2022. június 26. vasárnap
Felhasznált adatok és módszerek

Az országos hőmérsékleti- és csapadéktendenciákat bemutató elemzéseinket az OMSZ éghajlati adatbázisában rendelkezésre álló adatok alapján, az esetleges hiányok pótlása, homogenizálása (MASH) és ellenőrzése után végeztük. Az egységes térbeli lefedettség érdekében sűrű, szabályos rácshálózatra interpoláljuk az értékeket, így az ország teljes területén tudunk az éghajlatról és annak esetleges megváltozásáról nyilatkozni. Kifejezetten meteorológiai célra kifejlesztett interpolációs eljárást: a MISH-t használtuk az itt bemutatott elemzésekhez. A középhőmérsékletnél 1901-től 33, 1951-től 55, 1975-től 114, a csapadékösszeg esetében 1901-től 131, 1951-től 461 állomás adatait dolgoztuk fel.

A hőmérséklet értékeiben bekövetkezett változások becslésére lineáris trendillesztést alkalmaztunk. A csapadékváltozásokat exponenciális trenddel becsültük, majd átszámítottuk százalékos változásra, így könnyebben értelmezhetők az eredményeink. Az 1981-2020 és az 1901-2020 időszakokra végeztük el a trendillesztést. A legutóbbi 40 évre azért esett a választásunk, mert ez a legintenzívebb globális melegedés időszaka, ez írja le legjobban a jelenleg tapasztalható tendenciákat. A 120 év pedig az időszak egésze, amit vizsgálunk, az erre számolt becslések a legpontosabbak.

A trendegyenes meredeksége adja meg az egy évre jutó változást. Ennek és a változás időszakának a szorzata (évek száma - 1) lényegében az adott időszak alatt bekövetkezett változás. Mivel becslésről van szó, ennek a statisztikai értelemben vett megbízhatóságát ellenőrizzük, pontosabban megadjuk a változás 90%-os megbízhatósági, más néven konfidencia intervallumát, ami azt jelenti, hogy a változás ebbe az intervallumba esik elég magas, 0,9 valószínűséggel. Nem szignifikáns a változás 90%-os megbízhatósággal, ha ez az intervallum tartalmazza a 0-t, vagyis sem egyértelmű emelkedést, sem pedig egyértelmű csökkenést nem mutat a sor. A megbízhatósági intervallum alsó határa szemléletesen a „legalább”, a felső határa pedig a „legfeljebb” bekövetkezett változást jelenti. A trendegyenes meredeksége, ezáltal a változás mértéke eltérő a kiválasztott időszakokban. A trendvizsgálat eredménye nagyban függ a választott időszaktól, különösképp a kezdetétől és a végétől. A 120 év alatt előfordultak hidegebb időszakok is, ezáltal kevésbé meredek a trendegyenes a hosszú sorra, mint 1981-től, amikor egy hidegebb periódus végén intenzív melegedés kezdődött. Emiatt a legutóbbi 40 évben nagyobb a becsült változás, mint a teljes 120 év alatt.

Nemcsak a hőmérsékleti, illetve csapadék átlagok, hanem a szélsőértékek intenzitásában és gyakoriságában megmutatkozó tendenciák is a változó éghajlat jelei. Ezek leírására az éghajlati indexek szolgálnak, melyek többek között lehetnek egy adott időszakban, például évente bekövetkezett maximumok vagy minimumok; küszöb alatt vagy fölött tartózkodást vagy időbeli tartamot kifejező jellemzők. Ezekre is mutatunk példákat.


Javasolt irodalom:

Izsák, B., 2021: Homogenizálás a meteorológiában: Vissza a jövőbe. Élet és Tudomány 76(6), 176-178.

Izsák, B., Szentimrey, T., 2020: To what extent does the detection of climate change in Hungary depend on the choice of statistical methods? Int. J. Geomath. 11, 17. (doi.org/10.1007/s13137-020-00154-y)

Szentimrey T., 2011: Manual of homogenization software MASHv3.03. Hungarian Meteorological Service.

Szentimrey, T. and Bihari, Z., 2007: Mathematical background of the spatial interpolation methods and the software MISH (Meteorological Interpolation based on Surface Homogenized Data Basis). Proceedings from the Conference on Spatial Interpolation in Climatology and Meteorology, Budapest, Hungary, 2004, COST Action 719, COST Office, 17–27.