2020. július 13. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2020. május 25. 15:22

Záporok öntözhetnek a héten

A hétvégi hidegfronthoz kötődően érkezett csapadék mindenütt jól jött a növényzet számára, sokfelé enyhült kissé a szárazság, bár a talaj felső fél méteres rétege még mindig jelentős területeken kritikusan száraz. A héten záporok többször is öntözhetik a talajokat, de ezek jellegéből adódóan továbbra is lesznek területek, ahol fokozódik az aszály, máshol azonban jelentős mennyiség is eshet.

A mögöttünk álló hét első felében főként a déli, délnyugati országrészben, majd a hétvégén már többfelé hullott számottevő, 5 mm-t meghaladó csapadék, így az elmúlt 10 nap mennyisége jellemzően 10 és 15 mm között alakult az országban. Ennél kevesebb, 5-10 mm Budapest és Győr környezetében valamint az Alföld déli részén esett, többet, 15-30 mm-t pedig az északkeleti, keleti határszélen, a Körös mentén, a Dunántúl déli részén, és Mosonmagyaróvár környékén mértek. (1. ábra) Nyíregyháza térségében például csak vasárnap annyi esett, mint április 1. óta összesen. Ez a tíz napos csapadékösszeg az idén tavasszal rekord soknak számít, azonban az ország túlnyomó részén így is elmarad, többnyire 10 mm-t meghaladó értékkel, a sokéves átlagtól (2. ábra). Ha az elmúlt 30 napot nézzük, akkor még mindig 10-50 mm közötti a hiány (3. ábra).
A talajok felszín közeli része a legtöbb helyen átnedvesedett, ahol több esett, ott sárossá is vált. A felső 20 cm nedvességtartalma is javult az egy héttel ezelőttihez képest, de még így is nagy területen, az ország közel felén 40% alatti (4. ábra). Hasonló a helyzet a felső fél méteres réteggel is, ahol továbbra is kritikusan száraz, vagyis a növények számára hasznosítható víztartalom kevesebb, mint 40%-át tartalmazza a talaj a Dunántúl északi és keleti tájain és az Alföld jelentős területein is (5. ábra). A fél méternél mélyebb rétegekben még az őszi-téli tartalékoknak köszönhetően valamelyest jobb a helyzet, de folyamatos a nedvesség-vesztés.
A hőmérséklet a múlt hét első napjaiban még nyárias értékeket mutatott, majd szerdától több fokkal visszaesett, és a maximumok is csak 20 fok körül, kevéssel fölötte alakultak. Péntek hajnalban – mint az idén már sokadszor - ismét megdőlt a legalacsonyabb minimumhőmérséklet rekordja, az Északi-középhegység völgyeiben többfelé csökkent fagypont alá a hőmérséklet (6. ábra). A kicsit korábban jött Orbán-napi lehűlés reméljük az utolsó fagyokat hozta az idén tavasszal.

Szántóföldi növényeink közül az őszi árpa virágzik, a búza a kalászhányás fenológiai fázisban van, a repce pedig már elvirágzott. A kapás növények sokat fejlődtek egy hét alatt, általában már beálltak a sorok, a kukorica jellemzően 3-5 leveles, a napraforgó pedig 4-6 leveles állapotú. Az állományok állapotát döntően befolyásolja az elmúlt időszak csapadékmennyisége és a talajok vízgazdálkodó képessége. Ahol az elmúlt két hétben esett legalább 15-20 mm eső, ott sokat javult a helyzet. A csapadékszegény területeken, illetve a rosszabb minőségű talajokon, vontatottabb volt a friss kelések fejlődése, a kalászosok levélzete sárgul, és a repce is kevés oldalhajtást hozott, és hamar elvirágzott. A kukorica a szárazabb területeken mélyebb gyökeret növesztve keresi a nedvességet a talajban, és ez a hosszú gyökérzet egy nyári, esetlegesen aszályos időszak során még sokat érhet.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a május első felére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet egyértelműen középhegységeink erdeiben figyelhető meg. A megelőző időszakhoz képest a változást mutató ábra kicsit csalóka: az északkeleti tájakon valószínűleg az előző időlépcsőben a zavaró felhőzet miatt olyan nagy a növekedés jelenleg, ami nem reális. Az ország nagyobb részén azonban alig van növekedés, ami így májusban egyáltalán nem nevezhető kedvezőnek. Az anomália térképen a vetésforgó miatt a szántókat nem lehet értékelni, de az megállapítható, hogy erdeinkben nagy eltérés nincs a szokásoshoz képest. Másfelé viszont egyre nagyobb területet foglal el a negatív anomália, azaz alacsonyabb a zöld tömeg mennyisége, gyengébbek a növények az átlagosnál, pedig a tavasz elején még jelentős pozitív eltérést láttunk.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek, jelenleg többnyire 250 és 320 aktív hőegység között vannak az országban. Az alacsonyabb értékek az északi, északkeleti országrészben, míg a magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2019-es hőösszeg értékeknél mintegy 10-80 foknappal magasabbak az idei értékek a tavalyi hűvös májusi idősjárás miatt, de a Tiszántúl északi felének kivételével a sokéves átlaghoz képest is pozitív eltérés figyelhető meg. Ez az eltérés nem túl jelentős, 10-40 foknap, ami azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai többé-kevésbé a szokásos időben következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramokon* (7. és 8. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából nyolc hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az április utolsó hetében, majd májusban érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot, csak kis területen jelentette az aszály megszűnését. A halmozott csapadékösszeg így már jócskán elmarad az ideális értéktől. A növények optimális fejlődéséhez a jelenlegi kritikus időszakban ez a talajnedvesség nagyon kevés. Az idei tavasz kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket, jelenleg viszont a csapadékhiány a korlátozó tényező.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (9. és 10. ábra). A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április eleje óta majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt van a növény gyökérzetét érintő mélységben. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok, és a májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult. A görgetett hőösszeg még kissé az optimális fölött van, de összességében a kukorica számára kifejezetten rosszul indult az idei vegetációs időszak.

Az előttünk álló hét időjárását a hét elején és végén is magassági hidegörvények alakítják, ami kedvez a záporok, zivatarok kialakulásának. A hétfői zivataros nap után még kedden is sokfelé várható több-kevesebb csapadék, majd szerdán és csütörtökön átmenetileg csökken a záporok valószínűsége. A jelenlegi számítások szerint a hét második felében ismét nő a csapadékhajlam. A heti összeg területi átlagban 5-15 mm között várható, de a záporos, zivataros jelleg miatt ebben nagy különbségek alakulhatnak ki. Megint lesz, ahol csak minimális esik, máshol pedig akár 30 mm-t meghaladó mennyiség is összejöhet. A szél főként a hét első felében erősödik meg többfelé, csütörtöktől inkább csak élénk lökések lesznek jellemzőek, illetve intenzívebb záporok, zivatarok környezetében erősödik meg a légmozgás. A hőmérséklet továbbra is kevéssel az átlagos értékek alatt alakul. Bár fagy már sehol sem várható, a minimumok 5 fok fölött, a maximum értékek pedig az elmúlt napokhoz hasonlóan 20 fok körül, kevéssel a fölött lesznek.   

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. május 25.


* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadékösszege 2020. május 24-én (mm)


2. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. május 24-én (mm)


3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. május 24-én (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2020. május 24-én (%)


5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2020. május 24-én (%)


6. ábra
Minimum hőmérsékletek 2020. május 22-én (Celsius fok)


7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. május 24-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2020. május 24-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. május 24-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. május 24-ig
(részletes magyarázat a szövegben)