2020. október 27. kedd
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2020. június 15. 15:06

Igazi Medárdi idő

A múlt hét második felében kialakult záporok, zivatarok, helyenként felhőszakadások bár néhol jelentős károkat okoztak, tovább segítették a talajok nedvességgel való feltöltődését a rendkívül aszályos tavasz után. A meleggel párosult csapadékos idő sajnos a növényi kórokozóknak is igen kedvezett. A héten is folytatódik a Medárd, vagyis minden nap számíthatunk esőkre, záporokra, de a hétvégi fülledt, meleg idő egyelőre nem tér vissza.

A múlt hét második felében is folytatódott a záporos, zivataros időjárás, és péntektől a meleg is megérkezett. Csütörtöktől szombatig főként az ország keleti felén alakultak ki záporok, zivatarok, majd vasárnap országszerte sokfelé volt csapadék. Viharos széllel járó zivatarok és villámárvizeket okozó felhőszakadások is kialakultak, melyek jelentős károkat is okoztak. Bár ebben az időszakban is voltak területek, amik szárazon maradtak, vagy csak minimális csapadékot kaptak. Az elmúlt tíz napban azonban az ország túlnyomó részén 20 mm fölötti csapadék hullott, a Dunántúl déli felén volt jellemző 20 mm-nél kisebb mennyiség. A Tiszántúl keleti, délkeleti részén és a Keszthely – Tokaj képzeletbeli vonaltól északra azonban többfelé mértek 50 mm-nél is nagyobb összegeket, bár ezek nem ritkán egy-egy nagy felhőszakadásból adódtak. (1. ábra) Békéscsaba térségében például csak vasárnap több esett, mint március közepe óta összesen. Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének átlagtól vett eltérése viszont még így is negatív a Dunántúl és az északkeleti országrész nagy részén, a tavasz során felhalmozódott jelentős csapadékhiány csak lassan enyhül. (2. ábra) Ezt tükrözik a talajnedvesség adatok is. A felső 20 cm-es talajréteg főként az északi és keleti országrészben többfelé telített, a Tiszántúlon belvizes területek is vannak. (3. ábra) Ez a nedvesség azonban még nem mindenütt tudott a mélyebb rétegekbe is leszivárogni, illetve a Dunántúl déli részén és a Tisza-tó térségében nem is esett annyi, hogy lenne minek leszivárognia. Ezért ez utóbbi tájakon még mindig a növények számára hasznosítható vízmennyiség 50%-a alatt van a felső fél méteres réteg nedvességtartalma (4. ábra), ami nagyon száraznak számít.
A hőmérsékleteket tekintve péntektől vasárnapig, ha csak átmeneti jelleggel is, de igazi nyári értékeket mérhettünk, 30 fokot megközelítő, majd meg is haladó csúcsértékek voltak jellemzők, az idén eddig a múlt szombat volt a legmelegebb nap hazánkban. (5. ábra)

Szántóföldi növényeink közül már az őszi búza is szépen szőkül, az őszi árpa az érés fenológiai fázisban jár, és a repce is egyre többfelé kezd érni. Az őszi vetésekre elég későn érkezett a csapadékos idő, a búza az aszályos tavasz során sokfelé nem bokrosodott meg eléggé, a repce pedig nem hozott elég oldalhajtást, így ritkásak az állományok, kevesebb lesz a termés. A kapás növények is nehezen, vontatottan keltek, de az elmúlt két hétben rohamos fejlődésnek indultak, előbb a napraforgó, majd a meleg megérkeztével a kukorica állományok is. Ugyanakkor a gyomosodás is megindult, és a meleg, nedves idő, a magas páratartalom a növényi kórokozók elszaporodását is segítette, főként a gyümölcsösökben van szükség igen intenzív védekezésre.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a május utolsó illetve június első hetére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A felhős idő miatt szembetűnően sok a fehér folt az ábrákon, ahonnan nem származik értékelhető információ. Az azonban megállapítható, hogy a legzöldebb növényzet továbbra is egyértelműen középhegységeink erdeiben figyelhető meg. A változást mutató térképen sokfelé látható kismértékű növekedés, ugyanakkor a Hortobágyon egyértelmű csökkenés jellemző. Az anomália térképen a vetésforgó miatt a szántókat nem lehet értékelni, de az jól látszik, hogy az előző időszakhoz képest kisebb területet foglal el a negatív anomália, vagyis a csapadékos idő egyre többfelé növeli a zöld tömeg mennyiségét.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 400 és 470 foknap között vannak az országban. Az alacsonyabb értékek az északi, északkeleti valamint nyugati országrészekben, míg a magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest északkeleten 40-50 foknapos elmaradás, míg a Dunántúlon 15-30 foknapos többlet látható. A sokéves átlaghoz képest nincsenek jelentős eltérések, a déli országrészben van többfelé némi többlet, míg az ország nagy részén kevéssel, mintegy 5-25 foknappal az átlag alatt alakulnak az értékek. Mindez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai többé-kevésbé a szokásos időben következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (6. és 7. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából nyolc hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az április utolsó hetében, majd májusban érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot, csak kis területen jelentette az aszály megszűnését. Hiába esett aránylag gyakran május második felében, június elején, egyszerre többnyire nagyon kevés hullott, ami gyorsan el is párolgott, így nem tudta a talaj nedvességtartalmát számottevően növelni. Június első hetétől gyakoribbá váltak a jelentős mennyiségű csapadékot adó záporok, zivatarok, ami rendkívül sokat segített, azonban az őszi vetések számára már elég későn érkezett. A vetés óta eltelt időszak összegzett csapadékmennyisége közel 100 mm-rel marad el az optimálistól, és ez már nem pótolható.  Az idei tavasz kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára, az átlagos alatti termésátlagokra van kilátás. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket, a májusi hűvösebb időjárás azonban a virágzás és szemképződés fázisának a hosszát megnövelte, mely kedvező hatású a termésre nézve.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár és Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (8. és 9. ábra). A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. Április elejétől már 100 mm körüli csapadékhiány halmozódott föl az optimálishoz képest mindkét bemutatott térségben, de az országban nagy különbségek alakultak ki. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban, és ez a hosszú gyökérzet egy nyári, esetlegesen aszályos időszak során még sokat érhet. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, Medárd óta nagyobb esőt adó csapadékrendszerek is kialakultak, így bízhatunk a kukorica immár közel optimális fejlődésében. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet. Összességében a kukorica számára kifejezetten rosszul indult az idei vegetációs időszak, de a folytatásban egy kedvező időjárással még lehet jó a szezon.

Újabb csapadékos hétnek nézünk elébe, a fülledt meleg viszont már nem lesz jellemző. Esők, záporok, zivatarok a hét első felében sokfelé várhatók, és továbbra is kialakulhatnak felhőszakadások is. Ezzel együtt magas marad a páratartalom is. A jelenlegi számítások szerint péntektől csökken a csapadékhajlam, és kevesebb helyen, és kisebb mennyiséget adó záporokra, zivatarokra lehet számítani. Összességében a hét végig a Dunántúlon 15-40 mm, míg a Dunától keletre 30-70 mm csapadékösszeg valószínű, tehát a talajok nedvességtartalma tovább növekszik, és a belvizes területek nagyságának növekedésével is számolni lehet főként a rossz vízgazdálkodású talajok esetén. A hőmérséklet hajnalonként 15, kora délutánonként 25 fok körül alakul majd.   

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. június 15.


* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2020. június 14-ig (mm)


2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2020. június 14-ig (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében június 14-én (%)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2020. június 14-én (%)


5. ábra
Napi maximumhőmérsékletek 2020. június 13-án (Celsius fok)


6. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. június 14-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. június 14-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. június 14-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2020. június 14-ig
(részletes magyarázat a szövegben)