2020. december 2. szerda
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2020. szeptember 24. 13:27

Jön a csapadék

A hét első felében az ország nagy részén még tovább száradtak a talajok, ami jelentősen megnehezítette az őszi kalászosok vetése előtti talaj előkészítést és a repce korai fejlődését, erősödését is. A folytatásban azonban változik időjárásunk jellege, pénteken nyugat felől egyre többfelé kell esőre, záporokra, zivatarokra számítani, melyek szombatra a keleti, északkeleti országrészt is elérik.

A hét első napjaiban még folytatódott a múlt hét végéhez hasonló száraz időjárás, majd kedd estétől dél felől nedvesebb légtömegek érték el hazánkat, és szerdán a megnövekvő gomolyfelhőzetből többfelé alakultak ki gyenge záporok, de a lehulló csapadék mennyisége csak kevés helyen haladta meg az 1 mm-t (1. ábra), tehát számottevő eső továbbra sem esett. A hét első felében a talajok további nedvességvesztése volt a jellemző. A felső fél méteres réteg nedvességtartalma az Alföldön és a Dunántúl keleti felén a kritikus 40%-ot sem éri el a növények számára hasznosítható vízmennyiség százalékában, de nagy területen 30% alatt alakul ez az érték, és az északi és nyugati országrészben sem sokkal jobb a helyzet (2. ábra). Ugyanakkor meg kell említeni, hogy jelentős eltérések jelentkeznek kis területen belül is a talajnedvesség értékeiben az egyes táblák hasznosításának függvényében. Az őszi vetések után időben elmunkált táblák talaja a 20-50 cm-es rétegben jelentős nedvességet raktároz, míg a kukorica alatt ez a réteg nagyon száraz. A felső egy méteres réteg telítettséghez képesti vízhiánya országszerte 100 mm fölött alakul, az ország déli felén néhol a 150 mm-t is meghaladja (3. ábra).
A hőmérséklet tovább emelkedett a hétvégéhez képest. Hajnalonként már nem csökkentek 5 fok alá a minimumok, kora délutánra pedig a legtöbb helyen 25 fok fölé melegedett a levegő. Nagy napi hőingások jellemezték a hét első felét, az ősziesen hűvös reggeleket, nyáriasan meleg délutánok követték, hétfőn sokfelé 15-20 fokot emelkedett a hőmérséklet néhány óra alatt.  

A szeptemberi eddigi meleg, száraz időjárás kedvezett a kukorica és a napraforgó érési folyamatainak. Utóbbi növény betakarításával már sok helyen végeztek, és a kukorica is a teljes érés fenológiai fázisában jár (4. ábra), egyre többfelé kezdik meg a betakarítását.
Optimális volt az idő a most érő gyümölcsök számára is a megfelelő íz- és zamatanyagok kialakulásához. Folyamatban van az alma és a körte szedése és a szüret is.  
A repce számára azonban komoly kihívást jelent, hogy az augusztus végén, szeptember elején még jó talajnedvességi viszonyok közt elvetett magok a kelés után egyre kevesebb nedvességet találtak a talajban, a növény fejlődését különösen az Alföldön nehezíti a vízhiány. Az állományok többnyire 2-4 leveles állapotban vannak (5. ábra).
Az őszi kalászosok vetését megelőző talaj előkészítő munkákat szintén megnehezítette a szeptemberi szárazság. A jó magágy készítéséhez nagy szükség van a következő egy hétre előrejelzett csapadékra.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken szeptember közepére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is erdeinkben figyelhető meg, bár már színesednek a lombok. A változást mutató térképen igen erőteljes csökkenés látszik az Alföld területén illetve a Dunántúl délkeleti részein (6. ábra), éppen azokon a tájakon, ahol a felszín közeli talajréteg is rendkívül száraz (7. ábra). A vegetációs index csökkenése szeptemberben természetes folyamat, ilyenkor a természetes növényzet és a most érő kapás növények egyaránt sokat veszítenek zöld tömegükből, az őszi vetésből pedig még csak a repce friss kelése jelent meg. Az ilyen nagymértékű változást a szeptemberi száraz időjárás magyarázza, a talajok nedvességvesztésével elég hirtelen száradt el a növényzet is. Az anomália térképen, ami augusztus végén még országszerte az átlagosnál fejlettebb, zöldebb vegetációról tanúskodott, szeptember második felére nagy területeken jelentkezik negatív anomália főként az Alföldön és az említett dunántúli tájakon, vagyis a csapadékos nyarat követő száraz nyárutó láthatóan érezteti hatását.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1450 és 1650 foknap között van az országban (8. ábra). Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg. Szeptember első felében sokat emelkedtek az értékek, a kukorica már megkapta az éréshez szükséges hősszeget. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 10-50 foknapos az elmaradás, a sokéves átlaghoz képest pedig 70-130 foknapos többlet a jellemző az ország nagy részén. Mindez pedig azt jelenti, hogy a növények (a kukorica mellett például az ősszel érő gyümölcsök) fenológiai fázisai a tavalyinál kicsit később, de a szokásosnál hamarabb következnek be.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár, Békéscsaba éa Miskolc térségére vonatkozó agrogramokon* (9., 10. és 11. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és különösen június közepén igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett, arrafelé megmaradt a csapadékhiány, míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. Júliusban, a virágzás környékén a kukorica 100 mm csapadékot kíván, mely az országban sokfelé össze is jött: keleten időben viszonylag elosztva, míg a Dunántúl déli részén a hónap végén, szinte egyszerre érkezett, mely közel sem volt ideális. A bőséges csapadékból nagyjából a Mosonmagyaróvár – Siófok – Paks - Mohács vonal maradt ki. Augusztus elején érkezett egy újabb jelentős (15-50 mm) csapadékhullám immár azokra a területekre is, melyek korábban szárazon maradtak. A szemképződésre így szinte országszerte átnedvesedett a talaj. Az augusztus a folytatásban a Tiszántúl déli részén meglehetősen szárazon alakult, de a talajban még megfelelő mennyiségű nedvesség tárolódott, míg a nyugati és északi országrészben megkapta a kukorica az ideális 100 mm csapadékát a hónap során. Ezzel együtt is a Dunántúl egyes részein a vetés óta eltelt időszak összegzett csapadéka alig több, mint fele az optimálisnak, a szezon első kétharmadában a talaj nedvességtartalma a kritikusan száraz szint alatt, vagy annak környékén mozgott. Ezzel szemben keleten június közepétől megfelelőek voltak a nedvességi viszonyok, a szezon végére azonban elfogyott a nedvesség. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális érték fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban lecsökkent ez a többlet, és a nyáron is többször előfordultak hűvös időszakok.

A hét második felében beköszönt az igazi ősz, csapadékosabbra, hűvösebbre, szelesebbre fordul időjárásunk. Péntektől a jövő hét közepéig gyakran lesz erősen felhős az ég, bár napos időszakokra is számítani lehet. Péntek reggeltől nyugat felől egyre többfelé várható eső, zápor, zivatar, és a csapadékos idő a Dunántúlon szombat reggelig, keleten, északkeleten szombat estig kitart. Vasárnap csak délnyugaton valószínű záporok kialakulása, majd hétfőn elsősorban keleten, kedden főként északkeleten lehet nagyobb területen esőre, záporra számítani, de lokálisan máshol is előfordulhat kisebb csapadék. Szerdától országszerte csökken a csapadékhajlam, addig azonban az ország nagy részén 10-40 mm várható, a jelenlegi számítások szerint a Kiskunság térségében valószínű ennél kevesebb, a Kisalföldön és északkeleten pedig nagyobb mennyiség. A jövő hét közepéig gyakran lesz szeles az idő, minden nap nagy területeken kell élénk illetve erős széllökésekre számítani. A hőmérséklet pénteken még a nyarat idézi 25-30 fok közötti maximumokkal, ennél hűvösebb csak északon, északnyugaton lehet. Szombattól azonban jelentősen lehűl az idő, a legmelegebb órákban sem emelkedik 20 fok fölé a hőmérséklet, viszont a felhős, szeles időben hajnalonként is 5 fok fölötti értékek lesznek jellemzőek. Melegedésre szerdától van kilátás.   

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. szeptember 24.


* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2020. szeptember 23-ig (mm)


2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2020. szeptember 23-án (%)


3. ábra
Telítettséghez képesti vízhiány a talaj felső egy méteres rétegében 2020. szeptember 23-án (mm)


4. ábra
Érett kukorica Miskolc térségében 2020. szeptember 16-án
fotó: Kovács Attila


5. ábra
Szépen kikelt őszi káposztarepce Miskolc térségében 2020. szeptember 16-án, mely nagyon várja az esőt
fotó: Kovács Attila


6. ábra
Az NDVI vegetációs index változása


7. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2020. szeptember 23-án (%)


8. ábra
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg
2020. szeptember 21-én (foknap)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. szeptember 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. szeptember 23-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. szeptember 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)