2020. július 6. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2020. május 7. 13:40

Egyelőre hiába várjuk a májusi esőt

Az elmúlt tíz nap esői, záporai, zivatarai sokfelé nem hozták meg a kívánt mennyiségű csapadékot az aszály sújtotta földekre. Ami esett, az is többszöri, kis mennyiségekből jött össze, a szél és napsütés hamar felszárította a felszínt, így csak igen kevés nedvesség hasznosulhatott. Sajnos a következő tíz napra szóló előrejelzések még ennyi csapadékkal sem kecsegtetnek, május közepéig az aszály fokozódására kell készülni.

A múlt hét elején a megelőző időszakhoz képest csapadékosabbra fordult időjárásunk. A déli, délnyugati tájakon valamint az északkeleti határszélen 20-40 mm közötti mennyiség hullott, ami már számottevően enyhítette, illetve megszűntette az aszályt, bár a földeknek ennél is többre lenne szüksége. Ugyanakkor az északi országrészben többfelé, illetve Körösszakál térségében csak a csapadék esélye nőtt meg, de végül csak 1-2 mm, néhol ennyi sem esett. (1. ábra) A kis területen belüli nagy eltéréseket a csapadékmennyiségben a gyakori záporos jelleg okozta. Az ország nagy részén az elmúlt tíz nap során is kevesebb esett, mint a sokéves átlag (2. ábra), az elmúlt 30 napot tekintve pedig mindenhol negatív a mérleg, jellemzően 10-35 mm hiányzik az átlaghoz képest is (3. ábra).
A talajok felszín közeli, felső 20 cm-es rétegének vízellátottsága sokat javult a múlt hét eleje óta, de a legtöbb helyen még mindig száraz a talaj, a növények számára hasznosítható víztartalom kevesebb, mint 40%-át tartalmazza. Csak a már említett délnyugati valamint északkeleti tájakon jobb a helyzet. (4. ábra) A felső 50 cm nedvességtartalma pedig a Kisalföldön illetve Budapest tágabb környezetében a kritikus 40%-ot sem éri el. Ebben a rétegben csak kevés helyen hoztak javulást az elmúlt időszak esői, záporai, jellemzően 20 cm alá már nem jutott a nedvességből. A fél méternél mélyebb rétegek vízellátottsága még jónak mondható, bár folyamatos nedvesség vesztés figyelhető meg itt is.
A hőmérséklet az átvonult hidegfrontokból adódóan pár fokkal alacsonyabban alakult, mint a május eleji átlag (5. ábra). A Nógrád megyei fagyzugokban gyenge fagyok is előfordultak, de országosan nem ez volt a jellemző. A maximumok a hét első felében 20 fok körül, szerdán 20 fok alatt alakultak. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet többnyire 13 és 18 fok között alakul.

Szántóföldi növényeink állapota most az elmúlt tíz nap csapadékmennyiségének függvényében alakul. A sokfelé már a kalászhányás fenológiai fázisában lévő őszi kalászosok valamint a virágzó repce fejlődésük ezen szakaszában igényelnék a legtöbb nedvességet. Ahol 10 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége, és a talajok vízgazdálkodása is rosszabb, gyengén fejlettek az állományok. A napraforgó, a kukorica és a burgonya vetése a legtöbb helyen már befejeződött, a csírázáshoz illetve keléshez szintén nedvességre van szüksége a növényeknek, amit sokfelé nem vagy nem elegendő mennyiségben kaptak meg (6. ábra). A csapadékosabb, nedvesebb idő viszont a kórokozók elszaporodását segítette. A gyümölcsfák többsége már elvirágzott, több fajtánál már jelen van a termés kezdemény, a korai cseresznye már színeződik is (7, 8. ábra). Virágozni kezd a bodza, és az akác is bimbós állapotban van (9. ábra).  

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken az április második felére vonatkozó állapotokat láthatjuk. Az index értékének növekedése a tavaszi időszakban a legdinamikusabb, most azonban alig látunk növekedést, mely egyértelműen a száraz idő következménye. Az anomália térkép a vetésforgó miatt csalóka, de összességében nagyon vegyes képet mutat: a zöld tömeg mennyisége főleg az erdeinkben nagyobb az ilyenkor szokásosnál, míg a főleg szántóföldek borította területeken egyre komolyabb a negatív eltérés.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek folyamatosan frissülő térképein az aktuális értékek mellett az előző éves hőösszegtől, illetve az átlagtól vett eltérés is látható, valamint tíz napos előrejelzés is. A különböző növények számára (és sok kártevő számára is) az egyes fenológiai fázisok eléréséhez, így a teljes éréshez is meghatározott mennyiségű hőösszegre van szükség. Az egyes növényfajták csak bizonyos hőmérséklet fölött fejlődnek, a különböző növényeknél ez eltérő úgynevezett bázishőmérsékletet jelent (kukoricánál ez a hőmérséklet 10 Celsius fok). Az értékekből arra is következtethetünk, hogy a növények, elsősorban a kukorica fenológiai fázisai az átlaghoz képest hamarabb vagy később következnek be. Jelenleg a szezon elején járunk, az eddigi értékek 20-40 foknappal a sokéves átlag fölött járnak, a tavalyi értékekhez képest pedig a Dunántúlon nagyobb pozitív, a Tiszántúl északi felén pedig gyenge negatív eltérés mutatkozik.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr, Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10., 11. és 12. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából nyolc hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az elmúlt héten érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot. A halmozott csapadékösszeg már jócskán elmarad az ideális értéktől. A növények optimális fejlődéséhez a jelenlegi a kritikus időszakban ez a talajnedvesség kevés. A tavasz első két hónapja kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára is. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket, jelenleg viszont a csapadékhiány a korlátozó tényező.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár és Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (13., 14. ábra). Az áprilisi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tud, tudott kikelni. Bár a Dunántúl déli részén május első hetében esett annyi eső, hogy a talaj nedvességtartalma kevéssel meghaladja a 40%-os értéket, az Alföld északi részén továbbra is kritikusan száraz a talaj. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott áprilisban, több hideghullám is előfordult, és még a hónap végén is kialakultak éjszakai fagyok. A görgetett hőösszeg kissé az optimális fölött alakul, de összességében a kukorica számára kifejezetten rosszul indul a vegetációs időszak.

Jövő hétfőig egyre melegebb, jellemzően száraz időben lesz részünk, a napsütést többnyire fátyolfelhők zavarják majd. Gyenge esők, záporok csak kevés helyen fordulhatnak elő szombat estétől vasárnap délig. A szél péntektől átmenetileg mérséklődik, majd vasárnap többfelé megélénkül, hétfőn már meg is erősödik. A talajok minden rétegének további száradására kell számítani. A maximumhőmérséklet a pénteki 20-25 fokos értékekről vasárnapra már 25-30 fokra emelkednek. Hétfőn este egy igen erős hidegfront éri el északnyugat felől a Kárpát-medencét kedd délutánig erős, többfelé viharos széllel. A hőmérsékletben nagy különbségek alakulnak ki az ország északnyugati és délkeleti részei között, majd a front mögött keddre mindenütt 20 fok alá esik vissza a hőmérséklet. Számottevő csapadék azonban ezzel a fronttal sem érkezik, csak szórványosan várhatók záporok, heves zivatarok. Így az előttünk álló egy hétben az ország nagy részén sajnos egyáltalán nem valószínű csapadék, ami a már két hónapja tartó aszály fokozódásához vezet.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. május 7.


* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadékösszege 2020. május 6-án (mm)


2. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. május 6-án (mm)


3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. május 6-án (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2020. május 6-án (%)


5. ábra
Az elmúlt öt nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2020. május 6-án (Celsius fok)


6. ábra
Kisorolt, de erősen hiányosan kelt napraforgó rögös, száraz talajban Himod térségében (Győr-Moson-Sopron megye) 2020. április 29-én (fotó:Kiss Márton)


7. ábra
Füge termés kezdemény Miskolc térségében 2020. május 6-án
fotó: Kovács Attila


8. ábra
Színesedő korai cseresznye Miskolc térségében déli oldalban 2020. május 6-án
fotó: Kovács Attila


9. ábra
Fehérbimbós akác Miskolc térségében déli oldalban 2020. május 6-án
fotó: Kovács Attila


10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. május 6-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


11. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2020. május 6-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


12. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. május 6-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. május 6-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


14. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2020. május 6-ig
(részletes magyarázat a szövegben)