Nagy területi különbségek a csapadékban

Visszatekintés

A mögöttünk álló egy hétben majdnem minden nap előfordultak elszórt záporok, zivatarok, kedden, szerdán és ma (csütörtökön) nagyobb területen is esett, de 10 mm-t meghaladó mennyiség csak kisebb körzetekben jött össze, ugyanakkor az ország területének több mint felén, elsősorban a Dunától keletre 2 mm sem hullott (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszegében is jókora területi változékonyság mutatkozik, foltokban 50-70 mm is leesett, ami szintén kevesebb, a sokéves átlagnál, helyenként azonban 5 mm-t sem mérhettünk május közepe óta (2-3. ábra). A 90 napos csapadékösszeg átlagtól vett negatív eltérése nagy területen eléri a 70-120 mm-t (4. ábra).

Az elmúlt napok esői, záporai átnedvesítették a talaj felső 10, néhol 30 cm-es rétegét (5. ábra), de hazánk túlnyomó részén nem vagy csak alig esett, így a teljes felső egy méteres réteg rendkívül száraz. Az Alföldön 140-170 mm, a Dunántúlon a délnyugati tájak kivételével 110-150 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest (6. ábra).

A hőmérséklet a Dunántúlon 3-4 fokkal, keleten 1-2 fokkal alakult magasabban az ilyenkor szokásosnál. A napi középhőmérséklet hétfőig 20-25 fok között alakult, kedden és szerdán már nagy területen meghaladta a 25 fokot.

Főbb növényi kultúrák

A kalászosok az idén a száraz, meleg időjárás hatására a szokásosnál hamarabb beértek így az aratás is hamarabb elkezdődött, és az ország nagy részén már be is fejeződött. Az időnként, kisebb körzetekben előfordult csapadék csak átmenetileg hátráltatta a betakarítást, de a termés minőségét nem rontotta. A termésátlagok meglehetősen alacsonyak.

A napraforgó virágzik, de többfelé látni már a virágzás végén járó táblákat, zöld tömege a műholdas mérések szerint nagyon alacsony, még a 2022-es évinél is kevesebb (7. ábra). A kukorica is virágzik, vannak az országban olyan terültek, ahol szépek az állományok, de a legtöbb helyen az öntözetlen táblák nagyon gyengék (8. ábra). Elsősorban a Dunántúl déli részén vannak a kedvezőbb körülmények, de Miskolc térségében is még bírja a növény (9. ábra). Másfelé az országban az elhúzódó aszály nagy károkat okozott, a június végi 40 Celsius fok körüli hőség hatására az állományok zöld tömege rohamosan csökkent, a levelek összesodródtak, az NDVI index értéke jellemzően a 2022-es érték alatt van (10. ábra). Jelenleg az ország túlnyomó részén közepes vagy nagyfokú mezőgazdasági aszály van (11. ábra), csak a délnyugati országrészben és kisebb körzetekben északkeleten van optimális nedvesség a talajban. Az április 1-től tartó időszak 76%-ában volt az ország területének legalább 30%-án legalább közepes aszály, a legtöbb aszályos nap eddig Pest és Hajdú-Bihar vármegyékben fordult elő (12. ábra). Jelentős, országos csapadékra lenne szükség, hogy a károk csökkenjenek.

Levélnedvesség tartam

Az elmúlt időszakban főként a Dunántúlon és az északkeleti tájakon volt tartósabban vizes a növények levélének felülete. Ez a gombás megbetegedések kialakulásához és terjedéséhez a legtöbb helyen nem elegendő, de a Dunántúl csapadékosabb, főként délnyugati tájain már beindíthat ilyen jellegű folyamatokat. Tartósan párás időszak nem volt jellemző.

Műholdas vegetációs indexek

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június végére és július első dekádjára vonatkozó állapotot mutatják. Az index értékében többfelé figyelhető meg további csökkenés, de ennek mértéke már nem olyan nagy, mint az előző időszakban, június második felében volt, amikor a kalászosok és a repce érését is tükrözte. A jelenlegi csökkenés már egyértelműen a csapadékhiánynak a jele. Az anomália térképen délnyugaton és északkeleten az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeg figyelhető meg, míg másfelé, hazánk nagy részén jelentős az elmaradás, és a negatív anomáliával érintett terület nagysága is nőtt (13. ábra). Ez jórészt a tartósan aszályos körülmények következménye, de szerepet játszik a vetésszerkezet eltolódása (több a kalászos) is.

A növényzet felszín fölötti szárazanyag mennyiségét mutató DMP nevű műholdas index június utolsó dekádjában az egész országban jelentősen elmarad az előző öt év átlagától. A szezon során összegzett érték a Duna-Tisza közén, a Hortobágy térségében és a Mezőföldön egyre növekvő mértékben marad el a szokásos értéktől, a szántókon a vetésforgó miatt vannak néhol pozitív anomáliák, de jellemző az elmaradás, az erdőkben viszont inkább kis többlet figyelhető meg.

Hőösszeg

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 800 és 940 foknap között alakul, a magasabb számok a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészekben jellemzőek. Ez a tavalyi értékeknél 30-70 foknappal, a sokéves átlagnál pedig mintegy 20-100 foknappal több. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődése a szokásos ütemhez képest előrébb jár, amihez az aszály miatt kialakuló kényszerérés még hozzátesz.

Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramon* (14. ábra).

Szeptember első felében országszerte megszűnt vagy jelentősen mérséklődött a nyár nagy részére jellemző aszály. A csapadék igen jól jött a frissen elvetett repce csírázásához és keléséhez, amit ezt követően száraz, nyáriasan meleg idő segített. Szeptember utolsó hetében hűlt le jelentősen az idő, és bár többször, többfelé voltak kisebb esők, záporok, összességében szeptemberben és október első két dekádjában is jóval kevesebb csapadék hullott a szokásosnál. A repce szeptemberben jellemzően kellően megerősödött (bár a déli országrészben hiányosan kelt táblák is előfordultak), az őszi kalászosokat főként az Alföldön száraz, poros talajba vetették.

Október utolsó dekádjában érkezett országos csapadék, ami sokat segített az állományok korai fejlődésében, de a délkeleti országrészben nem esett elegendő, arrafelé csak november második hétvégéjén nedvesedett át a talaj fölső rétege.

November második felében országszerte jelentős csapadék hullott részben hó formájában, és bár ekkor is a délkeleti országrészben esett a kisebb mennyiség, de az őszi vetések gyökérzónája ott is átnedvesedett.

Szinte az egész decembert őszies, borongós, szinte fagymentes és többnyire száraz idő jellemezte, sem hó, sem pedig hideg nem érkezett, így az Alföld talajainak 20-30 cm alatti rétegei szárazon fordultak 2026-ra.

Az új év hideggel és havazással indult, január 8-ra országos, összefüggő, 5-20 cm-es hóréteg alakult ki, mely bő két hétig meg is maradt. A havas felszín miatt kemény hideg is volt, többfelé -15 fok alá hűlt a levegő. Az őszi vetéseket a fagykártól a hóréteg védte. Január utolsó dekádjától jelentősen megenyhült és csapadékosra fordult az idő, így tovább nőtt a talajok nedvességtartalma.

Februárban több hullámban is tavaszias hőmérsékletek zavarták az állományok nyugalmi állapotát. Február végén, március elején napos, száraz, enyhe idővel érkezett meg a tavasz.

A száraz idő március utolsó hetéig kitartott, így a felszín közeli talajréteg egyre jobban kiszáradt, enyhe aszály kezdődött. Négy héten át tartó száraz időjárás után március 25-én kezdődött egy egy hetes esős időszak, az ország nagyobb részén 10-50 mm csapadék hullott. Az őszi vetések a szokásosnál korábban indultak fejlődésnek, közel ideálissá váltak a körülmények a hónap legvégére.

Az április időnként enyhe, majd több hullámban hűvös időt hozott sokfelé éjszakai fagyokkal, de ezek számottevő kárt nem okoztak a vetésekben. Eső alig esett, a csapadékhiány folyamatosan növekedett, egyre nagyobb terültre terjedt ki az egyre súlyosabb aszály. A repce a teljes virágzás, az árpa pedig a kalászhányás idején kritikus helyzetbe került, ez pedig gyenge termésátlagokat vetített előre.

A május is száraz idővel indult, az aszály tovább fokozódott, a táblák talajában nyár végére jellemző repedések jelentek meg. 7-e körül egy másfél hetes csapadékosabb időszak kezdődött, összességében 20-90 mm esővel, így csaknem mindenütt megszűnt az aszály, május utolsó két hete azonban ismét nagyrészt száraz időt hozott, pedig a kritikus szemképződés időszakában az optimális növényfejlődéshez további csapadékra lett volna szükség.

Június első felében változékony időjárás volt a jellemző, többfelé esett jelentős csapadék, azonban nagy területeken alig hullott valami, így jelentős különbségek kezdtek kialakulni az országban. Amíg délnyugaton kedvezőek voltak a talajnedvességi viszonyok, az Alföldön és a Mezőföldön nagy területen teljesen száraz volt a talaj, ismét egyre kiterjedtebbé vált az aszály. A június közepi elszórt záporok, zivatarok csak kisebb körzetekben hoztak érdemi csapadékot, de helyenként károkozó jégesők is kialakultak. A kalászosok és a repce hamar érésnek indultak, a 20. után érkezett rekord hőhullám az érést fölgyorsította, az aratás a szokásos időpont előtt, június végén elkezdődött, és gyorsan haladt.

Július első két hetében a nagyrészt száraz idő kedvezett az aratásra.

A szeptember elejétől összegzett csapadékmennyiség főleg tavasszal, a termés szempontjából az egyik legfontosabb időszakban maradt el az optimálistól. A hőösszeg a szezon során országszerte az optimális érték fölött alakult.

Kukoricára vonatkozó agrogramot** Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (15. ábra).

Az idén az átlagosnál melegebb kora tavaszi időjárás miatt már március végén elérte a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket. A talajok alaposan átnedvesedtek a március végi esőzések során, ezért a vetést kezdetben a sár hátráltatta. Április első napjaitól azonban hamar szikkadni, száradni kezdett a felszín, így időben el lehetett kezdeni a vetést.

Áprilisban azonban nagyon kevés csapadék érkezett, így a felső talajréteg is egyre szárazabbá, porosabbá vált. Már a vegetációs időszak kezdetén nagyfokú vagy súlyos aszály sújtotta az állományokat, ami április közepén csak átmenetileg és nem is mindenhol mérséklődött. A vetés helyenként még a hónap végére sem kelt ki, míg máshol egyenetlenül, gyengén kelt állományok voltak megfigyelhetők. A szárazság és az éjszakai fagyok is megviselték a gyenge növényeket.

A május is száraz idővel kezdődött, az aszály fokozódott. Május második hetében kezdődött csapadékosabb időszak, eleinte csak kevés, majd egyre többfelé jelentős esővel. Az országban lehullott 20-90 (délen volt a nagyobb, északkeleten a kisebb mennyiség) csapadék életmentőnek bizonyult. Az aszály nagy területen mérséklődött, majd meg is szűnt, de ez a helyzet az ország északi felén többfelé csak átmenetinek bizonyult, május második felében jóval kevesebb esett az optimálisnál.

Június első felét területileg és időben is erősen változékony időjárás jellemezte, egyes országrészek jelentős csapadékot kaptak, míg nagy területek kimaradtak az esőből. Hazánk középső tájain fokozódott az aszály, közepes, helyenként már nagyfokú szintet elérve. Jellemzően délnyugaton alakult ki kedvezőbb helyzet, míg az Alföldön és északon egyre növekedett a csapadékhiány, melyet a ritkán érkező kisebb esők csak átmenetileg enyhítettek. A június közepi zivatarok az ország déli területein helyenként károkozó jégesőt is hoztak, de érdemi csapadék csak kisebb körzetekben hullott. Június utolsó dekádját forró és száraz idő jellemezte, mely a száraz talajjal együtt nagyon megviselte a kultúrákat, a kukorica levele furulyázott, helyenként a növény kiszáradása is elkezdődött, a zöld tömeg országszerte csökkent. A hónap utolsó két napján érkezett zivatarok csak kisebb körzetekben hoztak érdemi csapadékot.

Július első két napján zivatarok okoztak a Nyugat-Dunántúlon és foltokban keleten jelentős csapadékot, ezt követően már csak elszórt záporok fordultak elő. A hónap közepén ismét nőtt a csapadékhajlam, főként a Dunántúlon kaptak kisebb-nagyobb öntözést az állományok. Összességében azonban fokozódott az aszály. A kukorica számára ideális júliusi 100 mm csapadéknak csak töredéke hullott le. A kultúrák zöld tömege még a 2022-es évjáratnál is gyengébbnek mutatkozott a műholdas mérések alapján.

A szezon összegzett csapadéka továbbra is csak harmada, negyede az ideálisnak, a szezont szinte végig aszály jellemzi. A hőösszeg összességében az optimális érték körül van.

Előrejelzés

A következő napokban meglehetősen változékony időben lesz részünk. Péntek délután nyugat, északnyugat felől nedvesebb légtömeg éri el térségünket, így szombat délelőttig többfelé lehet záporokra, zivatarokra számítani, melyeket néhol jégeső és viharos széllökések is kísérhetnek. A hétvége további részében elszórtan lehetnek záporok, melyekre a Dunántúlon és az északkeleti országrészben van nagyobb esély, majd vasárnap estétől nyugat felől újabb hidegfront vonul át fölöttünk, melyből ismét többfelé várhatók esők, záporok, néhol zivatarok. A jövő hét elején csökken a csapadékhajlam, elszórt záporok lehetnek a hét eső felében. Így összességében a Dunántúlon valószínű nagyobb mennyiségű csapadék, ott többfelé mérséklődik, míg az ország keleti felén jellemzően tovább fokozódik az aszály. A hőmérséklet pénteken még tovább emelkedik, országszerte 30 fok fölötti, az Alföldön 35-36 fokos csúcsértékek lesznek jellemzők, majd szombattól fokozatosan mérséklődik a meleg, és a jövő hét elő felében már csak 24-29 fok közé melegszik a levegő. A minimumhőmérséklet a hét végéig nem változik számottevően, utána néhány fokkal csökken, de továbbra is 10 fok fölött alakul.  

Általános információk

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2026. július 16.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. November 20-ig a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegének nedvességtartalmát ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

** A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2026. július 15-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2026. július 15-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. július 15-ig (mm)

4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. július 15-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegben a növények számára hasznosítható víztartalom arányában 2026. július 15-én (%)

6. ábra
Vízhiány a telítettséghez képest a talaj felső egy méteres rétegében 2026. július 15-én (mm)

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

8. ábra
Kukorica Siófok térségében 2026. július 8-án (fotó: Molnár Zsófia)

9. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2026. július 6-án (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

11. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2026. július 15-én

12. ábra
A nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint vármegyei területi kiterjedése a nyári növények főbb termőkörzeteiben 2026. július 15-ig

13. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index értékének eltérése a sokéves átlagtól a 2026. június 26. és július 11. közötti időszakban

14. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2026. július 15-ig (részletes magyarázat a szövegben)

15. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2026. július 15-ig (részletes magyarázat a szövegben)