2020. július 6. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2020. május 4. 12:59

Csak nehezen enyhül az aszály

Bár az elmúlt héten hosszú idő után már érkezett csapadék hazánk területére, ennek mennyisége azonban csak kis területen érte el a kívánatos szintet. Az ország nagyobb része továbbra is várja az esőt, az őszi és a tavaszi vetések számára a lehullott 5-10 mm csak tűzoltásra volt elég. Helyenként azonban még ennyi sem esett, az aszály csak nagyon lassan akar enyhülni. A folytatásban kedden és szerdán még várható kevés csapadék, azonban újabb eső majd csak a jövő hét elején érkezhet.

Ha visszatekintünk az áprilisra, akkor hideghullám, fagykár és aszály a főbb jellemzők. A hónap csapadékösszege 2 és 33 mm között alakult, mely mintegy 20-40 mm-rel marad el a sokéves átlagtól (1. és 2. ábra). A lehullott csapadék is döntően a hónap utolsó hetében esett, míg előtte jóformán március elejétől, nagyjából hét hétig alig hullott csapadék az országban. A hőmérséklettel havi átlagban nem volt probléma, az átlag körül alakult, de több erős hideghullám okozott komoly éjszakai lehűlést, így pedig súlyos fagykárt elsősorban a gyümölcsösökben (3. és 4. ábra).

A múlt héten átalakult időjárásunk: nyugat, délnyugat felől már többször nedves léghullámok érkeztek térségünkbe. A hosszú száraz időszak után immár minden nap esett valahol hazánkban, de országos, áztató eső nem alakult ki. Az elmúlt tíz napos csapadékösszeg nagy eltéréseket mutat: míg Zalában és a Szamosközben 30 mm is lehullott, addig a Dunántúl északi részén, Nógrádban és Hevesben szinte semmi nem esett (5. ábra). Az ország nagyobb részén több nap alatt gyűlt össze az 5-10 mm, a kis napi adagok között kisütő nap pedig a víz java részét elpárologtatta. A talaj nedvességtartalma így alig növekedett, a felső 20 cm-es réteg a növények számára hasznosítható vízmennyiségnek továbbra is mindössze 17-40%-át tartalmazza, csak délnyugaton, az Alföld déli részén és a keleti határszélen vannak nedvesebb területek (6. ábra). A mélyebbre lenyúló gyökérzettel rendelkező őszi vetések még találnak nedvességet a középső és mélyebb talajrétegekben, de sokfelé az is csökkent a héten (7. ábra). A hőmérséklet az április végéhez képest magasan alakult, kedden 25 fok körül voltak a maximumok. Az egymást érő hidegfrontok ez után fokozatosan mérsékelték a felmelegedést, a hét végén már kevéssel 20 fok alatt alakult a csúcsérték. Múlt hétfőn és ma reggelre is elfordultak a fagyzugokban (főleg a szélcsendes Nógrádban) gyenge fagyok. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga többnyire 14 és 18 fok között alakul.

Az őszi vetések ilyenkor, április-május hónapokban igénylik a legtöbb csapadékot, a tartós csapadékhiány igen kedvezőtlenül hat a fejlődésükre és a termésre (8. és 9. ábra). Ahol hullott legalább 10 mm csapadék az elmúlt héten, ott az sokat segített, de jóval többre, legalább 20-40 mm-re lenne szükség. A legnagyobb probléma hazánk északi sávjában van, ide alig érkezett csapadék. A kapás növények közül a napraforgó, a kukorica és a burgonya is a legtöbb helyen már a földben van (10. ábra). A magágyak azonban sokfelé még mindig rendkívül szárazak, a keléshez, a fejlődéshez nedvességre lenne szükség. Bár a szinte naponta hulló kis záporok a talaj nedvességét sokfelé alig növelték, a nedvesebb idő a kórokozók elszaporodásának kedvez.   

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken az április második felére vonatkozó állapotokat láthatjuk. Az index értékének növekedése a tavaszi időszakban a legdinamikusabb, most azonban alig látunk növekedést, mely egyértelműen a száraz idő következménye. Az anomália térkép a vetésforgó miatt csalóka, de összességében nagyon vegyes képet mutat: a zöld tömeg mennyisége főleg az erdeinkben nagyobb az ilyenkor szokásosnál, míg a főleg szántóföldek borította területeken egyre komolyabb a negatív eltérés.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek folyamatosan frissülő térképein az aktuális értékek mellett az előző éves hőösszegtől, illetve az átlagtól vett eltérés is látható, valamint tíz napos előrejelzés is. A különböző növények számára (és sok kártevő számára is) az egyes fenológiai fázisok eléréséhez, így a teljes éréshez is meghatározott mennyiségű hőösszegre van szükség. Az egyes növényfajták csak bizonyos hőmérséklet fölött fejlődnek, a különböző növényeknél ez eltérő úgynevezett bázishőmérsékletet jelent (kukoricánál ez a hőmérséklet 10 Celsius fok). Az értékekből arra is következtethetünk, hogy a növények, elsősorban a kukorica fenológiai fázisai az átlaghoz képest hamarabb vagy később következnek be. Jelenleg a szezon elején járunk, az eddigi értékek 20-40 foknappal a sokéves átlag fölött járnak, a tavalyi értékekhez képest pedig nyugaton kis pozitív, északkeleten pedig negatív eltérés mutatkozik.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár, Kecskemét és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11., 12. és 13. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából hét hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az elmúlt héten érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot. A halmozott csapadékösszeg már jócskán elmarad az ideális értéktől. A növények optimális fejlődéséhez a jelenlegi kritikus időszakban ez a talajnedvesség kevés. A tavasz első két hónapja kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára is. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket, jelenleg viszont a csapadékhiány a korlátozó tényező.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr térségére vonatkozóan mutatunk be (14. ábra). Az áprilisi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tud, tudott kikelni. A Kisalföld április utolsó hetében sem kapott számottevő esőt, a talaj száraz. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott áprilisban, több hideghullám is előfordult, és még a hónap végén is kialakultak éjszakai fagyok. A görgetett hőösszeg kissé az optimális fölött alakul, de összességében a kukorica számára kifejezetten rosszul indul a vegetációs időszak.

Az előttünk álló héten egy komolyabb csapadékhullám érkezik nyugat felől az országba, méghozzá kedden. Szerdán keleten még eshet kevés eső, a hét további részében azonban számottevő csapadék már nem valószínű. Összességében a hét végéig (ami mind kedden és szerdán eshet le) csak 1 és 15 mm csapadék várható területi átlagban, bár a záporos jellegből adódóan nagyobb területi különbségek valószínűek. A több eső északkeleten valószínű. Újabb csapadék majd a jövő hét elején jöhet. Kedden megerősödik, szerdán helyenként viharossá fokozódik az északi, északnyugati szél. Péntekre mérséklődik a légmozgás, majd vasárnap már a délnyugati szél lesz sokfelé erős. Kedden és szerdán még meglehetősen hűvös lesz: szerdán északkeleten a maximum is csak 10 fok körül valószínű, majd emelkedik a hőmérséklet, és vasárnap már 23, 28 fok között várható a maximum. Szerdán és csütörtökön a szélcsendes, fagyzugos helyeken még gyenge hajnali fagy is előfordulhat. A levegő hőmérsékletével együtt a talajhőmérséklet is pár fokot csökkenni fog csütörtökig (8-13 fokig), majd ismét jelentősen emelkedik.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. május 4.


* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
Az áprilisi csapadékösszeg (mm)


2. ábra
Az áprilisi csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól (mm)


3. ábra
Minimumhőmérsékletek 2020. április 2-án (Celsius fok)


4. ábra
Minimumhőmérsékletek 2020. április 15-én (Celsius fok)


5. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadékösszege 2020. május 3-án (mm)


6. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2020. május 3-án (%)


7. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2020. május 3-án (%)


8. ábra
Őszi kalászos vetés Himod térségében (Győr-Moson-Sopron megye) 2020. április 29-én (fotó:Kiss Márton)


9. ábra
Őszi kalászos vetés Himod térségében (Győr-Moson-Sopron megye) 2020. április 29-én (fotó:Kiss Márton)


10. ábra
Kisorolt, de erősen hiányosan kelt napraforgó rögös, száraz talajban Himod térségében (Győr-Moson-Sopron megye) 2020. április 29-én (fotó:Kiss Márton)


11. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. május 3-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


12. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2020. május 3-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


13. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. május 3-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


14. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. május 3-ig
(részletes magyarázat a szövegben)