180 és 200 foknap között alakul. Ez a tavalyi értéknél 5-20 foknappal kevesebb, a sokéves átlagnak viszont nagyjából megfelel. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődéséhez a hőmérsékleti feltételek a tavalyitól kissé elmaradnak, de a sokéves átlagnak megfelelőek.

Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramon* (14. ábra).

Szeptember első felében országszerte megszűnt vagy jelentősen mérséklődött a nyár nagy részére jellemző aszály. A csapadék igen jól jött a frissen elvetett repce csírázásához és keléséhez, amit ezt követően száraz, nyáriasan meleg idő segített. Szeptember utolsó hetében hűlt le jelentősen az idő, és bár többször, többfelé voltak kisebb esők, záporok, összességében szeptemberben és október első két dekádjában is jóval kevesebb csapadék hullott a szokásosnál. A repce szeptemberben jellemzően kellően megerősödött (bár a déli országrészben hiányosan kelt táblák is előfordultak), az őszi kalászosokat főként az Alföldön száraz, poros talajba vetették.

Október utolsó dekádjában érkezett országos csapadék, ami sokat segített az állományok korai fejlődésében, de a délkeleti országrészben nem esett elegendő, arrafelé csak november második hétvégéjén nedvesedett át a talaj fölső rétege.

November második felében országszerte jelentős csapadék hullott részben hó formájában, és bár ekkor is a délkeleti országrészben esett a kisebb mennyiség, de az őszi vetések gyökérzónája ott is átnedvesedett.

Szinte az egész decembert őszies, borongós, szinte fagymentes és többnyire száraz idő jellemezte, sem hó, sem pedig hideg nem érkezett, így az Alföld talajainak 20-30 cm alatti rétegei szárazon fordultak 2026-ra.

Az új év hideggel és havazással indult, január 8-ra országos, összefüggő, 5-20 cm-es hóréteg alakult ki, mely bő két hétig meg is maradt. A havas felszín miatt kemény hideg is volt, többfelé -15 fok alá hűlt a levegő. Az őszi vetéseket a fagykártól a hóréteg védte. Január utolsó dekádjától jelentősen megenyhült és csapadékosra fordult az idő, így tovább nőtt a talajok nedvességtartalma.

Februárban több hullámban is tavaszias hőmérsékletek zavarták az állományok nyugalmi állapotát. Február végén, március elején napos, száraz, enyhe idővel érkezett meg a tavasz.

A száraz idő március utolsó hetéig kitartott, így a felszín közeli talajréteg egyre jobban kiszáradt, enyhe aszály kezdődött. Négy héten át tartó száraz időjárás után március 25-én kezdődött egy egy hetes esős időszak, az ország nagyobb részén 10-50 mm csapadék hullott. Az őszi vetések a szokásosnál korábban indultak fejlődésnek, közel ideálissá váltak a körülmények a hónap legvégére.

Az április időnként enyhe, majd több hullámban hűvös időt hozott sokfelé éjszakai fagyokkal, de ezek számottevő kárt nem okoztak a vetésekben. Eső alig esett, a csapadékhiány folyamatosan növekedett, egyre nagyobb terültre terjedt ki az egyre súlyosabb aszály. A repce a teljes virágzás, az árpa pedig a kalászhányás idején kritikus helyzetbe került, ez pedig gyenge termésátlagokat vetített előre.

A május is száraz idővel indult, az aszály tovább fokozódott, a táblákon nyár végére jellemző repedések jelentek meg a talajban. 7-e körül csapadékosabb időszak kezdődött, de az aszály csak lassan mérséklődött.

A szeptember elejétől összegzett csapadékmennyiség hazánk jelentős részén 100-160 mm-rel elmarad az optimálistól, ugyanakkor északon az őszi többlet miatt helyenként még annak nagyjából megfelelő. A hőösszeg országszerte az optimális érték fölött alakul.

Kukoricára vonatkozó agrogramot** Szolnok térségére vonatkozóan mutatunk be (15. ábra).

Az idén az átlagosnál melegebb kora tavaszi időjárás miatt már március végén elérte a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket. A talajok alaposan átnedvesedtek a március végi esőzések során, ezért a vetést kezdetben a sár hátráltatta. Április első napjaitól azonban hamar szikkadni, száradni kezdett a felszín, így időben el lehetett kezdeni a vetést.

Áprilisban azonban nagyon kevés csapadék érkezett, így a felső talajréteg is egyre szárazabbá, porosabbá vált. Már a vegetációs időszak kezdetén nagyfokú vagy súlyos aszály sújtotta az állományokat, ami április közepén csak átmenetileg és nem is mindenhol mérséklődött. A vetés helyenként még a hónap végére sem kelt ki, míg máshol egyenetlenül, gyengén kelt állományok voltak. A szárazság és az éjszakai fagyok is megviselték a gyenge állományokat.

A május is száraz idővel kezdődött, az aszály fokozódott. Május második hetében kezdődött csapadékosabb időszak, eleinte viszont csak kevés esővel.

A hőmérséklet kedvezően alakult az állományok kezdeti fejlődéséhez, a hőösszeg összességében az optimális érték körül van.

Előrejelzés

Az előttünk álló héten nyugatias áramlással több hullámban is nedves léghullámok érkeznek fölénk, így változékony, többször csapadékos idő várható. Ma és holnap nagy területen várható kiadós csapadék, eső, zápor, zivatar. Szerdán és csütörtökön elszórtan alakulhatnak majd ki záporok, majd péntektől ismét növekszik a csapadék esélye. Összességében a héten nagy területen várható 10-20 mm-t meghaladó csapadék, de a záporos jelleg miatt nagy területi különbségek lehetnek. A talaj fölső rétege sokfelé átnedvesedhet, az aszály jelentősen mérséklődhet, de a mélyebb rétegekbe várhatóan csak kevés helyen jut a nedvességből. A hőmérséklet csúcsértéke a hét első felében 15 és 20 fok között valószínű, csütörtöktől pár fokot melegeszik majd a levegő. Szerdán hajnalra a nyugat Dunántúl szélcsendes részein gyenge (-1 fok) fagy is előfordulhat.

Általános információk

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2026. május 11.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. November 20-ig a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegének nedvességtartalmát ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

** A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2026. május 10-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. május 10-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. május 10-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2026. május 10-én (%)

5. ábra
Vízhiány a telítettséghez képest a talaj felső egy méteres rétegében 2026. május 10-én (mm)

6. ábra
Maximum hőmérsékletek 2026. május 5-én (Celsius fok)

7. ábra
Maximum hőmérsékletek 2026. május 7-én (Celsius fok)

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2026. május 10-én

11. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2026. május 10-én

12. ábra
A nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint szezonális áttekintése 2026. május 10-ig

13. ábra
Fásszárú növényekre vonatkozó vizes levél időtartam (az az időtartam, amíg a növények levélzete hulló csapadék miatt vizes volt) a 2026. május 8. 8 órát megelőző 24 óra alatt (óra)

14. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2026. május 10-ig (részletes magyarázat a szövegben)

15. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Szolnok térségére 2026. május 10-ig (részletes magyarázat a szövegben)