2020. szeptember 29. kedd
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2020. augusztus 10. 18:20

Záporok, zivatarok öntöznek lokálisan

A múlt hét eleji jelentős esők után a hét második felében napos, jellemzően száraz, meleg időjárási körülmények segítették a talajok szikkadását. Az esők, záporok által bőven megöntözött kukorica és napraforgó állományok szem- és magfejlődésére ideális a jelenlegi meleg idő. A héten annyi változás várható időjárásunkban, hogy helyenként megjelennek a záporok, zivatarok.

A mögöttünk álló hét első felében jelentős csapadék hullott az ország nagy részén, csak a Tiszántúl keleti részén maradtak szárazon területek. Így az elmúlt tíz nap csapadékösszege jellemzően 10 és 50 mm között alakult, de néhol lokálisan 50-80 mm is esett (1. ábra). Péntektől csak kevés helyen alakultak ki záporok, zivatarok, az ország döntő részén már nem esett. Ha az elmúlt harminc nap csapadékösszegeit tekintjük, hazánk déli kétharmadán illetve a Bükk és a Mátra tágabb környezetében az átlagosnál nagyobb mennyiség esett, a többlet néhol az 50 mm-t is meghaladja. Ugyanakkor északon, északkeleten helyenként 10-30 mm-rel kevesebb hullott a sokéves átlagnál (2. ábra).
A talajok felszín közeli része sokat száradt a hétvégi kánikulában (3. ábra). A középső és mélyebb talajrétegek nedvességtartalma is jónak mondható a legtöbb helyen, szárazabb területek a Kisalföld északnyugati tájain, Budapest környezetében illetve a Sárréten fordulnak elő (4., 5. ábra).
A hőmérséklet csúcsértéke csütörtökön a Dunántúlon még 30 fok alatt alakult, péntektől viszont már országszerte 30 és 35 fok közé melegedett a levegő, szombaton mérhettük az idei nyár legmagasabb hőmérsékletét (36,7 fok Budakalászon) (6. ábra).       

A kukorica és a napraforgó a szem-, illetve a magképződés fenológiai fázisában jár. A keleti tájakon, ahol az átlagosnál esősebb volt a nyár első fele, az állományok gyönyörűek, a növények megkapták a virágzásra és most a szem- és magképződésre is a csapadékot (júliusban és augusztusban is 100-100 mm lenne az ideális a kukorica számára), így igazán jó termésben lehet bízni. A képet az árnyalja kissé, hogy egyes táblák mélyebben fekvő részein időszakos vízborítás károsította a növényeket. A sokáig szárazabb dunántúli területeken is sokat fejlődtek a növények, de a virágzáskor bekövetkezett csapadékhiány utólag már nem pótolható.
Az aratás után a tarló elmunkálása, a talaj fölső rétegének fellazítása csökkenti a párolgást, a nedvesség így megőrződik a talajban.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a július végére, augusztus legelejére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is erdeinkben figyelhető meg. A változást mutató térképen döntően csökkenést láthatunk, mely két okra vezethető vissza. Egyrészt az aratás után sok az elmunkált tarló, a csupasz talaj. Másrészt a nyári növények is túl vannak a legnagyobb zöld tömegű állapotukon és ebben az időszakban lassan már csökken az index értékük. Az anomália térképen az Alföld nagy részén a sokéves átlaghoz képest is jelentős pozitív anomália adódik: a természetes növényzet, az állandó kultúrák és a kapás növények is fejlettebbek a szokásosnál a csapadékos nyár hatására. A Dunántúlon sokfelé, különösen a Kisalföldön erősen mozaikos a kép, ami részben a vetésforgóból adódik, ugyanakkor kirajzolódnak a kevés csapadékot kapott kisalföldi, illetve kelet-dunántúli területek.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1000 és 1150 foknap között van az országban. Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 30-70 foknapos az elmaradás. A sokéves átlaghoz képest az ország nagy részén nem jellemző számottevő eltérés, a vegetációs időszak korábbi időszakában mutatkozott hiány eltűnt, a legtöbb helyen kismértékű többlet mutatkozik. Mindez pedig azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál később, de a szokásos időben következnek be.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr, Kecskemét és Miskolc térségére vonatkozó agrogramokon* (7., 8.  és 9. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és különösen június közepén igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett, arrafelé megmaradt a csapadékhiány, míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. Júliusban, a virágzás környékén a kukorica 100 mm csapadékot kíván, mely az országban sokfelé össze is jött: keleten időben viszonylag elosztva, míg a Dunántúl déli részén a hónap végén, szinte egyszerre érkezett, mely közel sem volt ideális. A bőséges csapadékból nagyjából a Mosonmagyaróvár – Siófok – Paks - Mohács vonal maradt ki. Augusztus elején érkezett egy újabb jelentős (15-50 mm) csapadékhullám immár azokra a területekre is, melyek korábban kimaradtak. A szemképződésre így szinte országszerte átnedvesedett a talaj. A Dunántúl egyes részein a vetés óta eltelt időszak összegzett csapadéka ezzel együtt is kevesebb, mint fele az optimálisnak, a szezon első kétharmadában a talaj nedvességtartalma a kritikusan száraz szint alatt, vagy annak környékén mozgott. Ezzel szemben keleten június közepe óta megfelelőek a nedvességi viszonyok, sokfelé kiváló termés várható. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális érték fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet, és a nyáron is többször előfordultak hűvös időszakok. Összességében a növény számára országszerte kifejezetten rosszul indult a vegetációs időszak, majd a nyár keleten sok esőt hozott, míg a Dunántúl jobban csak július végén illetve augusztus első hetében ázott meg.

Az előttünk álló héten a sok napsütés mellett kialakuló gomolyfelhőkből a Dunántúlon többfelé, máshol elszórtan lehet számítani záporokra, zivatarokra, melyekből lokálisan nagyobb mennyiségű csapadék hullhat. Területi átlagban a hét végéig az ország nyugati felén 10-30 mm, keleten 0-10 mm közötti mennyiségre van kilátás. A legkevesebb csapadék most is a Tiszántúlon valószínű, ahol a talajok további, néhol jelentős száradása várható, ezzel szemben a záporokkal jobban érintett nyugati tájakon a nedvesedés lesz a jellemző. A hőmérséklet csúcsértéke 30 fok körül alakul.   

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. augusztus 10.

 
* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2020. augusztus 9-ig (mm)


2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2020. augusztus 9-ig (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2020. augusztus 9-én (%)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2020. augusztus 9-én (%)


5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső egy méteres rétegében 2020. augusztus 9-én (%)


6. ábra
Napi maximumhőmérséklet 2020. augusztus 8-án (Celsius fok)


7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. augusztus 5-ig (részletes magyarázat a szövegben)


8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2020. augusztus 9-ig (részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. augusztus 9-ig (részletes magyarázat a szövegben)