2018. augusztus 16. csütörtök
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2018. augusztus 6. 14:45

Gyümölcsérlelő meleg idő

Hétfőtől ismét csökken a csapadékhajlam, többnyire napos, száraz időben lehet haladni a szántóföldi munkákkal. A legmelegebb órákban sokfelé alakul ki légköri aszály, a hét közepén pedig a növények levelét és a gyümölcsöket érintő perzselés veszélye is fennáll. A hét közepétől fokozódik a hőség, szerdától helyenként a 35 fokot is meghaladja a maximumhőmérséklet.

A múlt hét második felében, főként csütörtökön még sokfelé alakultak ki záporok, zivatarok az országban, melyekből a legtöbb helyen csapadéknyom és 5 mm közötti mennyiség hullott, de néhány helyen egy-egy felhőszakadás is kialakult 20 mm-t meghaladó csapadékösszeggel. Vasárnap a már régóta száraz észak-dunántúli régióban is sokfelé esett. A Duna-Tisza közének egyes tájain illetve a Hajdúság és a Nyírség területén azonban vannak tartósan száraz, az aszály jeleit mutató területek. A talaj nedvességtartalmát tekintve továbbra is igen változatos a kép az országban. Az utóbbi időben bő csapadékú dél-alföldi illetve kelet-dunántúli területeken sokfelé a talaj mélyebb rétegeibe is jutott nedvesség, és a meleg, párás időben könnyen szaporodó növénybetegségek ellen küzdenek a gazdák. Ezzel szemben vannak tájak, bár kevesebb helyen, ahol a szárazság okoz gondokat.
A hőmérséklet a legmelegebb órákban a hegyvidéki területek kivételével mindenütt 30 fok fölött alakult, de nagyobb területen eddig nem haladta meg a 35 fokot.   

A kukorica zömében már a viaszérés, a napraforgó pedig az érés kezdete, illetve a citromérés fenológiai fázisában jár. A szokásosnál átlagosan két héttel előrébb járnak az érési folyamatok. A jelenleg nedves talajú területek vízkészlete már további csapadék hiányában is elegendőnek látszik a jó termés kialakulásához. A szőlők zsendülnek, színeződnek, puhulnak a bogyók, a korai fajtáknál már megkezdődött a szüret. Az almánál és a csonthéjas gyümölcsöknél is felgyorsult az érés, a szárazabb idő itt is kedvez a gombabetegségek elleni védekezésben.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 1100 és 1300 foknap között járnak az országban, és egyre nő a különbség a nyugati és a délkeleti tájak között.  A magasabb értékek leginkább az Alföldön jellemzőek. Az  1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Ezek szerint jóval az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek. A többlet a megszokottnál sokkal melegebb április és május során gyűlt össze, azóta számottevően nem növekedett.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg mennyisége országszerte magas. A változást mutató térképen csökkent a sárga területek kiterjedése, lelassult a vegetáció mennyiségének csökkenése. Az anomália térkép pedig a legtöbb helyen jóval a sokéves átlag fölötti zöld tömeget mutat, és ez az eltérés az elmúlt időszakban tovább nőtt, köszönhetően a sokfelé csapadékos július végi időjárásnak. A vörös foltok a learatott őszi vetések területét mutatják.

Az előttünk álló napokban jellemzően napos, száraz, meleg időre van kilátás igen magas UV sugárzással, ami perzseléshez vezethet a növények levelein illetve a gyümölcsökön, zöldségeken. Kedden a Dunántúlon helyenként még előfordulhat egy-egy zápor, zivatar, szerdán és csütörtökön sehol sem valószínű számottevő csapadék, majd pénteken és szombaton ismét a Dunántúlon lehet többfelé zivatarokra számítani. Az ország nagy része, az előrejelzések szerint a keleti háromnegyede azonban szárazon marad az előttünk álló héten. Légköri aszályra is sokfelé lehet számítani, amikor a legmelegebb órákban 30% alá csökken a relatív nedvesség értéke. A száraz, meleg időben fokozottan figyelni kell a tarlótüzek megelőzésére. A hét közepétől fokozódik a hőség, a legmelegebb órákban 31, 36 fok közötti értékek várhatók. Enyhülés a Dunántúl nyugati felén valószínű a hétvégén.   

Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2018. augusztus 6.


1. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza


2. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár