2024. március 29. péntek
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2018. június 25. 14:19

Csapadékos idő hátráltatja a betakarítást

A hétvége hűvös, de a legtöbb helyen száraz időjárása után a hét közepén csak kis mértékben melegszik az idő, és egy mediterrán ciklon hatására szerdán sokfelé kell esőre, majd csütörtökön és pénteken az eső mellett záporokra, zivatarokra is számítani. A csapadék jót tesz a napraforgó és a kukorica fejlődésének, viszont hátráltatja a repce illetve az őszi búza betakarítását.

A múlt péntekre virradó éjszaka átvonult hidegfront a vártnál kevesebb csapadékot hozott, jellemzően csak 2 és 10 mm közötti mennyiség öntözte a földeket, csak néhol hullott ennél több. A hétvégén főként északkeleten és délnyugaton fordultak elő záporok elszórtan 10 mm-t meghaladó csapadékkal. A talajok vízellátottsága általában véve jónak mondható, a Tiszántúl északi felén is csökkent a vízhiány. A Mezőföld mellett a Nagykunság és a Hortobágy tájain a leginkább száraz a talaj, ugyanakkor a Körösök vidékén belvízfoltok is előfordulnak.

Szántóföldi növényeink közül az őszi árpát és repcét már aratják, és az őszi búza betakarítása is többfelé elkezdődött. A kukorica a címerhányás fenológiai állapotában van, és egyre többfelé virágzik a napraforgó. Erdeinkben sok a vadon termő gomba. A termésérésben lévő kultúrákat a csapadékos időjárás már károsan érinti. Az esős, viharos idő károkat, terméscsökkenést és minőségromlást okoz. Ugyanakkor a kukorica és a napraforgó nagyon meg fogja hálálni az esőt. A kukoricának a címerhányástól a szemfejlődésig van a legnagyobb vízigénye, míg a napraforgónak a virágzás idején. Idén ezek a fenológiai fázisok az átlagosnál hamarabb következtek be.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg aránya országszerte magas. A változást mutató térképen az egyre több sárga és vörös szín azt mutatja, hogy az őszi búza és a repce a termésérés fázisában jár, már nincs zöld tömege. Ugyanakkor zöld színek jelzik a kukorica és a napraforgó táblákon az intenzív zöld tömeg növekedését. Az anomália térkép alapján, a legtöbb helyen a sokéves átlag fölötti a zöld tömeg aránya, ahol nem, ott éppen az említett szántóföldi kultúrák idő előtti érése okozza a színes foltokat.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 650 és 740 foknap között járnak az országban. A magasabb értékek leginkább az Alföldön jellemzőek. Az  1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Ezek szerint jóval az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek, időben ez a sokéves átlaghoz képest körülbelül egy hónapos, a 2017-es évhez képest pedig körülbelül három hetes előny, azzal együtt is, hogy június utolsó harmadában kissé megtorpan az intenzív hőösszeg növekedés.  Ez az előny azt jelenti, hogy a növények (és a kártevők is) ennyivel hamarabb kapják meg az egyes fejlődési fázisaik eléréséhez szükséges hőmennyiséget.

Az előttünk álló héten kedden még több órára kisüt a nap, és csak elszórtan kell záporokra, illetve zivatarokra számítani. Szerdától sok lesz a felhő, és az ország nagy részén eső, majd csütörtökön és pénteken az eső mellett záporok, zivatarok is várhatók. Pénteken már hosszabb-rövidebb időszakokra kisüt a nap. Péntek estig az ország nagy részén jelentős mennyiségű, 15-30 mm csapadékra van kilátás, de az északi országrészben helyenként ennél több is eshet. A csapadékos időt élénk, főként szerdán többfelé erős szél kíséri. Szombattól jelentősen csökken a csapadékhajlam, a hétvégétől napos, száraz idő várható. A hajnali hőmérséklet kedden még 10 fok körül illetve kevéssel a fölött alakul, majd a hét közepétől fokozatosan melegszik kissé. A legmelegebb órák hőmérséklete a hét közepén 19, 24 fok között alakul, néhány fokos melegedésre a hétvégén lehet számítani.

Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2018. június 25.


1. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza


2. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár