2024. május 24. péntek
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2020. augusztus 31. 14:54

Átmeneti eső után visszatér a száraz idő

Meleg, száraz, jó érlelő idővel búcsúzott a nyár, a naptár fordultával azonban átmenetileg az őszies időjárás is beköszönt. A Dunántúlra már hétfőn megérkezik a csapadékos, hűvös idő, majd kedden az ország keleti felén is jelentős lehűlésre és esőre lehet számítani. A hét közepétől viszont ismét sok lesz a napsütés, és száraz, egyre melegebb időjárás lesz a jellemző.

Az elmúlt egy hétben csak kevés helyen, a Kisalföldön illetve helyenként a déli, délkeleti határszélen esett számottevő mennyiségű, 5-10 mm csapadék. A hét első napjaiban délen és keleten fordult elő eső, zápor, a hétvégén pedig a Dunántúlon, elsősorban északnyugaton, északon vonult végig néhol jelentős károkat is okozó zivatarrendszer. Az ország jelentős részén azonban egyáltalán nem esett nem csak a múlt héten, hanem az elmúlt tíz napban sem (1. ábra).
A hőmérséklet a legmelegebb órákban péntekig 25 és 30 fok között alakult, majd a hétvégén a magasban erős déli áramlással egy frontrendszer előoldalán, forró, száraz levegő érkezett fölénk. Már szombaton is országszerte 30 fok fölött alakultak a maximumok, vasárnap pedig, az idei nyár legmelegebb napján, az Alföld déli részén többfelé a 37 fokot is meghaladta a kora délutáni hőmérséklet (2. ábra). A forró, száraz időben sokfelé alakult ki légköri aszály a kora délutáni órákban.
A kánikulai melegben sokat száradt a talajok felszín közeli része, az ország nagy részén 40-70% között van a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízmennyiség százalékában (3. ábra). Az elmúlt egy hét során csökkent a víztartalom a felső fél és egy méteres rétegben is.

Augusztusban összességében az átlagosnál 1-2 fokkal melegebb időjárás volt a jellemző hazánkban (4. ábra). Hőhullámok, ahogy a nyár első két hónapjában sem, augusztusban sem fordultak elő.
A csapadék mennyiségét tekintve nagy különbségek vannak az egyes országrészek között (5. ábra). Az ország nagy részén 50-110 mm közötti mennyiség esett a hónap során, de lokálisan nyugaton, délnyugaton és északon 120-200 mm közötti csapadékösszegek is előfordulnak. Ugyanakkor az Alföld középső és keleti tájain helyenként 30 mm sem esett. A sokévi átlagtól vett eltérés is rendkívül mozaikos képet mutat (6. ábra).
A nyár egészét tekintve az átlagosnál kissé melegebb, és a legtöbb helyen csapadékosabb három hónap áll mögöttünk (7. ábra). Az ország keleti felén és délnyugati tájain esett nagyobb mennyiség, míg északnyugaton, és foltokban a Dunántúl keleti és déli részén a sokévi átlagnál kevesebb hullott.

A kukorica és a napraforgó az érés fázisában járnak, előbbi a viaszérés, utóbbi a citromérés és a növényszáradás fenológiai fázisában. A keleti tájakon, ahol az átlagosnál esősebb volt a nyár első fele, az állományok gyönyörűek, a növények megkapták a virágzásra, valamint a szem- és magképződésre is a csapadékot, így igazán jó termésben lehet bízni. A képet az árnyalja kissé, hogy egyes táblák mélyebben fekvő részein időszakos vízborítás károsította a növényeket. A dunántúli területekre a nyár második felében érkezett a több csapadék, a szemfejlődés időszakára, de a korábbi csapadékhiány utólag már nem pótolható. A napraforgónak már nem használ a további csapadék, azonban a kukorica még örül neki.
A meleg időjárás kedvező volt a most érő gyümölcsök számára a megfelelő íz- és zamatanyagok kialakulásához, bár a hét végi forróság már többfelé napégést is okozott.
A megfelelő talajmunkák után jó magágyba kerülhet a repcemag, és a már elvetett növény a hét elején a csírázáshoz szükséges esőt is megkapja.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken az augusztus közepére, végére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is erdeinkben figyelhető meg. A változást mutató térképen a kismértékű növekedés a jellemző, de mozaikosan a csökkenés is jelen van. Augusztus első két dekádjában sokfelé hullott nagyobb mennyiségű csapadék, ami meleg időjárással párosult, így a tarlókon az árvakelés és a gyomosodás okozott növekedést a zöld tömeg mennyiségében. Ugyanakkor a nyári növények túl vannak már a legnagyobb zöld tömegű állapotukon, az érés fázisában egyre csökken a vegetációs index értékük. Az anomália térképen most már nem csak az Alföld nagy részén, hanem jellemzően a Dunántúlon is a sokéves átlaghoz képest jelentős pozitív anomália figyelhető meg: a természetes növényzet, és az állandó kultúrák egyaránt fejlettebbek a szokásosnál a csapadékos nyár hatására.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1250 és 1400 foknap között van az országban (8. ábra). Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg, és a különbségek egyre nőnek az egyes országrészek között. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 30-70 foknapos az elmaradás. A sokéves átlaghoz képest az ország nagy részén kismértékű, de tendenciájában növekvő, mintegy 30-80 foknapos többlet a jellemző. Mindez pedig azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál kicsit később, de a szokásosnál kissé hamarabb következnek be.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr, Békéscsaba és Miskolc térségére vonatkozó agrogramokon* (9., 10. és 11. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és különösen június közepén igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett, arrafelé megmaradt a csapadékhiány, míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. Júliusban, a virágzás környékén a kukorica 100 mm csapadékot kíván, mely az országban sokfelé össze is jött: keleten időben viszonylag elosztva, míg a Dunántúl déli részén a hónap végén, szinte egyszerre érkezett, mely közel sem volt ideális. A bőséges csapadékból nagyjából a Mosonmagyaróvár – Siófok – Paks - Mohács vonal maradt ki. Augusztus elején érkezett egy újabb jelentős (15-50 mm) csapadékhullám immár azokra a területekre is, melyek korábban szárazon maradtak. A szemképződésre így szinte országszerte átnedvesedett a talaj. A Dunántúl egyes részein a vetés óta eltelt időszak összegzett csapadéka ezzel együtt alig több, mint fele az optimálisnak, a szezon első kétharmadában a talaj nedvességtartalma a kritikusan száraz szint alatt, vagy annak környékén mozgott. Ezzel szemben keleten június közepe óta megfelelőek a nedvességi viszonyok, sokfelé kiváló termés várható. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális érték fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet, és a nyáron is többször előfordultak hűvös időszakok.

A folytatásban a hét elején egy mediterrán ciklon, majd a hét második felében anticiklon alakítja időjárásunkat. Így kedd estig még sok lesz a felhő fölöttünk, és nyugat, délnyugat felől egyre többfelé ered el az eső. A Dunántúlon 15-30 mm közötti mennyiség várható, míg északon és a Tiszántúlon 5-15 mm, az Alföld nyugati felén 5 mm-nél kevesebb valószínű. Kedden a nap második felében már mindenütt csökken a csapadékhajlam, elsősorban az északi országrészben lehet záporokra számítani helyenként még szerdán is. A szél kedden többfelé megerősödik. Országszerte több fokkal visszaesik a hőmérséklet, a maximum értékek kedden a Dunántúl nagy részén kevéssel 20 fok alatt, a Dunától keletre 22-27 fok között alakulnak, és még szerdán is mérsékelten meleg idő várható sokfelé 10 fok alatti minimum hőmérsékletekkel. Csütörtöktől a hét további részében sok lesz a napsütés, csapadékra nem kell számítani, és lassan melegszik az idő. A hétvégén a legmelegebb órákban ismét többfelé emelkedik 30 fokig a hőmérséklet.   

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. augusztus 31.


* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2020. augusztus 30-ig (mm)


2. ábra
Napi maximumhőmérsékletek 2020. augusztus 30-án (Celsius fok)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2020. augusztus 30-án (%)


4. ábra
A 30 napos átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól 2020. augusztus 30-ig (Celsius fok)


5. ábra
30 napos csapadékösszeg 2020. augusztus 30-ig (mm)


6. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2020. augusztus 30-ig (mm)


7. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2020. augusztus 30-ig (mm)


8. ábra
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg 2020. augusztus 30-án (foknap)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. augusztus 30-ig (részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. augusztus 30-ig (részletes magyarázat a szövegben)


11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. augusztus 30-ig (részletes magyarázat a szövegben)