2020. július 6. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2020. május 21. 11:46

Hol van a jó nevelő idő?

Meleg, csapadékos időjárás – ez lenne az igazán jó nevelő, májusi idő. Sajnos ez az, ami nem volt eddig és nem lesz a folytatásban sem. Bár az elmúlt napokban sokfelé esett (vagy inkább csak esegetett), és a lehullott 5-10 mm eső sokat ért, de számottevően nem enyhült az aszály. A folytatásban előbb két hideg, helyenként fagyveszélyes hajnal érkezik pénteken és szombaton – utolsó fagyosszentünk Orbán kissé korábban, de szintén kitesz magáért. Vasárnap országos csapadékra van kilátás 5-10 mm esővel, ami kezdetnek jó lenne, csak nem nagyon látszik a folytatás.

Az elmúlt  hét időjárását nagyrészt egy hullámzó frontrendszer határozta meg, amely igen változékony időt hozott térségünkbe. Többször, többfelé esett kis mennyiségű csapadék, majd a hét legvégén, vasárnap, a Szentgotthárd, Dunaújváros, Szolnok, Debrecen képzeletbeli vonal tágabb környezetében  5 és 13 mm közötti mennyiség hullott, ami ezen a száraz tavaszon már számottevő értéknek számít. Az északi országrészben ekkor is csak 0-3 mm, délen pedig jellemzően 1 mm alatti mennyiség esett. Ezen a héten meleg, nedves léghullámok érkeztek dél felől, de a csapadék csak a déli országrészbe jutott el, mivel szerdán az északnyugat felől érkező hideg, száraz levegő ezt elsodorta. Kedden és szerdán délen sokfelé esett, többfelé 5-10 mm-t is meghaladó mennyiség. Az elmúlt 10 nap csapadékösszege így az ország nagyobb részén 5 és 15 mm között alakult, de a Sopron-Győr-Miskolc-Záhony vonal széles térségében és az Alföld déli, délkeleti részén továbbra sem akar esni (1. ábra). Az elmúlt 30 nap során csak délnyugaton és az északkeleti határszélen közelítette meg az átlagos mennyiséget a csapadékösszeg (2. ábra), az ország döntő részén 20-50 mm a hiány. Az elmúlt 90 napot tekintve országos 20-80 mm-es hiányról kell beszélni (3. ábra).

Ahol esett legalább napi 5 mm eső az elmúlt napokban, ott az átnedvesítette a talaj felszín közeli részét, ami sokat jelentett a tavaszi vetésű növények számára. A napi 1-3 mm ilyen szempontból szinte semmit nem ért, mert ahogy kisütött a nap, az gyorsan el is párolgott. A talaj felső 20 cm-es rétegének nedvességtartalma elég nagy különbségeket mutat az országban: délnyugaton kielégítőnek mondható, de másfelé nagy területen továbbra sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom 30%-át (4. ábra). A legszárazabb a talaj északon, északnyugaton és délkeleten. A felső 50 cm-en is javult valamelyest a helyzet az ország délnyugati részén, viszont sokfelé kritikusan száraz a talaj az országban (5. ábra). A fél méternél mélyebb rétegek nedvességtartalma folyamatosan csökken, az ott elraktározódott őszi-téli csapadék már nem sokáig tart ki.

A hőmérséklet igen tág határok között változott az elmúlt időszakban térben és időben egyaránt. A múlt héten szerdán, 13-án Szervác fagyosszent többfelé produkált 2 m-es magasságban is fagyot. A hét végére átlag közelébe melegedett a levegő, majd e hét hétfőn már országszerte nyári nap következett, azaz a maximumok kevéssel 25 fok fölött alakultak. A szerdán érkezett hidegfront ismét jelentős lehűlést hozott.

Szántóföldi növényeink közül az őszi árpa virágzik, a búza a kalászhányás előtti fenológiai fázisban van, a repce pedig már javarészt elvirágzott. A kapás növények közül a kukorica 1-3 leveles, a napraforgó többfelé már 2-4 leveles állapotú. Az állományok állapotát döntően befolyásolja az elmúlt időszak csapadékmennyisége és a talajok vízgazdálkodó képessége. Ahol az elmúlt napokban esett legalább 10 mm eső, ott sokat javult a helyzet. A csapadékszegény északi és délkeleti részeken, illetve a rosszabb minőségű talajokon, vontatottan fejlődnek a friss kelések, a kalászosok levélzete sárgul, és a repce is kevés oldalhajtást hozott és hamar elvirágzott. A kukorica a jelenlegi száraz időben mélyebb gyökeret növesztve keresi a nedvességet a talajban, és ez a hosszú gyökérzet egy nyári, esetlegesen aszályos időszak során még sokat érhet. A mélyebben gyökerező gyümölcsfák és a szőlő kevésbé sínylik meg a szárazságot. Virágzik az akác (helyenként már a végéhez közeledik), Miskolc térségében kevés a virág a fákon a tavaszi fagyok miatt.  

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a május első felére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet egyértelműen középhegységeink erdeiben figyelhető meg. A megelőző időszakhoz képest a változást mutató ábra kicsit csalóka: az északkeleti tájakon valószínűleg az előző időlépcsőben a zavaró felhőzet miatt olyan nagy a növekedés jelenleg, ami nem reális. Az ország nagyobb részén azonban alig van növekedés, ami így májusban egyáltalán nem nevezhető kedvezőnek. Az anomália térképen a vetésforgó miatt a szántókat nem lehet értékelni, de az megállapítható, hogy erdeinkben nagy eltérés nincs a szokásoshoz képest. Másfelé viszont egyre nagyobb területet foglal el a negatív anomália, azaz alacsonyabb a zöld tömeg mennyisége, gyengébbek a növények az átlagosnál, pedig a tavasz elején még jelentős pozitív eltérést láttunk.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek, jelenleg többnyire 230 és 300 aktív hőegység között vannak az országban. Az alacsonyabb értékek az északi és nyugati országrészben, míg a magasabbak a keleti, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2019-es hőösszeg értékeknél mintegy 10-70 foknappal magasabbak az idei értékek a tavalyi hűvös májusi idősjárás miatt, de a sokéves átlaghoz képest is pozitív eltérés figyelhető meg. Ez az eltérés az ország nagy részén nem túl jelentős, 10-40 foknap, ami azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai többé-kevésbé a szokásos időben következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (6. és 7. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából nyolc hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az április utolsó hetében, majd májusban érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot, csak kis területen jelentette az aszály megszűnését. A halmozott csapadékösszeg így már jócskán elmarad az ideális értéktől. A növények optimális fejlődéséhez a jelenlegi kritikus időszakban ez a talajnedvesség nagyon kevés. Az idei tavasz kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket, jelenleg viszont a csapadékhiány a korlátozó tényező.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr és Kaposvár térségére vonatkozóan mutatunk be (8. és 9. ábra). A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április eleje óta majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt van a felső 20 cm-es rétegben. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok, és a májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt volt. A görgetett hőösszeg még kissé az optimális fölött alakul, de összességében a kukorica számára kifejezetten rosszul indul a vegetációs időszak.

A folytatásban előbb hideg, fagyveszélyes éjszakák következnek. Legalábbis pénteken és szombaton az Északi-Középhegység északi széltől védett, szélcsendes részein, elsősorban Nógrádban és a Heves-Borsodi-dombságon. Gyenge fagyok a homokos talajú részeken is előfordulhatnak, a Nyírségben és a Kiskunságon. Vasárnap északnyugat felől újabb hidegfront érkezik, mely a jelenlegi számítások szerint jelentős, országos csapadékot hoz. A front után hétfőn és kedden záporos, zivataros időjárás alakulhat ki, melyből foltokban további csapadék érkezhet. Összességében a jövő hét közepéig területi átlagban 5-15 mm csapadék valószínű, most a nagyobb mennyiség az északi országrészre érkezhet. Északon növekedhet a talajok nedvességtartalma, a jelenleg nedvesebb déli részeken csökkenésre lehet számítani. A jelenlegi szél péntekre a legtöbb helyen mérséklődik, majd vasárnap viharos északnyugati széllel érkezik a hidegfront, mely mögött még hétfőn és kedden is ugyancsak szeles idő valószínű. A nappali csúcshőméréskletekben nagy változás nem valószínű, 20 fok közelében alakul majd, melegre tehát nem lehet számítani.   

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. május 21.


* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadékösszege 2020. május 20-án (mm)


2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszege 2020. május 20-án (mm)


3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. május 20-án (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2020. május 20-án (%)


5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2020. május 20-án (%)


6. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2020. május 20-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. május 20-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. május 20-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. május 20-ig
(részletes magyarázat a szövegben)