2020. május 25. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2020. május 14. 13:31

Csak eseget

Az elmúlt napokban kaptunk hideget, meleget, csak számottevő esőt nem. Időjárási szempontból igen eseménydús hét a mostani, hullámzó frontrendszerek okoznak a hőmérséklet tekintetében rendkívül változékony időt, jelentősebb csapadék azonban csak határainkon kívül esik ezekből. A csapadékhiány egyre nagyobb gondot okoz a növénytermesztésben, mind az őszi vetések, mind a tavasziak megsínylik az aszályt.

Az elmúlt egy hétben is jócskán elmaradt a lehullott csapadék mennyisége az ilyenkor szokásostól és szükségestől. A múlt hét második felében semmi nem esett, és a hétfő óta sorozatosan érkező frontokhoz kötődően is csak eseget. A héten eddig mért csapadékmennyiség kevés helyen haladja meg az 1 mm-t (1. ábra). Április közepe óta csak a Balatontól nyugatra illetve a Tisza felső folyásánál hullott a sokéves átlagnak megfelelő, 40 mm körüli, illetve azt meghaladó mennyiség. Az ország túlnyomó részén ettől jelentősen, 20-40 mm-rel elmarad a lehullott eső mennyisége (2. ábra). Az elmúlt 90 nap tekintetében az ország északi részén 50-70 mm a hiány, míg máshol 20-50 mm hiányzik február közepe óta az átlaghoz képest (3. ábra).
A tartósan száraz időt tükrözik a talajnedvesség értékek is. A felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma az ország jelentős részén nem éri el a növények számára hasznosítható vízmennyiség 30%-át sem (4. ábra), és a felső 50 cm-en is a kritikus 40% alatt alakul ez az érték az Alföld túlnyomó részén és a Dunántúl északi és keleti tájain (5. ábra). A fél méternél mélyebb rétegek vízellátottsága még az őszi-téli csapadék miatt még jónak mondható, bár ez is folyamatosan veszít nedvességtartalmából.
A hőmérséklet igen változatosan alakult a mögöttünk álló napokban. A múlt hét végén, és az ország keleti kétharmadán még hétfőn is nyáriasan, 25 fok fölött alakultak a maximum értékek. A változás hétfőn kezdődött, amikor nyugat felől egy erős hidegfront hozott keddre a Dunántúlra jelentős, a keleti országrészbe mérsékelt lehűlést. A leghidegebb szerdán hajnalban volt, amikor 2 méteres magasságban is fagypont alá hűlt a levegő nem csak az Északi-középhegység fagyzugos völgyeiben, hanem a száraz homokfelszínek fölött is többfelé (6. ábra). A talajfelszín közelében ennél is jelentősebb fagyok fordultak elő. Napközben pedig az Északnyugat Európát kitöltő hideg és Délkelet-Európa fölött jellemző meleg légtömegek határán jelentős hőmérséklet különbség alakult ki hazánk keleti felén (7. ábra). Míg északon mindössze 10 fok körül alakultak a maximum hőmérsékletek, délen ugyanekkor 26-28 fokig melegedett a levegő.

Szántóföldi növényeink közül az őszi árpa a kalászhányás (8. ábra), a búza a zászlósleveles fenológiai fázisban, míg a repce a virágzás végén jár (9. ábra). Fejlődésük ezen szakaszában igényelnék a legtöbb nedvességet, ezért állapotuk most az elmúlt két hét csapadékmennyiségének függvényében alakul. Ahol 10 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége, és a talajok vízgazdálkodása is rosszabb, gyengén fejlettek az állományok, terméskiesésre lehet számítani. A napraforgó, a kukorica és a burgonya vetése befejeződött, a keléshez szintén nedvességre van szüksége a növényeknek, amit sokfelé nem vagy nem elegendő mennyiségben kaptak meg (10., 11. ábra). A kukorica a jelenlegi száraz időben mélyebb gyökeret növesztve keresi a nedvességet a talajban, és ez a hosszú gyökérzet egy nyári aszályos időszak során még jól jöhet.   

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken az április végére, május elejére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A zöld tömeg mennyisége szinte csak az erdeinkben és a Dunántúl csapadékosabb tájain növekedett, az ország nagy részén a szántókon alig látunk növekedést, mely egyértelműen a száraz idő következménye. Az anomália térkép a vetésforgó miatt csalóka, de összességében egyre nagyobb területen mutat negatív eltérést, ez különösen északkeleten szembetűnő.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek folyamatosan frissülő térképein az aktuális értékek mellett az előző éves hőösszegtől, illetve az átlagtól vett eltérés is látható, valamint tíz napos előrejelzés is. A különböző növények számára (és sok kártevő számára is) az egyes fenológiai fázisok eléréséhez, így a teljes éréshez is meghatározott mennyiségű hőösszegre van szükség. Az egyes növényfajták csak bizonyos hőmérséklet fölött fejlődnek, a különböző növényeknél ez eltérő úgynevezett bázishőmérsékletet jelent (kukoricánál ez a hőmérséklet 10 Celsius fok). Az értékekből arra is következtethetünk, hogy a növények, elsősorban a kukorica fenológiai fázisai az átlaghoz képest hamarabb vagy később következnek be. Jelenleg többnyire 200 és 230 foknap között járnak az értékek, ez mintegy 20-50 foknappal a sokéves átlag fölött van. A tavalyi értékekhez képest, az akkori hűvös május miatt a nyugati és déli határszélen 50 foknapos többlet van, míg a Tiszántúl északi felén ez az érték csak 10-15 foknap körüli.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr körüli területre vonatkozó agrogramokon* (12. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából nyolc hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az április utolsó és május első hetében érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot. A halmozott csapadékösszeg így már jócskán elmarad az ideális értéktől. A növények optimális fejlődéséhez a jelenlegi kritikus időszakban ez a talajnedvesség nem elégséges. A tavasz első két hónapja kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket, jelenleg viszont a csapadékhiány a korlátozó tényező.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (13. ábra). A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tud, tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április eleje óta folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt van a felső 20 cm-es rétegben. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, és április végéig többször is kialakultak éjszakai fagyok. A görgetett hőösszeg kissé az optimális fölött alakul, de összességében a kukorica számára kifejezetten rosszul indul a vegetációs időszak.

A folytatásban is marad a változékony idő. A hét végig az a hullámzó frontrendszer határozza meg időjárásunkat, ami már a hét első felében is jelentős hőmérséklet különbségeket okozott hazánk északi és déli fele között. Péntek estig többfelé lehet esőre, záporokra, néhol zivatarokra számítani, melyekből átlagosan 2-5 mm közötti csapadék várható. Északon valószínű a nagyobb, délen a kisebb mennyiség. A szél elsősorban a Dunántúlon erősödik meg többfelé. Szombaton csökken a csapadékhajlam, majd vasárnap hajnalban a déli országrészben reménykedhetnek némi esőben. A hőmérséklet a következő napokban is tág határok között alakul az országban, északnyugaton 15 fok körül, míg délkeleten 25 fok fölött, a hétvégén kevéssel ez alatt alakulnak a maximumok. A jövő hét első napjaiban gomolyfelhős, napos idő mellett csak néhol alakulnak ki záporok, északon, északnyugaton is 20 fok fölé melegszik az idő.       

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. május 14.


* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
Az elmúlt 5 nap csapadékösszege 2020. május 13-án (mm)


2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. május 13-án (mm)


3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. május 13-án (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2020. május 13-án (%)


5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2020. május 13-án (%)


6. ábra
Minimum hőmérsékletek 2020. május 13-án (Celsius fok)


7. ábra
Maximum hőmérsékletek 2020. május 13-án (Celsius fok)


8. ábra
Őszi árpa Miskolc térségében 2020. május 7-én
fotó: Kovács Attila


9. ábra
Ritkás őszi káposztarepce Miskolc térségében 2020. május 7-én
fotó: Kovács Attila


10. ábra
Kisorolt napraforgó Miskolc térségében 2020. május 7-én
fotó: Kovács Attila


11. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2020. május 7-én
fotó: Kovács Attila


12. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. május 13-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2020. május 13-ig
(részletes magyarázat a szövegben)