2021. május 15. szombat
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2020. szeptember 28. 14:30

Keleten további esőkre van kilátás

A múlt szombaton átvonult hidegfront a lehűléssel együtt csapadékot is hozott, bár főként a Dunántúlon és az északi országrészben nedvesedtek át a talajok, az Alföldön további esőkre van szükség a repce fejlődéséhez és az őszi kalászosok magágy előkészítéséhez. Az előttünk álló napokban a keleti, északkeleti tájakon várható még számottevő mennyiségű csapadék.

A múlt hét második felében a megelőző hetekhez képest nedvesebb léghullámok érkeztek fölénk. Szerdán és csütörtökön csak elszórtan fordultak elő kisebb esők, záporok, majd pénteken nyugat felől kiterjedt csapadékzóna érte el hazánkat, és az esős idő szombaton is folytatódott. Összességében a Dunántúlon és az északkeleti határszélen esett a legnagyobb mennyiség, 20-45 mm, míg a Dunától keletre 5 és 20 mm közötti összegek voltak jellemzőek (1. ábra). Vasárnap átmeneti szárazabb időjárás után hétfőn hajnaltól ismét sokfelé eredt el az eső, és a Dunántúl nyugati felén ekkor újabb 10-30 mm esett, de máshol is előfordultak kisebb záporok. A talajok felszíne bár sokfelé sárossá vált átmenetileg, de a lehullott csapadék csak a Dunántúlon és az északi országrészben nedvesítette át a felső 20 cm-es réteget (2. ábra). Mélyebb rétegekbe csak a nyugati határszélen jutott a nedvességből, a felső fél méter a Tiszántúl jelentős részén továbbra is kritikusan száraz, nedvességtartalma nem éri el a 40%-ot sem a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában (3. ábra).
A hőmérséklet a múlt csütörtökig országszerte 25 fok fölött alakult a legmelegebb órákban, és a hét közepén hajnalonként sem hűlt 10 fok alá a levegő. Nyugaton már pénteken elkezdődött a lehűlés, és már csak 20 fokig melegedett a levegő, de délkeleten ekkor még 30 fok közeli értékek voltak jellemzőek (4. ábra), majd szombaton országszerte 7-8 fokot esett vissza a hőmérséklet, a középső országrészben napközben is alig volt melegebb, mint hajnalban. Vasárnap ugyan nyugaton már melegedés kezdődött, de így is országszerte 17-19 fok között alakultak a maximumok, reggel pedig 10 fok alá, a Kisalföldön 5 fok alá csökkent a hőmérséklet (5. ábra).      

A szeptemberi meleg, száraz időjárás kedvezett a kukorica és a napraforgó érési folyamatainak. Utóbbi növény betakarításával már sok helyen végeztek, és a kukorica is a teljes érés fenológiai fázisában jár, egyre többfelé kezdik meg a betakarítását.
Optimális volt az idő a most érő gyümölcsök számára is a megfelelő íz- és zamatanyagok kialakulásához. Folyamatban van az alma és a körte szedése, és a szüret is.
A repce számára azonban komoly kihívást jelentett, hogy az augusztus végén, szeptember elején még jó talajnedvességi viszonyok közt elvetett magok a kelés után egyre kevesebb nedvességet találtak a talajban, a növény fejlődését különösen az Alföldön nehezítette a vízhiány, és arrafelé további csapadékra van szüksége a hiányosan, gyengén kelt állományoknak. Az őszi kalászosok vetését megelőző talaj előkészítő munkákat szintén megnehezítette a szeptemberi szárazság. A jó magágy készítéséhez nagy szükség van még az esőre.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken szeptember közepére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is erdeinkben figyelhető meg, bár már színesednek a lombok. A változást mutató térképen igen erőteljes csökkenés látszik az Alföld területén illetve a Dunántúl délkeleti részein (6. ábra), éppen azokon a tájakon, ahol a felszín közeli talajréteg is rendkívül száraz volt ebben az időszakban. A vegetációs index csökkenése szeptemberben természetes folyamat, ilyenkor a természetes növényzet és a most érő kapás növények egyaránt sokat veszítenek zöld tömegükből, az őszi vetésből pedig még csak a repce friss kelése jelent meg. Az ilyen nagymértékű változást a szeptemberi száraz időjárás magyarázza, a talajok nedvességvesztésével elég hirtelen száradt el a növényzet is. Az anomália térképen, ami augusztus végén még országszerte az átlagosnál fejlettebb, zöldebb vegetációról tanúskodott, szeptember második felére nagy területeken jelentkezik negatív anomália főként az Alföldön és az említett dunántúli tájakon, vagyis a csapadékos nyarat követő száraz nyárutó láthatóan érezteti hatását.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1480 és 1680 foknap között van az országban (7. ábra). Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg. Szeptember első felében sokat emelkedtek az értékek, a kukorica már megkapta az éréshez szükséges hősszeget. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest az ország nagy részén már nincs számottevő elmaradás, a sokéves átlaghoz képest pedig 70-150 foknapos többlet a jellemző az ország nagy részén. Mindez pedig azt jelenti, hogy a növények (a kukorica mellett például az ősszel érő gyümölcsök) fenológiai fázisai a tavalyinál kicsit később, de a szokásosnál hamarabb következnek be.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár, Békéscsaba és Miskolc térségére vonatkozó agrogramokon* (8., 9. és 10. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és különösen június közepén igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett, arrafelé megmaradt a csapadékhiány, míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. Júliusban, a virágzás környékén a kukorica 100 mm csapadékot kíván, mely az országban sokfelé össze is jött: keleten időben viszonylag elosztva, míg a Dunántúl déli részén a hónap végén, szinte egyszerre érkezett, mely közel sem volt ideális. A bőséges csapadékból nagyjából a Mosonmagyaróvár – Siófok – Paks - Mohács vonal maradt ki. Augusztus elején érkezett egy újabb jelentős (15-50 mm) csapadékhullám immár azokra a területekre is, melyek korábban szárazon maradtak. A szemképződésre így szinte országszerte átnedvesedett a talaj. Az augusztus a folytatásban a Tiszántúl déli részén meglehetősen szárazon alakult, de a talajban még megfelelő mennyiségű nedvesség tárolódott, míg a nyugati és északi országrészben megkapta a kukorica az ideális 100 mm csapadékát a hónap során. Ezzel együtt is a Dunántúl egyes részein a vetés óta eltelt időszak összegzett csapadéka alig több, mint fele az optimálisnak, a szezon első kétharmadában a talaj nedvességtartalma a kritikusan száraz szint alatt, vagy annak környékén mozgott. Ezzel szemben keleten június közepétől megfelelőek voltak a nedvességi viszonyok, a szezon végére azonban elfogyott a nedvesség. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális érték fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban lecsökkent ez a többlet, és a nyáron is többször előfordultak hűvös időszakok.

A héten folytatódik a változékony, nagyrészt hűvös, többfelé csapadékos időjárás. Gyakran lesz erősen felhős az ég, hosszabb napos időszakokra főként a Dunántúlon lehet számítani. Kedden átmenetileg csökken a csapadékhajlam, és csak elszórtan valószínű eső, zápor előfordulása. Szerdán északkelet felől ismét egyre többfelé ered el az eső, de csak a Dunától keletre eső területeken, és csütörtökön is az ország keleti felén kell esőre, záporokra számítani. Pénteken csak szórványosan, majd szombat estétől nyugat felől ismét sokfelé várható eső, zápor, néhol zivatar. Összességében a héten a Dunántúlon 10-25 mm, az ország keleti felén 20-50 mm csapadék valószínű, északkeleten ennél több is eshet. Továbbra is gyakran lesz szeles az idő. A hét első felében főként a Dunántúlon élénkül, illetve erősödik meg a légmozgás, majd péntektől országszerte élénk, szombaton erős, helyenként viharos lesz a délies szél. A hőmérséklet a hét első felében nem emelkedik számottevően, a 6-13 fokos reggelek után napközben 17-22 fokig melegszik a levegő, a naposabb nyugati tájakon várható melegebb, északkeleten hűvösebb idő. A jelenlegi számítások szerint szombaton erőteljes déli áramlással átmenetileg visszatér a meleg, és az Alföldön 25 fok fölé melegszik a levegő, de vasárnaptól ismét lehűlésre van kilátás.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. szeptember 28.


* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2020. szeptember 27-ig (mm)


2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2020. szeptember 27-én (%)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2020. szeptember 27-én (%)


4. ábra
Maximum hőmérsékletek 2020. szeptember 25-én (Celsius fok)


5. ábra
Minimum hőmérsékletek 2020. szeptember 27-én (Celsius fok)


6. ábra
Az NDVI vegetációs index változása


7. ábra
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg
2020. szeptember 27-én (foknap)


8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. szeptember 27-ig (részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. szeptember 27-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. szeptember 27-ig (részletes magyarázat a szövegben)