2019. június 20. csütörtök
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2018. augusztus 30. 14:14

Nyugaton csapadékos, keleten szárazabb idő

A hét első felének száraz, mérsékelten meleg időjárása után a hétvégén főként a Dunántúlon zavarja a betakarítási munkákat változékonyabb, átmenetileg kissé hűvösebb idő, keleten legfeljebb elszórtan lehet egy-egy zápor, zivatar, és folytatódik a nyári meleg.

A múlt hét második felének csapadékos időjárása után a hét első felében országszerte száraz idő uralkodott, sehol sem hullott csapadék, csak a reggeli harmat tartotta nedvesen a felszínt. A hét elején még sokfelé sáros talajok így a napos, meleg időben száradni tudtak, de a felső 20 cm-es réteg így is sokfelé nedves, csak foltokban vannak szárazabb területek. 20 cm-es mélység alatt azonban fordított a helyzet, jellemzően száraz, sokfelé igen száraz a talaj, és csak kevés helyen van mérsékelt vagy kismértékű vízhiány. Összességében a repce vetéséhez, ill. a talaj előkészítéshez a legtöbb helyen jók a nedvességviszonyok.
A hőmérséklet a hétvégi jelentős lehűlés után hétfőtől ismét emelkedni kezdett, és szerdára a maximumok már elérték a 26, 29 fokot.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 1400 és 1600 foknap között járnak az országban. Az  1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Mivel április 1-től számolunk, az eltérő időpontokban történt vetés miatt valamennyit ezekből az értékekből le kell vonni (hiszen a vetés pontos idejétől kellene az összegzést indítani). Az mindenesetre megállapítható, hogy ezek az értékek nagyon magasak, jóval az átlagos értékek fölött vannak, a legtöbb hibrid fajtának már most elegendő hőmennyiség gyűlt össze a teljes éréshez.

A hőösszeg többlete miatt az átlagosnál nagyjából két héttel előrébb járnak az érési folyamatok szinte minden növényünknél. A napraforgó a legtöbb helyen beérett, az aratása folyamatban van, és a kukorica is a teljes érés fenológiai fázisában jár, amint a napraforgó betakarítása lehetővé teszi, kezdődhez az aratása.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg mennyisége már egyre kisebb. A változást mutató térkép szerint a zöld tömeg aránya drasztikusan csökken (sárga és vörös területek), hiszen már a kukorica és a napraforgó is beérett, zajlik a növényszáradás. Különösen erős csökkenés figyelhető meg a Tiszántúlon, ahol a vizsgált időszakban (augusztus 5-20.) a legkevesebb csapadék hullott. Az anomália térkép az ország középső részein a sokéves átlag fölötti zöld tömeget mutat, ugyanakkor északkeleten és északnyugaton nagy területű negatív eltérés is megfigyelhető, mely a kevés csapadéknak és az átlagosnál hamarabb bekövetkező érés-növényszáradás fenológiai fázisnak tudható be.

A hét második felében főként a Dunántúlon válik változékonyabbá az idő. Pénteken a gomolyfelhős ég mellett még országszerte kevés helyen kell záporokra, zivatarokra számítani, és jellemzően 26, 31 fokig melegszik a levegő. A hétvégén a Dunától nyugatra több lesz a felhő, és sokfelé alakulnak ki záporok, zivatarok, nyugaton eső is várható. Vasárnap estig 5-20 mm csapadék valószínű a térségben, de az Alpokalján 30 mm-t meghaladó mennyiség is hullhat. Ezzel szemben az ország keleti felén hosszabb napos időszakokra is számítani lehet. A Tiszántúlon nem valószínű számottevő csapadék, a Duna-Tisza közén pedig főként szombat délután lehetnek záporok, zivatarok. A hőmérsékletben is komoly eltérések várhatók, a Nyugat-Dunántúlon kevéssel 20 fok fölé melegszik csak a levegő, míg a Tiszántúlon 30, 32 fokok várhatók a legmelegebb órákban. A jövő hét elején keleten is több lesz a felhő, és növekszik a csapadékhajlam. A hőmérsékletben megmarad a kettősség, délnyugaton lesz hűvösebb, míg északkeleten marad a 30 fok körüli csúcshőmérséklet.  

Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2018. augusztus 30.


1. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza


2. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár