2021. április 13. kedd
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2020. augusztus 24. 11:44

Meleg, jobbára napos, száraz idő segíti az érést

Hazánkban többnyire kedvezőek a talajnedvességi viszonyok, így a héten várható nagyrészt napos, száraz, meleg idő segíti a most érő gyümölcsök és a kapás növények érését. A repce vétéséhez a magágyat többnyire optimális talajnedvességnél lehet előkészíteni, bár a felső pár centiméteres réteg hamar kiszárad, a keléshez majd esőre lesz szükség.

Az elmúlt héten hétfőn főként a Dunántúlon és a középső országrészben esett jelentős mennyiségű csapadék, majd kedden és szerdán az északkeleti, keleti tájakon is. Hétfőn északnyugaton 100 mm körüli mennyiséget adó felhőszakadások is előfordultak. Csütörtöktől szombatig száraz maradt az idő, majd vasárnapra újabb front érkezett, de ez inkább csak az északkeleti országrészbe hozott számottevő csapadékot. Összességében az elmúlt tíz nap során (amiben az előző hetin túl még a 13-16. közötti zivataros csapadék is benne van) jellemzően 10-60 mm csapadék hullott országban (1. ábra). Az esőből Orosháza, Békéscsaba, Szeghalom és Mezőtúr, valamint Tiszaújváros térsége maradt ki. Az elmúlt 30, illetve 90 nap csapadékösszege szinte az egész országban meghaladja a sokéves átlagot (2. ábra). A talaj a külön említett területek kivételével jó vízellátottságúnak mondható. A felszín közeli rétegek többnyire nedvesek, északkelten többfelé sárosak (3. ábra), a felső fél méteres talajréteg a növényzet számára hasznosítható vízkészletnek jellemzően 50-90 %-át tartalmazza átlagosan (4. ábra). A különböző szántóföldi kultúrák táblái között azonban jelentős különbségek vannak: a kalászosok után időben elmunkált, nem gyomos táblák talaja tárolja a legtöbb nedvességet, míg a kukorica és a napraforgó táblák talaja a növényzet erős párologtatása miatt ettől jóval szárazabb.
A hőmérséklet a legmelegebb órákban többnyire 30 fok körül alakult, szombaton volt a legmelegebb 29-34 Celsius fok. Csak a felhősebb keddi és szerdai napon maradtak 25 fok körül a maximumok.

A kukorica és a napraforgó az érés fázisában járnak, előbbi egyre többfelé a viaszérés, utóbbi a citromérés fenológiai fázisában. A keleti tájakon, ahol az átlagosnál esősebb volt a nyár első fele, az állományok gyönyörűek, a növények megkapták a virágzásra, valamint a szem- és magképződésre is a csapadékot, így igazán jó termésben lehet bízni. A képet az árnyalja kissé, hogy egyes táblák mélyebben fekvő részein időszakos vízborítás károsította a növényeket. A dunántúli területekre a nyár második felében érkezett a több csapadék, a szemfejlődésre, de a korábbi csapadékhiány utólag már nem pótolható.
A csapadékos időben a tarlókon nem csak az árvakelések hajtottak ki, hanem sokfelé a gyomok is elszaporodtak. A megfelelő talajmunkák után jó magágyba kerülhet a repcemag, azonban a csírázáshoz a legtöbb helyen majd esőre lesz szükség, mert a folytatásban várható száraz, szeles, meleg időben a felszín közeli pár centiméteres talajréteg gyorsan kiszárad.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a július legvégére, augusztus elejére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is erdeinkben figyelhető meg. A változást mutató térképen sokfelé láthatunk kismértékű növekedést, de mozaikosan a csökkenés is jelen van. Az előző időszakhoz képest már nem csökkent a vegetációs index értéke az elmunkált tarlókon, ugyanakkor augusztus első hetében sokfelé hullott nagyobb mennyiségű csapadék, amit meleg időjárás követett, így a learatott tarlókon a gyomosodás okozott növekedést a zöld tömeg mennyiségében. Másrészt a nyári növények túl vannak a legnagyobb zöld tömegű állapotukon, és ebben az időszakban lassan már csökken az index értékük. Az anomália térképen az Alföld nagy részén a sokéves átlaghoz képest is jelentős pozitív anomália adódik: a természetes növényzet, az állandó kultúrák és a kapás növények is fejlettebbek a szokásosnál a csapadékos nyár hatására. A Dunántúlon sokfelé, különösen a Kisalföldön erősen mozaikos a kép, ami részben a vetésforgóból adódik, ugyanakkor kirajzolódnak a kevesebb csapadékot kapott kisalföldi, illetve kelet-dunántúli területek.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1160 és 1300 foknap között van az országban (5. ábra). Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg, és a különbségek egyre nőnek az egyes országrészek között. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 10-50 foknapos az elmaradás. A sokéves átlaghoz képest az ország nagy részén kismértékű, de tendenciájában növekvő, mintegy 30-70 foknapos többlet a jellemző. Mindez pedig azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál kicsit később, de a szokásosnál kissé hamarabb következnek be.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr, Kaposvár, Békéscsaba és Miskolc térségére vonatkozó agrogramokon* (6., 7., 8., és 9. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és különösen június közepén igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett, arrafelé megmaradt a csapadékhiány, míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. Júliusban, a virágzás környékén a kukorica 100 mm csapadékot kíván, mely az országban sokfelé össze is jött: keleten időben viszonylag elosztva, míg a Dunántúl déli részén a hónap végén, szinte egyszerre érkezett, mely közel sem volt ideális. A bőséges csapadékból nagyjából a Mosonmagyaróvár – Siófok – Paks - Mohács vonal maradt ki. Augusztus elején érkezett egy újabb jelentős (15-50 mm) csapadékhullám immár azokra a területekre is, melyek korábban szárazon maradtak. A szemképződésre így szinte országszerte átnedvesedett a talaj. A Dunántúl egyes részein a vetés óta eltelt időszak összegzett csapadéka ezzel együtt alig több, mint fele az optimálisnak, a szezon első kétharmadában a talaj nedvességtartalma a kritikusan száraz szint alatt, vagy annak környékén mozgott. Ezzel szemben keleten június közepe óta megfelelőek a nedvességi viszonyok, sokfelé kiváló termés várható. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális érték fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet, és a nyáron is többször előfordultak hűvös időszakok.

Az előttünk álló héten jobbára száraz időre számíthatunk. Hétfőn és kedden fordulhat elő többfelé kisebb eső, zápor, néhol zivatar, de területi átlagban 2 mm alatt marad a heti csapadék. A hét legvégén várható egy markáns hidegfront, mely záporokat, zivatarokat okoz majd. A hétfői és keddi kicsit felhősebb nap után sok lesz a napsütés. Erős lesz a párolgás, a felső talajréteg nedvességvesztése lesz a jellemző. Szelesnek ígérkezik a szerda, a csütörtök és a hétvége is. Jellemzően 25-30 fok között alakul majd a legmelegebb órák hőmérséklete az országban.  A szerda és a hétvége lehet ettől még melegebb is, aztán vasárnaptól kezdődhet majd egy tartósabb lehűlés.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. augusztus 24.


* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2020. augusztus 23-ig (mm)


2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2020. augusztus 23-ig (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2020. augusztus 23-án (%)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2020. augusztus 23-án (%)


5. ábra
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg 2020. augusztus 22-én (foknap)


6. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. augusztus 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)


7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. augusztus 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)


8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. augusztus 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. augusztus 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)