2024. március 29. péntek
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2020. augusztus 20. 12:04

Országszerte átnedvesedtek a talajok

A hét első felében jellemzően azokon a területek is jelentős mennyiségű csapadék öntözte a földeket, melyek augusztus első felében szárazon maradtak, így kiegyenlítettebbé váltak a talajnedvesség viszonyok az országban. Nyári kapás növényeink bár már az érés korai szakaszába léptek, de a legtöbb helyen jól jött még számukra a csapadék. A hét további részében nagyrészt száraz időre van kilátás, vasárnap ér el minket újabb frontrendszer, melyhez kötődően ismét többfelé eshet.

Az elmúlt egy hétben minden nap többfelé is előfordult több-kevesebb csapadék az országban. (1. ábra) A múlt hét második felében a nyugati országrészben esett nagyobb mennyiség, 10-40 mm (Szentgotthárd térségében 100 mm), de lokálisan máshol is előfordultak felhőszakadások, melyekből több mint 30 mm hullott. A Tiszántúl jelentős részén azonban nem esett számottevő mennyiség, így Debrecen térségében és a keleti határszélen előfordultak területek, ahol augusztus első felében 1 mm-nél is kevesebb esett, és igen szárazzá vált a talajnak nem csak a felszín közeli, hanem a mélyebb rétegei is. A héten azonban mindenhova megérkezett az eső, hétfőn főként a Dunántúlon és a középső országrészben esett jelentős mennyiség, majd kedden és szerdán az északkeleti, keleti tájakon is. Hétfőn ismét előfordultak 100 mm körüli mennyiséget adó felhőszakadások. A hét közepére sokfelé vált sárossá a felszín (2. ábra), a felső egy méteres talajréteg nedvességviszonyai viszont országszerte jónak mondható (3. ábra). 
A hőmérséklet a legmelegebb órákban hétvégén még többnyire 30 fok körül alakult, a felhősebb, csapadékosabb tájakon volt ennél néhány fokkal hűvösebb. Majd hétfőtől visszaesett néhány fokkal, és a hét első felében 25 fok körüli maximumok voltak jellemzők. 

A kukorica és a napraforgó az érés korai fázisában járnak (4., 5. ábra), előbbi a tejes érés, egyre többfelé a viaszérés, utóbbi a citromérés fenológiai fázisában. A keleti tájakon, ahol az átlagosnál esősebb volt a nyár első fele, az állományok gyönyörűek, a növények megkapták a virágzásra valamint a szem- és magképződésre is a csapadékot, így igazán jó termésben lehet bízni. A képet az árnyalja kissé, hogy egyes táblák mélyebben fekvő részein időszakos vízborítás károsította a növényeket. A sokáig szárazabb dunántúli területeken is sokat fejlődtek a növények, de a korábbi csapadékhiány utólag már nem pótolható.
A csapadékos időben a tarlókon nem csak az árvakelések hajtottak ki, hanem sokfelé a gyomok is elszaporodtak. A megfelelő talajmunkák után azonban jó magágyba kerülhet a repce.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a július legvégére, augusztus elejére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is erdeinkben figyelhető meg. A változást mutató térképen sokfelé láthatunk kismértékű növekedést, de mozaikosan a csökkenés is jelen van. Az előző időszakhoz képest már nem csökkent a vegetációs index értéke az elmunkált tarlókon, ugyanakkor augusztus első hetében sokfelé hullott nagyobb mennyiségű csapadék, amit meleg időjárás követett, így a learatott tarlókon a gyomosodás okozott növekedést a zöld tömeg mennyiségében. Másrészt a nyári növények túl vannak a legnagyobb zöld tömegű állapotukon, és ebben az időszakban lassan már csökken az index értékük. Az anomália térképen az Alföld nagy részén a sokéves átlaghoz képest is jelentős pozitív anomália adódik: a természetes növényzet, az állandó kultúrák és a kapás növények is fejlettebbek a szokásosnál a csapadékos nyár hatására. A Dunántúlon sokfelé, különösen a Kisalföldön erősen mozaikos a kép, ami részben a vetésforgóból adódik, ugyanakkor kirajzolódnak a kevesebb csapadékot kapott kisalföldi, illetve kelet-dunántúli területek.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1120 és 1250 foknap között van az országban (6. ábra). Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg, és a különbségek egyre nőnek az egyes országrészek között. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 10-50 foknapos az elmaradás. A sokéves átlaghoz képest az ország nagy részén kismértékű, de tendenciájában növekvő, 30-70 foknapos többlet a jellemző. Mindez pedig azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál kicsit később, de a szokásos időben következnek be.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár, Békéscsaba és Miskolc térségére vonatkozó agrogramokon* (7., 8. és 9. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és különösen június közepén igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett, arrafelé megmaradt a csapadékhiány, míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. Júliusban, a virágzás környékén a kukorica 100 mm csapadékot kíván, mely az országban sokfelé össze is jött: keleten időben viszonylag elosztva, míg a Dunántúl déli részén a hónap végén, szinte egyszerre érkezett, mely közel sem volt ideális. A bőséges csapadékból nagyjából a Mosonmagyaróvár – Siófok – Paks - Mohács vonal maradt ki. Augusztus elején érkezett egy újabb jelentős (15-50 mm) csapadékhullám immár azokra a területekre is, melyek korábban szárazon maradtak. A szemképződésre így szinte országszerte átnedvesedett a talaj. A Dunántúl egyes részein a vetés óta eltelt időszak összegzett csapadéka ezzel együtt alig több, mint fele az optimálisnak, a szezon első kétharmadában a talaj nedvességtartalma a kritikusan száraz szint alatt, vagy annak környékén mozgott. Ezzel szemben keleten június közepe óta megfelelőek a nedvességi viszonyok, sokfelé kiváló termés várható. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális érték fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet, és a nyáron is többször előfordultak hűvös időszakok. Összességében a növény számára országszerte kifejezetten rosszul indult a vegetációs időszak, majd a nyár keleten sok esőt hozott, míg a Dunántúl jobban csak július végén illetve augusztusban ázott meg.

A hét további részében keleten, északkeleten is szárazabbá válik az idő, csapadék csak vasárnaptól várható ismét. Csütörtökön, pénteken és szombaton napos, száraz időre lehet számítani, a párolgás, a felső talajréteg nedvességvesztése lesz a jellemző. Napról-napra melegszik az idő, pénteken az ország túlnyomó részén már 30 fok fölött alakul a legmelegebb órák hőmérséklete. Szombaton késő este éri el nyugat felől a Kárpát-medencét egy hidegfront, amely vasárnap és hétfőn ismét változékonyabb időt hoz többfelé záporokkal, zivatarokkal, hétfőn eső is eshet. A hőmérséklet is visszaesik, hétfőn már csak 25 fok körüli maximum értékek lesznek jellemzőek. Keddtől újra szárazabbá, és kissé melegebbé válik időjárásunk.    

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. augusztus 20.


* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2020. augusztus 19-ig (mm)


2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2020. augusztus 19-én (%)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső egy méteres rétegében 2020. augusztus 19-én (%)


4. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2020. augusztus 13-án
fotó: Kovács Attila


5. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2020. augusztus 13-án
fotó: Kovács Attila


6. ábra
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg 2020. augusztus 18-án (foknap)


7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. augusztus 19-ig (részletes magyarázat a szövegben)


8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. augusztus 19-ig (részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. augusztus 19-ig (részletes magyarázat a szövegben)